„A magyarokkal már senki sem akar találkozni” – fogalmazott egy lengyel diplomáciai szakértő a Guardiannek. A brit lap a magyar kormány háborúban képviselt álláspontjáról cikkezett.

Január végén a Háború és békét állította színpadra a Magyar Állami Operaház, amely a Guardian szerint rímel az ország Oroszországgal kapcsolatos álláspontjára. 

A lap megjegyzi, hogy bár az Operaház közölte, a műsortervet jóval azelőtt megtervezték, hogy Putyin lerohanta volna Ukrajnát, „a bombasztikus zene és a hazafias orosz nyelvű librettó azonban idegesítően hat az ukrajnai orosz háború első évfordulójának közeledtével, különösen akkor, ha egy olyan színpadon adják elő, amely mindössze háromórányi autóútra van Ukrajna határától. Budapest azonban a háború tavalyi kitörése óta az Európai Unió legbarátságosabb fővárosa Oroszországgal szemben.”

A lap ezután felsorolja, hogy Magyarországon nem lobognak ukrán zászlók a kormányzati épületeken, hogy Orbán Viktor megakadályozta, hogy Magyarországon keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, és hogy megint tele lett az ország a nemzeti konzultációs plakátokkal, amelyben azt hirdetik, hogy a magyarok nemet mondanak a brüsszeli szankciókra (noha ezeket mind megszavazták). 

A Guardian feleleveníti, hogy míg más országok vezetői azon vannak, hogy Ukrajna szövetségeseként tüntessék fel magukat, addig sem Orbán, sem a külügyminisztere nem látogatott az országba a háború kezdete óta. Szijjártó Péter Moszkvába azonban elutazott júliusban. 

A lap szerint Orbánnak még néhány konzervatív barátja is riadtan figyeli, ahogy a miniszterelnök Oroszországnak udvarol, ez pedig hatással volt a lengyel-magyar kapcsolatokra is. 

Sławomir Dębski, a lengyel kormányhoz közel álló varsói Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója szerint Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos álláspontja gyakorlatilag véget vetett a kétoldalú kapcsolatoknak, valamint a visegrádi négyek – Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – tevékenységének. 

A magyarokkal már senki sem akar találkozni. Most, amikor aktuális a csúcstalálkozó, mindenki arról tanakodik Varsóban, Pozsonyban és Prágában, hogy mit tegyünk

– mondta Dębski, aki szerint az is a probléma része, hogy Orbán Viktornak a közös európai állásponttal való szakítása nagyon nyilvánosan történik. „Egyszerűen befoghatták volna a szájukat. Nézzük meg Ausztriát, ők talán osztják a magyar álláspontok egy részét, de egyszerűen csendben maradnak, és nem kerülnek reflektorfénybe. Ezzel szemben Orbán Viktor aktívan terjeszt hülyeségeket a háborúról” – tette hozzá. 

A Guardian felidézi azt is, hogy Orbán Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát, ami kisebb diplomáciai botrányt okozott, illetve hogy Magyarország komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy több orosz üzletember is lekerüljön az Európai Unió szankciós listájáról. Megjegyzik, a magyar kormány a legtöbb más európai országgal ellentétben nem utasította ki az orosz diplomatákat a háború miatt, egyesek pedig attól tartanak, hogy a schengeni övezet nyitott határai miatt Oroszország Budapestet használja bázisként a kémkedési műveletekhez Európa-szerte.

A lap felemlegeti, hogy egy új törvény lehetővé tette a honvédelmi miniszter számára, hogy elbocsássa a hadsereg 45 év fölött tisztjeit, és bár a kormány azt állítja, hogy a lépést a fiatalítás indokolja, a kritikusok megkérdőjelezik az időzítést. A Guardiannek nyilatkozó Rácz András Oroszország-szakértő szerint rendkívül szokatlan, hogy egy NATO-ország egy olyan feszült helyzetben, mint a mostani, amikor minden más ország erősíti a fegyveres erőit, alapvető átszervezésekről és leépítésekről dönt. (rtl.hu)