Óriási csőd a közös ellenzéki jelöltállítás

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Óriási csőd a közös ellenzéki jelöltállítás

2017. október 18. - 09:50

 

Az ellenzéki pártok komoly szavazatvesztéssel számolhatnak, ha egyetlen helyi jelölt mögé állnak be a jövő évi parlamenti választáson - derült ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.

A felmérés eredményeit összegző, az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint lényegében az az ellenzéki erő járhat a legjobban, amely a koordinált visszalépés helyett mégis saját jelöltet állít, mert vonzóvá válik a nagy tömegben lemorzsolódó ellenzéki szavazók számára.   

A kormányzó pártok továbbra is stabilan őrzik vezető pozíciójukat az aktuális pártpreferenciák alapján, a biztos szavazó pártválasztók körében erősödni is tudott a Fidesz-KDNP - írták.   

Akárcsak a 2014-es parlamenti választások előtt, az ellenzéki pártok most is az összefogás lehetséges módozatait latolgatják. Nemrég Botka László miniszterelnök-jelölt bukott el egy ilyen irányú politikai kísérletben - fogalmaztak.   

Továbbra is napirenden van azonban az úgynevezett koordinált egyéni jelöltállítás és visszaléptetés stratégiája, amelyet az ellenzéki erők egy jó ideje tesztelnek az időközi választásokon. A pártok szavazóinak ellenérzései - a jelentős ideológiai, politikai távolságok miatt - egy ilyen típusú ellenzéki összefogással szemben érthetőek. Az időközi választások eddigi eredményei pedig eléggé ellentmondásosak - írták.   

Nagy kérdés, hogy összességében jobban járnának-e az ellenzéki pártok a koordinált indulással, és ha igen, kinek érné meg a közös indulás, és kinek kevésbé. A Századvég a biztos szavazó pártválasztók körében modellezett két lehetséges választási forgatókönyvet, különös tekintettel arra, hogy az egyes ellenzéki pártok tábora miként viszonyulna ahhoz, ha a teljes ellenzék egy egyéni jelöltet támogatna.   

Az első forgatókönyv szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy MSZP-DK-s politikust támogatna, aki javára visszalépne a Jobbik és az LMP jelöltje.

A kutatás eredményei alapján ebben az esetben az MSZP-n és a DK-n kívül minden ellenzéki pártnak komoly lemorzsolódással kellene számolnia.  

A legrosszabbul a Jobbik járna, amely táborának háromnegyede nem szavazna egy ilyen jelöltre, sőt csaknem negyede inkább a Fidesz-KDNP jelöltjére voksolna. Az LMP a szavazatainak felét veszítené el ahhoz képest, mint, ha külön jelöltet indítana. Még a korábbi baloldali összefogás tagja, az Együtt esetében is jelentős, egyharmados lemorzsolódással lehet számolni. A kisebb pártok szavazataik 57 százalékát veszítenék el egy teljes összefogással - ismertették.  

Még nagyobb veszteségekkel számolhatnak a pártok, ha a teljes összefogás egy jobbikos jelöltet támogatna.

Ebben az esetben az MSZP-s szavazók 81, a DK-s szavazók 72, az Együtt táborának pedig 62 százaléka inkább nem szavazna, bizonytalanná válna, vagy a Fidesz-KDNP-s jelöltet támogatná. Az LMP a szavazatainak kétharmadát veszítené el, ha nem egyedül indítana jelöltet, hanem egy jobbikost támogatna. Más kisebb pártoknál a veszteség 72 százalék lenne. Látható, hogy a Jobbik még abban az esetben is számolhat - 10 százaléknyi - lemorzsolódással, ha az ő jelöltje javára lép vissza a teljes ellenzék - írták az összefoglalóban.   

A kutatási eredményekből az következik, hogy a pártok egymás közti megegyezésénél nehezebb feladat a szavazókat meggyőzni a közös jelölt támogatásáról. Baloldal és jobboldal között áthatolhatatlan politikai ellentét van, legalábbis a választók fejében. A példából az derült ki, hogy jelentős szavazatvesztéssel kell számolni koordinált indulás esetén, függetlenül attól, hogy közös baloldali vagy jobbikos jelöltről van szó, így az a párt nyerhet a legtöbbet, amely mégis külön indul, és számít a közös jelöltről leszakadó ellenzéki szimpatizánsok szavazataira.  

A Századvég felméréséből az is kiderült, hogy a Fidesz-KDNP tovább tudott erősödni a biztos szavazó pártválasztók körében a szeptember végén végzett pártpreferencia-kutatás óta, és továbbra is stabil előnyt élvez az ellenzékkel szemben.

A kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül 34 százalék, az MSZP-re és a Jobbikra 9-9, az LMP-re 6 százalék voksolna jelenleg. A DK 5 százalékon áll, az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártokra összesen pedig a válaszadók 6 százaléka szavazna. A bizonytalanok aránya jelenleg is 30 százalék.  

A kormányzó pártok a biztos szavazó pártválasztók körében 1 százalékot tudtak erősödni az elmúlt hetekben, jelenleg 50 százalékon állnak. Az MSZP-re és a Jobbikra 16-16 százalék, az LMP-re 7 százalék, a DK-ra 5 százalék adná a voksát ebben a közegben. Az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártoké összesen 5 százalék - írták.  

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett október 8-15. között, amelynek során ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - olvasható a közleményben. (MTI) / atv.hu


;