Poláris sztratoszférikus felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című festményét
Kutatók szerint a sztratoszférikus felhők északi szélességi köröknél látható ritka formája, a poláris felhők inspirálhatták Edvard Munch Sikoly című híres képét és az azon látható színes légörvényeket. - írja az erdekesvilag.hu.
Forrás: erdekesvilag.hu
Három norvég meteorológus szerint nem az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése ihlette a művészt a tűzfényben pompázó ég megfestésekor. Az erről szóló tanulmányt Bécsben mutatták be egy tudományos konferencián.
A norvég festő (1863-1944) egykoron azt mesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”.
A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos – 2004-ben az amerikai csillagászok által kidolgozott – elmélet nem állja meg a helyét, ugyanis egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során.
Munch szerint azonban ez a látvány egyszeri élmény volt.
Krakatau (Fotó: Wikipedia/flickr/flydime) Forrás: erdekesvilag.hu
A tudósok szerint a Krakatau (Krakatoa) részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását.
Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak
– vélték a szakemberek. A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.
Fotó: Wikipedia/flickr/Alan Light Forrás: erdekesvilag.hu
Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz.
Nagyon hideg, mínusz 80-85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok.
Nedvesség is kell hozzá.
Ilyenkor apró jégkristályok képződnek, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban
– mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján. Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban, a troposzférában lévő felhők szürkület előtt láthatók.
“Ez egy újabb elmélet” – mondta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Azt is mondta: „Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat”.
Fotó: Wikipedia/Mathiasm Forrás: erdekesvilag.hu
Fotó: Wikipedia/François Guerraz Forrás: erdekesvilag.hu
Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatás ötlete.
