Hiába a visegrádi 4-ek migrációs kvóták kapcsán létrejött taktikai egysége, Orbán Viktor közvetlen szövetségesei szép csendben kihátrálnak Budapest mellől. Magyarország nem “büszke és erős”, hanem magára hagyott és elszigetelt ország.

A magyar miniszterelnök előszeretettel nyilatkozik, beszél a közép-európai térség és a visegádi 4-ek nevében.

Az európai jövő a visegrádi négyekben van

Csehországban összeültek az slavkovi háromszög tagjai: Bohuslav Sobotka cseh, Robert Fico szlovák miniszterlenökök és Christian Kern új osztrák kancellár a határokon átnyúló együttműködési lehetőségekről, a három ország közúti, vasúti hálózatának együttes fejlesztéséről, közös oktatáspolitikáról és munkaerőpolitikáról, valamint a régi és új Európa közeledéséről beszélgettek.

Slavkov egy olyan cseh kezdeményezés, amely a közép-európai térségben új stratégiai partnerség kiépítéséről szól Prága és Bécs között. Ez lenne az „Orbán mentes visegrádi 4-ek”?

A slavkovi csoport nem irányul Visegrád ellen

mondogatták már 2015 januárjában is a résztvevők. Magyar beszámoló nem készült az eseményről.

Az, hogy valami baj van a magyar külpolitika körül, már évek óta nem titok. Magyarország ijesztően egyedül maradt

– írta az első slavkovi találkozó idején az index.hu.

2015-ben, az ukrán válság idején a lengyel-magyar hagyományos diplomáciai barátság is elhidegült, Budapest diplomáciailag érthetetlen módon akkor kezdett el az ukrajnai magyar autonómia szükségességéről beszélni, amikor az oroszok a Krímet megszállták, és Kelet-Ukrajnában fegyver harcok robbantak ki.

A lengyel-magyar elhidegülést betetőzte Putyin elnök 2016 februári budapesti látogatása.

Magyarország esetleges meghívásáról az S3-ba minimum ellentmondásos vélemények alakultak ki.

Faymann kancellár ellenezte Magyarország bevonását. Ausztria számára elfogadhatatlan volt Budapest multi-ellenes politikája, amely osztrák érdekeket is sértett. Ausztria hiába szeretett volna találni a közép-európai térségből egy szövetségest megengedőbb Oroszország-politikájához, Orbán Magyarországa diszkreditálta magát a témában.

Csehország és Szlovákia összességében minél kevesebb alkalommal szeretett volna együtt mutatkozni egy nyíltan Putyin-barát rezsimmel. Pozsony és Prága nem akart azonosulni a budapesti (és varsói) szélsőjobbra tolódó közbeszéddel, Visegrád toxikus légkörével, amely a menekült-válság kapcsán alakult ki.

Beszédes, hogy a slavkovi találkozó semmilyen látható véleményt nem váltott ki a magyar diplomáciában sem 2015-ben, sem 2017-ben.

A menekült-kérdés 2015-2016 fordulóján mindent meghatározó téma lett a közbeszédben Magyarországon.

A frontvonalak nagyjából Merkel 2016-os újévi beszéde mentén merevedtek meg. A német kancellár-asszony akkor azt mondta, hogy

a menekültek esélyt adnak nekünk a jövőben.

Ez a kijelentés nem csak Németországra, de az egész kontinensre vonatkozott.

Forrás: zarojel.hu

A visegrádi 4-ek formációt – menekült-kérdésben kialakított álláspontjuk miatt – a Nyugat egységesen, negatív színben kezelte.

Valójában, Prágából és Pozsonyból nézve, a visegrádi együttműködés már 2010-ben, Orbán Viktor hatalomra kerülésével megakadt. A cseh és szlovák diplomácia a magyar miniszterelnököt egy kellemetlen pattanásként kezelte – igaz, hogy egy a négy tagország miniszterelnöke közül, aki egy kicsit mindig másnak akarta mutatni magát, de összességében még tolerálható volt Orbán különcsége.

Az alapvető fordulat 2015-ben, a lengyel kormányváltáskor történt, ekkor vált az addig megtűrt orbáni politika a visegrádi csoport hivatalos politikai álláspontjává. Ezt az “élményt” a 2017 júliusában kezdődő magyar elnökség nyilvánvalóan még jobban felerősíti.

Orbán átlépett egy határt közvetlen szövetségesei szemében is, már a 2016 szeptemberi pozsonyi V4-találkozó után is érzékelhető volt.

Pozsony után egy sor témában megfigyelhető volt a csehek és a szlovákok ellépése a magyar-lengyel nacionalista-populista tengelytől és állandósul a 2+2 normája.

Drulák Csehország nagykövete az Eu-t egy olyan globális játékosnak tartja az USA és Kína mellett, amelynek csak a több integráció adhat magabiztosabb pozíciót, ezért országa kulcsfontosságú partnereinek Brüsszelt, Berlint és Párizst tartja.

Visegrád politikailag szétesett, a migráción kívül nincs más, pozitív téma, amely összekötné a tagországokat. A csoport működésének legnagyobb akadálya Orbán Viktor kül-, és szövetségi politikája. Magyarország elszigetelődött a térségben is.

Pozsony és Prága számára is világos, a választások miatt is, hogy Budapest a következő egy évben, mindent egy lapra feltéve a migráció témáját fogja erőltetni. Egyrészt alájátszik ennek a nyugat-európai terrorcselekmény-sorozat, másrészt Moszkva Orbán mögött áll, akinek teljesíteni kell: hiába sokasodnak meg a Putyin-Orbán találkozók, a fő stratégiai orosz célt, az EU oroszok elleni szankcióját neki sem sikerült megtörni.

A cseh diplomácia nem bízik többé Visegrád Szent Gráljában, de a V4 csoport elhagyása helyett egy rugalmasabb térségbeli politikát próbálnak megvalósítani, amely semlegesítheti Orbán konfrontatív politikáját.

Ez konkrétan olyan kétoldalú szakmai kapcsolatok sokaságának létrehozását jelenti, elsősorban német nyelvterületen, amellyel sikerülhet elfedni V4-es klubtagságukat.

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerint Szlovákia érdeke, hogy a V4 ne egy olyan csoportosulásként látszódjon, ameky kizárólag Brüsszel ellen határozza meg magát.

Fontos, hogy az Eu-ban lássák: a V4 csoport nem Brüsszel ellen van, hanem egy jobb Európai Unióért!

A lengyelek sem látják rózsásan a visegrádi együttműködés jövőjét, amely ma már csak gazdasági és technikai területen lehetne hatékony, politikailag nem.

zarojel.hu