Beismerő vallomással felérő nyilatkozatot tett a kormányfő, amikor kijelentette, hogy ő utasította a minisztériumokat, hogy a brókercégekben lévő kormányzati pénzeket vegyék ki. Orbán Viktor szerepvállalásából a szocialisták azt a következtetést vonták le, hogy a miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell a tisztségéből.

Egyre több jel mutat arra, hogy a sorozatos brókercsődök szálai, de különösen a Quaestoré egészen a kormányfőig, illetve érdekköréig vezetnek. "Pünkösdi Quaestor-királyság Tápióságon" - lapunk munkatársa, igaz, meghívás nélkül, ellátogatott a Quaestor-ügy egyik kulcsszereplőjévé avanzsált  Orgován Bélához, de legalábbis a lakhelyéül szolgáló településre. 

Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki tudott arról, hogy emberek tízezrei fognak csődbe menni, aki ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy szót sem szólt - így reagált Lukács Zoltán, a szocialisták alelnöke Orbán Viktornak arra a soproni bejelentésére, miszerint ő utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki pénzüket a Quaestorból. A kormányfőnek így csak egyetlen dolga lehetne, ha "feláll, bocsánatot kér és elhúz a hatalomból", visszavonul a közélettől - mondta az ellenzéki politikus., az ellenzéki párt alelnöke szerdán.

Attól eltekintve, hogy a kézi vezérléses utasításos rendszer a hatalom egyértelmű centralizációjáról szól, jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen jelekből sejtette a kormányfő azt, hogy a Buda-Cash brókerház csődje után újabb csődök fognak következni. Ugyanis a jelenlegi tudomásunk szerint a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor brókerház csődje között semmifajta összefüggés nem volt, vagyis a kormányzati köröknek - vélik a pénzpiacot jól ismerő szakemberek, megbízható információi lehettek, hogy viharfellegek tornyosulnak a Quaestor felett, ezért sürgősen ki kell venni a pénzüket - visszaváltani, akár veszteségek árán is - a Tarsoly Csaba és családja által tulajdonolt, és általa vezetett cégből.

Lapunk érdeklődött a költségvetési pénzekből gazdálkodó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Kereskedőháznál (MNHK) a Quaestorral való kapcsolatukról. Sajtóosztályuk válaszából kiderül, hogy "a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak." Ebből két következtetés adódik, egyrészt a felügyeleti szervek kockázatelemzése hagyhatott némi kívánnivalót maga után, ugyanis kockázatmentes pénzügyi szolgáltatók nem szoktak csődbe menni, másrészt ha az MNHK ennyire megbízott a felügyelet véleményében, akkor miért cselekedtek úgy, amint írják, hogy "az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól."

A dátum korántsem közömbös, hiszen mindez a Quaestor csődje előtt négy nappal történt, amiről addig semmiféle hivatalos közlemény nem látott napvilágot, sőt piaci pletykákat sem lehetett hallani. A kereskedőház lapunknak írt levele megerősítette azt a korábbi információt, hogy "az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket. Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. Ez az összeg 2015. márciusában összeg 3,8 milliárd forint volt.

A körültekintő döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el" - írja az MNHK. Ha ez az állampapír elhelyezés valóban a "legbiztonságosabb formának" bizonyult, akkor a pénzügyi szakemberek számára érthetetlen, hogy mégis miért mondták fel idő előtt a szerződést. Az ok sejthető: az MNHK időben megtudta, hogy a Quaestor talán mégsem a legbiztonságosabb. Vagyis helyesen tette, hogy mentette, ami még menthető, az adófizetők pénzét. Arról nem is beszélve, hogy államkötvényeiket a Magyar Államkincstárnál olcsóbban és valóban kockázatmentesen tarthatták volna.

Fót milliárdjának nagy része elveszett

Vizsgálóbizottságot állított fel Fót város képviselő testülete, hogy kiderítse mennyi maradt a Hungária Értékpapír Zrt-nél elhelyezett egymilliárd forintnyi fejlesztési pénzükből. A polgármester szintén szerdai beszámolója alapján úgy tűnik annak döntő többségét az értékpapír kereskedő kockázatos vállalati kötvényekbe fektette, holott a megállapodás csak garantált papírok vételére jogosította fel - tudtuk meg Takács István (MSZP) önkormányzati képviselőtől. Takács hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a vizsgálóbizottság egy hónap alatt készíti el jelentését.

Így nem csoda, hogy Lukács Zoltán kijelentette: továbbra is érvényben van 24 órás ultimátumuk, de az már nem a KKM-nek, hanem Orbán Viktornak szól, akitől várják, hogy hozza nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek a brókercégek összedőléséről szóltak. Egy másik szocialista politikus, Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy miközben a Quaestor már két hete csődöt jelentett, az üzletmenet zavartalan, nincs nyoma annak, hogy a pénzügyi felügyelet lépett volna. Azt tudakolta, mit csinál a felügyelet, hogy megmentse az emberek pénzét. Kaptak-e kormánytagok jutalékot a Quaestortól azért cserébe, hogy ez a cég kezelhesse a közpénzt? - kérdezte.

Rejtélyes módon, egy nappal a Quaestor öncsődje után elhunyt Szilágyi András, aki egy 2014. decemberétől a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. Állítólag önkezével vetett véget életének. Azt nem lehet tudni, hogy a történteknek van-e köze a Quaestorhoz. A főosztály nem a KKM pénzeit kezelte, hanem külföldi befektetéseket volt hivatott Magyarországra csábítani. (Szilágyi András volt egyébként kijelölve a quitói (Equador) nagyköveti posztra, két hét múlva utazott volna.)

Váratlan eseményeknek nem volt híján a Quaestor tájéka sem. Tarsoly Csaba, úgy nyilatkozott, hogy elnök-vezérigazgatói tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy "ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására" - írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról. Vagyis Orgován Béla tápiósági férfiú vezetői megbízatása mindössze néhány napig tartott, csak remélni lehet, hogy a nyomozóhatóságok kiderítik azt is, hogy mi történt a cégnél ezalatt, és mi volt Tarsoly Csaba lemondásának, majd visszatérésének igazi oka.

Meglepő, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata tegnap csak annyit közölt, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni - tették hozzá.

Pünkösdi Quaestor-királyság Tápióságon

Tápióságon könnyű eltalálni a Quaestor - és a falu - pünkösdi királyának házához, Orgován Béláékhoz. Egyszerű az útmutatás: balra kell fordulnunk, ott van két tévéstáb. Na, ott kell jobbra menni, és ahol a harmadik kamera áll, szóval az az… A Szabadság utca 7-es háza – mint mindenkit – most minket is lehúzott redőnyökkel fogad. Nem szörnyű bűncselekmény, nem országraszóló tragédia történt itt. Sőt, semmi – feltehetően legkevésbé tételes törvénysértés - nem történt itt, mégis csak néhány csitító szó hallatszik ki a zárt ajtó mögül a hét izgatottan csaholó kiskutyának. Ember itt nem kap még ennyi figyelmet se.

Az udvar túlvégéről farkasszemmel is kamera kukucskál Orgovánékhoz, de hiába. Aki otthon van, bezárkózott, aki nincs, neki úgyis közömbös a sajtó sürgése-forgása. Amikor megérkezünk, még nem tudjuk, hogy a bődületes pénzek elmókálásával gyanúsított brókerház újdonsült vezére, Béla már nem is az, aki pár napja volt.

Talán valahol, ügyvédek, közjegyzők előtt éppen most mond le vezérigazgatói posztjáról, és holnaptól már ismét felhúzott redőnyön át nézhet a biztató jövőbe, s tán elkotródnak a médiamunkások is. Pedig érdekes kérdés lehet, hogy pünkösdi királysága alatt hány papírt, miről, mekkora összegről, és kinek a javára írt alá.

- Amerika a korlátlan lehetőségek hazája – mondja a szomszédasszony. – Hát látható, hogy most már Magyarország is az – céloz hamiskásan Béla vezérigazgatói szerencséjére. Hozzáteszi: Orgovánékkal soha semmi bajuszakasztás nem volt. Mikor megvették a házukat, csak ócska palánk volt a kerítés, csak az nem ment be rajta, aki nem akart. És senki nem akart. Nem is tud előre köszönni nekik – említi a szomszédasszony, milyen tisztelettudóak Orgovánék.

- Jobb a Bélát messze elkerülni. Ezt már egy riadt szemű biciklis ember mondja, aki épp Magyar Nemzetet dug egy postaládába az utcán. Nem, nem ismeri Orgovánékat, csak a hírüket. Az meg rossz. Kiderül a félreértés: ő nem a kézbesítő, aki mindenkiről mindent tud, csak ugye körbejár a haverok közt az újság, most épp neki kellett idehozni.

Első nekifutásra kétharmada van Tápióságon Orgovánék jó hírének, mert egy sietős asszony is csak csupa jót tud mondani róluk. Nem, ő nem ért a pénzügyekhez, tőzsdéhez, süti le a szemét. De az ura, az igen, azt kérdezzük. De ő most dolgozik.

Spontán közvélemény-kutatásunk ezzel meg is feneklik, mert ezután már jó ideig senki nem mutatkozik az utcában.

Fotó: Veress Jenő

Téblábolunk bután a nevezetes ház előtt, lebogarásszuk a levélszekrény feliratait: Onszid Ma, és Konimonika. Két kft.

A csodálatos világháló rögtön vall is róluk. Előbbit ez év januárjában alapította Orgován Béla 3 millióért, és építőipari a profilja. De pénzügyi közvetítéssel is foglalkozik, meg üzletviteli tanácsadással, meg sok mással. Utóbbi egy hónapja született, nevében irányítástechnika a kulcsszó, de egyetlen tevékenységi köre ipari gép, berendezés üzembe helyezése csak. Ez is 3 milliós, mindkettő egyedüli tulajdonosa és vezetője Béla.

A két frissen gründolt cég működéséről semmit nem tudni. Még azt sem, van-e valami köze alapításuknak ahhoz, hogy őt esetleg már korábban kiszemelték a Quaestor „élére”. A két kft. pedig játszhatott-e bármiféle szerepet a pénzügyi vállalkozás-csoport ügyeiben.

Bár Béla állítólag sokat ült rács mögött, négy és fél évről beszélnek, iskolázatlan is, de azért jegyezzük meg: a K and H brókerbotrányának főhőse, Kulcsár Attila képzettsége sem ütötte alulról az elvárható szintet. Igaz, ő valóban évekig intézte milliárdos ügyeit – az ismert eredménnyel.

Bármit válaszolna, személyiségi jogot sértene – ezt már Sári István önkormányzati képviselő, a helyi szociális bizottság elnöke mondja. Arról kérdeznénk – hiába -, mit tud Orgovánékról. Kértek-e már segélyt, szociális támogatást vagy valóban vezérigazgatói jómódban élnek? Annyit elmond, köszönő viszonyban vannak, de egy ekkora faluban ennek igazán nincsen hírértéke.

Hírbe hozta Tápióságot a sajtó – indítunk a falu vezetőjénél, hozzátéve: biztosan sejtelme sincs, miért keressük...

- Tényleg fogalmam sincs – veszi a lapot. De nem lepődünk meg mi már semmin – szögezi le Halasi Anita független polgármester. Az emberek döntő többségét aligha érdekli, 26. rangú dolognak tartják, mi is ez a történet Orgovánékkal.

Megjegyzi: alig tették túl még magukat az utolsó „szenzáción”. Tudniillik tavaly októberben is „hírbe kerültek”. Akkor azért, mert minden más településnél több, 13 polgármesterjelölt indult a választáson. A hat képviselői helyért meg 36-an. (A jelenlegi polgármester nem egészen 3 százalékot vert fideszes ellenfelére – és csaknem 24-et a baloldali jelöltre.) Nem vesszük rossz néven Halasi Anita panaszát, mely szerint remekül működik a falu, erről bezzeg nem ír a sajtó. Egyetértünk, a média már csak ilyen: a különlegességekre cuppan, nincsen mit tenni ellene.

- Bárcsak azt a rengeteg adót ide fizette volna a Quaestor, mennyivel jobban lennénk – mélázik végül vidáman a polgármester asszony.

De nem fizette, és most már az elméletileg nyilván nem csekély vezérigazgatói szja-ból sem csorog vissza semmi Tápióságra.

Bár, ahogyan a Quaestor-ügyet elnézzük, még bármi megtörténhet.

nepszava.hu (Címlap: Ki tud többet a brókerbotrányról? – a maratoni vetélkedő indulói (jelenleg): Szijjártó miniszter, Orbán kormányfő és Matolcsy jegybankelnök - FOTÓ: NÉPSZAVA)