A milánói világkiállítás minden idők egyik legdrágább magyar kulturális programja volt, különösen, úgy, hogy a befektetett 5,2 milliárd forint egy jelentős részét sehol nem látható programokra költöttek el. Expóbörleszk-sorozatunk harmadik részében az állami százmilliók felszívódásának alábbi kreatív módszereivel ismerkedhet meg:

1. A projekt újabb 650 millió közpénzt kapott a pavilon hazahozatalára, egészségközponttá alakítására. Igaz, egyelőre jele sincs, hogy a pavilont haza akarnák hozni.
2. Kastélybérlés Olaszországban, állami pénzen, hogy ott többek közt Nógrádi György felesége állítsa ki festményeit, vagy bemutathassák Szőcs Géza saját darabját. A pénzt az állam amúgy magyar cégek bemutatkozására adta.
3. Harmincnégyszeresen túlárazott honlap.
4. 130 milliónyi szerződést elfelejtett átadni az illetékes minisztérium a világkiállításról.
5. A milliárdos megbízást nyert cég vezetője magánemberként is kap egy kis állami pénzt.

A pályáztatástól botrányoktól kísért világkiállítás anyagai közt annyi gyanús tételt találtunk, hogy ezek feltárásához még csak különösebb oknyomozás sem kellett. Az újságírói munkát leginkább az nehezítette, hogy miként válasszuk ki a legszaftosabb mutyikat.

1. Pavilonbontási mutyi

A magyar pavilonért felelős Szőcs Géza terve az volt, hogy tevékenykedése nem ér véget a milánói esemény lezárultával. Bejelentette, hogy a pavilont hazahozzák, és Szombathelyen egészségközpontot rendeznek be benne.

Azzal a kérdéssel azonban nem is kell foglalkoznunk, hogy vajon milyen célcsoport igényeit elégített volna ki az a Nemzeti Egészségipari Információs Központ, amely egy óriási sámándobban működött volna Szombathely külvárosában, a volt orosz laktanya területén.

Hiába volt meg ugyanis az állami alapkőletétel Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár részvételével. A pavilon hosszas huzavona után ugyanis nem kapott építési engedélyt, tudtuk meg a szombathelyi önkormányzat építési osztályán. Szőcsék furcsa mód ennek ellenére sem adtak be fellebbezést, így a döntés jogerőre emelkedett.  

Ráadásul úgy tűnik, hogy Szőcs Géza valójában nem is számol a pavilon hazahozatalával, mivel milánói forrásaink szerint a bontási engedélyezési eljárást sem indították el, egyedüliként a kiállító országok közül, pedig erre szeptember elseje volt a határidő.

Persze talán senkit nem is zavarna, ha a sámándob csendben enyészne el Milánóban, amennyiben a magyar állam nem különített volna el 650 millió forintot a pavilon bontására és utóhasznosítására a 2016-os költségvetésben. Ebből az egyetlen szempontból tűnik igaznak, amitGondos Judit államtitkár mondott a szombathelyi tervről: az innováció mintapéldája ez a projekt.

Ennél innovatívabban tényleg nehéz ugyanis több mint félmilliárdot szerezni az államtól.

Fotó: Pelsőczy Csaba / kormány.hu

Mindeközben érdekes, hogy a világkiállítás ügyeit eddig intéző, szerződéseit aláíró Carpathia Kft.-t Szőcs Géza váratlanul átnevezte és zrt.-vé alakította: június végétől egy nevében eddig ismeretlen cég, a Kárpátok-Alpok Zrt. kezeli a világkiállítás körüli ügyeket.

A folytonosságot Szőcs Géza képviseli, aki elnökként irányítja a céget.

2. Kastélymutyi

A világkiállításra szánt összegből Szőcs Géza minőségi kiadásokra is fordított: kibérelte az olaszországi Varese városka egy UNESCO-védettségű kolostorát. A szükséges költségvetést magyar cégek bemutatkozására kapta, a reprezentatív helyszínen konferenciákat és találkozókat kellett volna tartani, egy korai sajtóanyag szerint „nemzetközi iparági és kutatási együttműködések megalapozásához".

Hogy erről a nagyközönség nem is hallott, annak két oka van. Az egyik, hogy magyar cégek helyett Szőcs Gézához köthető, nem túl ismert magyar képzőművészek rendezhettek kiállításokat. A másik, hogy ezek a programokat nem verték nagy dobra. Bár a varesei programokat az expóra szánt pénzekből rendezték, azokat mégsem szerepeltették a világkiállítás honlapján.

Nógrádi Kiss Magdolna kiállítása Varesében
Fotó: nogradikissmagdolna.hu

Kiállított például a megkérdőjelezhető szakmaiságú biztonsági szakértő, Nógrádi György felesége, Nógrádi Kiss Magdolna is, akinek varesei kiállítását maga Szőcs Géza nyitotta meg. A biztonsági szakértő és a miniszteri biztos kapcsolata egyébként már régebbi: Nógrádi nem létező Európa Akadémiája korábban kitüntette Szőcs Gézát is.

Varesében egyébként nem csak képzőművészeti programokat szerveztek: bemutatták példáulSzőcs Géza Raszputyin című darabját is.

3. Túlárazási mutyi

Szó volt már azokról a vidéki folklórelőadásokat idéző műsorokról, amelyeket 790 milliós állami támogatásból szervezett az egykori fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás cége. Az Euroatlantic Solutions készítette el az esemény honlapját is, amely annyiban érdekes, hogy ezen a munkán keresztül lemérhető, mennyire erősen nyomták a ceruzát, amikor az állami pénzek expós elköltéséről volt szó.

„Ingyenes megoldásokat használó, ötlettelen munka" – mondták a világkiállítás ezen honlapjáról a weblapfejlesztéssel foglalkozó szakemberek.

• A felület statikus, minimális tartalommal feltöltve.
• Az oldal az ingyenes Wordpress rendszerre épül.
• Olcsó, kész sablont vettek a dizájnhoz.
• Olyan minimális technikai hátteret alkalmaztak, hogy a rendszer már néhány ezer látogatótól lehalt.

A volt miniszter cége 67,8 millió forintot fordított a munkára, válaszolta az EuroAtlantic.

„A kreatív keretösszeg 64 240 500, az Euroatlantic ajánlata a weboldal fejlesztésre és honlap kreatív koncepcióra a honlapra történő hat hónapos tartalomgenerálásra és a 8 hónapos közösségi média menedzsmentre 3 600 000 Ft volt” – írták kérdésünkre.

Hogy ezt a munkát mennyiért kapnánk meg a piacon? Nem fogja elhinni!

Az Index fejlesztőcsapatának véleménye és külsős webfejlesztők megkérdezése után a következő tételeket számlázhatnánk ki a piacon:

• „A weboldal az ingyenes Wordpress CMS rendszerre épül. Meg tudja nézni, ha megnyitja a weboldalt, és megnézi a html-forrást” – írta a programozási háttérről cégünk munkatársa. Eddig tehát nulla forint.
• „Úgy látszik, a designnal sem kellett nagyon foglalkozni, egy megvehető kész sablon lett az oldalra telepítve: http://www.elegantthemes.com/gallery/divi/. Ez $249, ha Lifetime Access-t szeretnék, és nem évente megújítani, így kb 70 000 forint.” Legyünk nagyvonalúbbak, mint egy bukott államtitkár: bár a világkiállítás csak fél évig tart, fizessük ki a teljes 70 ezret!
• „A hosting cégük: https://tarhely.eu/uj_tarhely.php. Láthatod, hogy a legdrágább csomag is 177 ezer forint éves szinten, de nyilván nem azt fizették ki, akkora csomag nem hiszem, hogy kell nekik.” Az expo honlapja egyébként akkora terhelést sem bírt, mint egy saját üzemeltetésű blog: cikkünk megjelenésekor a linkre kattintó néhány ezer látogatótól lehalt az egész. De ne kicsinyeskedjünk, tegyük le a 177 ezret!
• Van még maga a tartalom. A 9 darab statikus almenü alatt található szöveg profi munka, már abban az értelemben, hogy remekül átadja, mennyire nem érdekelt senkit a megrendelők közül, miről szól a világkiállítási honlapunk. (Fussa át cikkünk végén, hogyan mutatja be Magyarországot az Euroatlantic azon az eseményen, amely valójában az országok hírnevének fényezéséről szól!) A szövegeket ebben a stílusban bármelyik újságíró gyakornok megírja két nap alatt. Az anyag hossza összesen 25 ezer karakter. Ez két közepes indexes cikk hosszúsága. Ha valaki a piacon többet kap értük, mint 300 ezer forint, akkor azt a személyt valószínűleg J. K. Rowlingnak hívják.
• A szövegeket még le kell fordítani két nyelvre. Ha az igen előnyös 3 forintos karakterszámmal kalkulálunk, akkor ez 150 ezer forint. A programokkal együtt legyen 200 ezer! Végül is nem a mi pénzünk, hanem az adófizetőké.
• Az egyes elemeket végül működő rendszerré kell összefűzni. Webfejlesztő szakértőnk 200-250 ezer forintot tartana reálisnak ezért. Tételezzük fel, hogy gyorsan és precízen kell dolgozni, legyen a duplája: félmillió.

Nem bírta a terhelést a expó oldala.
Forrás: index.hu

Összesen tehát 1 millió 247 ezer forintért készítenék el az előre gyártott panelekre épülő, statikus és nagyobb terhelésre lefagyó honlapot. Legyünk nagyvonalúak, számoljunk kétmillióval!

Ez alapján 34-szeresen számlázták túl a honlapot.

4. Véletlenül elfelejtett százmilliók

A világkiállítás eltapsolt milliárdjai körüli köd sajnos akkor sem kezdett oszlani, amikor közérdekű adatigényléssel fordultunk az illetékes minisztériumhoz. Az Emmi ugyanis olyan listát adott át, amin nem volt rajta két jelentős tétel, amelyeket más forrásból már véletlenül ismert az Index.

A Magyar Nemzeti Digitális Archivum és Filmintézet (Manda) a világkiállítás filmes részének támogatására kapott 60 millió forintot. (Az elszámolásukban a 12. oldalon.) Az ügy érdekessége, hogy a Mandát a világkiállítás felelőse, Szőcs Géza alapította, és hogy a filmeknek nem sok nyomát találtuk a pavilonban, ahogy arról már írt az Index. 

A Miniszterelnökségtől kapott papírokból derült ki, hogy az Emmi fizetett még 69,9 millió forintot az Országos Széchényi Könyvtárnak is, szintén filmekért. Ahogy a filmeknek, úgy ennek sem volt nyoma abban az összesítésben, amit törvényi kötelezettségei miatt hibátlanul kellett volna átadnia a minisztériumnak.

A történethez adalék, hogy Szőcs Géza az Emmit vezető miniszter megbízottja is, nem csak Orbán Viktor tanácsadója.

5. Összeférhetetlenség

Az Euroatlantic Solutions azonban nem akkor került kapcsolatba a világkiállítással, amikor az első, szerényebb, csupán 24 milliós szerződést megkötötték velük. A cég egyik vezetője, az ügynökvádak miatt a médiából távozó Heltai Péter ugyanis magánemberként is rajta volt a világkiállítás fizetési listáján.

Heltai Péter
Fotó: Kovács Tamás

Heltai először a magyar megjelenés előkészítését végző munkacsoportban tűnt fel, és kapott javadalmazást, derült ki a Miniszterelnökségtől kikért szerződésekből. Ezek után kötött szerződést az állam az általa vezetett Euroatlantic Solutionsszal, egyszer 24, majd 790 millió forintról.

A cég szerint ennek ellenére sincs szó összeférhetetlenségről. Lapunknak írt levelükben azt írják, szimplán azért nyertek, mert ők voltak a legjobbak: „A milánói megjelenéssel kapcsolatos közbeszerzésen az EuroAtlantic Solutions Kft. adta mind a legkedvezőbb, mind pedig szakmailag legmegfelelőbb ajánlatot.”

Nyomdafesték

A fentiekkel kapcsolatban megkerestük Szőcs Gézát, aki meglepetésünkre nyomdafestéket nem tűrő szavakkal reagált kérdéseinkre. Kijelentésére, miszerint nem ad választ kérdéseinkre, felvetettük: mivel milliárdos nagyságrendű közpénzt költött el az expóra, törvényi kötelessége tájékoztatni a közvéleményt. Kérdéseinket írásban is elküldtük a miniszteri biztosnak, aki egyúttal Orbán Viktor tanácsadója is.

Szőcs az Index levelére azóta sem válaszolt.

Magyarország

(Az expó honlapjának leírása.)

Magyarország Európa szívében, a Kárpát-medencében helyezkedik el, hét szomszédos országa Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, és Ausztria. 93,030 km2-es alapterületét közel tízmillió ember lakja. A köztársaság fővárosa Budapest.

Magyarország 1955-től az ENSZ, 1990-től az Európa Tanács, 1996-tól az OECD, 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió, 2007. december 21-e óta pedig a schengeni övezet tagja, továbbá egyik alapítója a Visegrádi Együttműködés Munkaszervezetének.

Érdekes tények az országról

Magyarország Európa egyik legrégebben – i. sz. 896-ban, így jóval Franciaország és Németország előtt – alapított országa; az ezredfordulón a Magyar Királyság volt Európa legnagyobb állama.

A trianoni békeszerződés következtében a körülbelül 15 milliót számláló magyarságnak csupán kétharmada él országhatáron belül: közel 5 millióan a környező országokban – a legtöbben Romániában – élnek.

Az ország hivatalos nyelve a magyar, melynek különlegessége, hogy egyedül a finn és az észt nyelvvel áll rokonságban, s ez az egyetlen nyelv Európában, ami nem az indo-európai, hanem a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik. Éppen ezért sokan a világ egyik legnehezebben elsajátítható nyelveként tartják számon.

Magyarország 1500, főként római, görög és török stílusú fürdőjével Európa egyik legfontosabb termálvíz központja. Leghíresebbek közülük a Széchenyi Fürdő, a Gellért Fürdő, a Lukács Fürdő és a margitszigeti Palatinus Strandfürdő.

Eddig összesen 13 magyar tudós nyert Nobel-díjat. Számos nemzetközi hírnévre szert tett találmány köthető magyar tudósokhoz, többek között a hologram (Gábor Dénes), a számítógép (Neumann János), a golyóstoll (Bíró László), a hidrogénbomba (Teller Ede), a számítógépes BASIC programnyelv (Kemény János – Thomas E. Kurtz), a Rubik-kocka (Rubik Ernő), a Microsoft Office Word és Excel programok (Simonyi Károly), a helikopter (Asbóth Oszkár), a szódavíz (Jedlik Ányos), a Ford T-modell dizájn (Galamb József), a C-vitamin (Szent-Györgyi Albert), a dinamó (Jedlik Ányos), a gyufa (Irinyi János) és a MNW dízelmotorja (Anisits Ferenc) is.

A magyarok azonban nem csak a tudomány területén alkottak maradandót. A Pulitzer-díj alapítója Pulitzer József is magyar származású, éppúgy, ahogy a Hollywood egyik legnagyobb filmstúdióját, a 20th Century Foxot létrehozó Fried Vilmos – ismertebb nevén William Fox – is. Michael Curtiz, a kultuszfilmnek számító Casablanca rendezője, Harry Houdini, a nagy „szabadulóművész” és illuzionista, valamint Gábor Csupó, a Simson család című rajzfilmsorozat producere is mind Budapesten születettek.

Magyarország a sportéletben is élen jár: a nyári olimpiai játékok történetében összesen hét olyan ország van (USA, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Olaszország és Németország), amelyek több aranyérmet szereztek, mint Magyarország. A mindenkori éremtáblázaton a magyarok 204 ország közül – mintegy 482 éremmel – az előkelő 11. helyen szerepelnek. 

(A világkiállítási honlapról)

index.hu (Címlap: Forrás: index.hu)