Nincs elragadtatva a Költségvetési Tanács (KT) a kormány 2023-as költségvetési tervezetétől. A KT szerint ugyan nem kell visszadobni az anyagot, de kormány meglehetősen optimistán terveztek meg azt. Már a jövő évre kitűzött 4,1 százalékos növekedéssel kapcsolatban is megjegyzi a testület, hogy ugyan összejöhet, ha nem tér vissza Covid, ha nem romlik tovább a külker-mérleg, és ha nem lesznek további gazdasági hatásai a háborúnak. Mivel ma ezen kockázatok egyikére sem lehet garanciát adni, már a növekedési prognózis is meglehetősen kockázatos. A kormány a jövő héten kedden nyújtja be a költségvetés tervezetét a parlamentnek, ekkor ismerhetjük meg a részleteket.

A kormány az idénre tervezett 4,9 százalék után 2023-ban a GDP 3,5 százalékára akarja lefaragni a hiányt, ezt a célt szolgálják a már bejelentett összességében 800 milliárd forintra rúgó különadók, illetve az ennél nagyobb összegű, 1200 milliárd forintos kiadáscsökkentés. KT szerint a hiánycsökkenés összejöhet, ha a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, amivel kapcsolatban ugye fenntartásait fejtegette a testület. A KT szerint nem szerencsés, hogy a kormány, illetve a költségvetés kifizeti azokat az uniós támogatásokat amelyekről még keretmegállapodás nincs, ugyanis ez növeli a kiadásokat és a hiányt, így legalábbis először meg kellene állapodni az uniós pénzekről Brüsszellel.

A tervezett bevételek a KT szerint befolyhatnak, ha összejön az optimista makropálya. A kiadásokkal kapcsolatban viszont egészen elképesztő megjegyzést tett a testület: „a költségvetési hiány csökkentésében a kiadások mérséklése jelentős súlyt kap, azonban ennek kifejtése nem szerepel a törvényjavaslat tervezetében. A Tanács kéri a javaslat benyújtásakor ennek ismertetését.”

A virágnyelven leírt mondat szerint a kormány olyan költségvetést nyújtott be, ami nem volt indoklással alátámasztva.

Az uniótól a kormány több, mint 2000 milliárd forint bevételre számít, miközben sem a rendes 2021-27-es kohéziós, sem a helyreállítási, RRF-támogatásokról nincs megállapodás. 

Ez ezt jelenti, hogy jelenleg legalább 1000 milliárdos lyuk tátong a jövő évi költségvetésben, már ez a tény alkattalanná tenné a törvénytervezetet tárgyalásra. 

Ezt persze a KT soha nem fogja így leírni, de ezt tudjuk be a Tanács összetételének: a testület elnöke Kovács Árpád, tagjai pedig Matolcsy György MNB-, és Domokos László számvevőszéki elnök, korábbi fideszes képviselő.

A KT beszámolójából kiderül, hogy a kormány az idei 8,9 százalékos infláció után 2023-ben 5,2 százalékos pénzromlással számol. Ma már tudjuk, hogy ez a verzió sem igaz: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy idén már éves átlagban 10 százalékkal nőhetnek az árak. A tervek szerint 2023-ben folytatódhatnak a béremelkedések: a versenyszférában 10,2 százalékos bruttó bérnövekedésre, a költségvetési szférában 5,4 százalékkal számolnak, ami azt jelenti, hogy a közszférában épp, hogy megmarad a bérek reálértéke.

A 2023. évi költségvetés kiadási prioritásai között is a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll és jelentős szerepet kap a határvédelem és a menekültek megsegítése is - írja a KT. A költségvetés 2023-ban 5,2 százalékos nyugdíjemeléssel számol, amely a rendszeres havi ellátáson felül a 13. havi nyugdíjra is érvényes. Emellett 2023-ban is fennmarad a nyugdíjprémium intézménye – olvasható a KT összefoglalójában. (Népszava)