Katar az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a kormánytól, cserébe kiemelt figyelmet is adott a magyaroknak  – a nemrég megválasztott miniszterelnök öt perccel a kinevezése után már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadta.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszaszerzése már évek óta téma, 2021-ben 4,4 milliárd eurós vételárról volt már szó, ugyanakkor a Bloomberg emlékezetett arra, hogy a 2022-es választások előtti rekord költekezés, a gazdasági válság együtt alaposan megtépázták az államkasszát, ráadásul még így is belevágtak olyan projekt támogatásába, mint a Vodafone felvásárlása, így muszáj külső befektetőhöz fordulnia a kormánynak, ha a repteret is akarja.

Katarnak nem lenne ismeretlen a terep: részesedésük van a londoni Heathrow reptérben, a British Airways-ben, és egy hárommilliárd dolláros befektetés részeként megszerezték maguknak Pakisztánban az Iszlámábád Nemzetközi Repülőtér üzemeltetési jogait is. Légitársaságuk, a Qatar Airways évek óta folyamatosan elviszi a legjobb légitársaságnak járó elismeréseket.

Katar az Öböl-menti országok egyik legbefolyásosabb tagja, és egyre több európai érdekeltsége van. Bár már a 2022-es focivébé miatti beruházások is megtolták a gazdaságot, az orosz-ukrán háború miatt elszálló nyersanyagárak az egekbe röpítették az ország bevételeit: a gázexport 132 milliárd dollárt hozott, ezzel Katar a világ leggazdagabb országai közé került, az egy főre jutó GDP 84 ezer dollár.

A húsz éve még szinte ismeretlen Katar másfél évtizede odafigyel arra, hogy az ország kőolaj-és földgáz-értékesítésből származó bevételeit okosan fektesse be, külpolitikai érdekeinek megfelelően – 2005-ben létrehoztak egy befektetési alapot (Quatar Investment Authority), melynek több leányvállalata* van, és mindegyik szerv az Al Thani családhoz, az ország uralkodó házához köthető.

Az ország most éppen a pénzügyi válságban lévő Egyiptom megsegítésére készül, ám a korábbiakkal ellentétben ez már nem önzetlen támogatást jelentene, hanem befektetéseket, vállalatok felvásárlását a turisztikai és telekommunikációs szektorban, valamint a feldolgozóiparban.

Monopoly IRL 

A katari befektetések között sportklubok, repterek, kikötők, bankok és autógyártók is megtalálhatóak. Az ország külföldi tőkebefektetéseinek első célpontja az Egyesült Királyság volt, 40 milliárd dollár vándorolt át a csatornán túlra luxusingatlanokba, ötcsillagos hotelekbe, a híres Harrods áruházláncba, a Canary Wharf pénzügyi központjába vagy a szó szerint is kimagasló Shardba, amely London jelenleg legmagasabb épülete – a monstrum 95 százalékban a katari állam tulajdona. A szédítő tempójú felvásárlási hadjáratnak köszönhetően az ország a tizedik legtöbb ingatlannal rendelkező entitás Nagy-Britanniában, összesen a Hyde Park területének másfélszeresét kitevő négyzetméterről írt a Guardian. 

Franciaország és Németország is gazdagon részesült a katari tőkéből. Párizsban luxusingatlanok (melyek értékesítése esetén adómentességet is kaptak a francia államtól, komoly elégedetlenséget kiváltva ezzel a franciák között), médiacégek mellett olajvállalat, légi ipari szereplő, atomenergiával foglalkozó cég, továbbá a Paris Saint-Germain (PSG) futballklub is a katariakhoz került.

A német ipar egyik zászlóshajója, a Volkswagen-csoport szintén jelentős befektetést kapott Katartól, de beszálltak a Siemensbe, a Hapag-Lloyd szállítóvállalatba, a Hochtief nevű építőipari cégbe is, és a pénzügyi szektor sem maradt érintetlen, mert a Deutsche Bankban is részesedést vásároltak. Nemrég aláírtak egy stratégiai szerződést is, melynek értelmében 2026-tól kezdődően Katar 15 éven keresztül fog cseppfolyósított földgázt (LNG) szállítani a németeknek.

LNG és korrupció

Míg az oroszoktól vezetéken érkező gáz Európa átlagát tekintve a tagországok energiaigényének már csak alig 10 százalékát elégítette ki a 2022-23-as fűtési szezonban, a cseppfolyós földgáz szerepe látványosan kilőtt, a régió energiaigényének egyharmadát ezzel fedezték a tél során. Az Egyesült Államokból 30 százalékkal több LNG érkezett, bebetonozva ezzel az első helyet az Európába exportáló országok közül, a második helyre pedig Katar csúszott be, 15 százalékos növekedéssel. 

Ennek ellenére az utóbbi hónapokban Katar európai megítélését erősen beárnyékolta az utóbbi évtizedek egyik leghangosabb uniós botránya: vezető európai döntéshozók éveken át kenőpénzeket és ajándékokat fogadhattak el, hogy Katart jobb színben tüntessék fel. A magyar kormánymédia így furcsa helyzetben találta magát: csámcsoghat a brüsszeli bürokraták morális feddhetőségén, ugyanakkor a másik bűnrészes az az ország, akivel Orbán épp nagyra törő közös projekteket kovácsol – a miniszterelnök videós beszámolója alapján nemcsak reptérfejlesztésre, hanem a telekommunikációs iparba és a mezőgazdaságba is juthat katari tőke. (g7.hu)