A két német energetikai óriás, az E.ON és az RWE olyan paktumot kötött, melynek értelmében az E.ON inkább az úgynevezett "ügyfélmegoldásokkal", a fogyasztókkal, a hálózattal foglalkozik, az RWE pedig inkább az erőművekkel, a nagyléptékű energiatermeléssel. A megállapodást egy "asset swap", a két cég eszközállományának kölcsönös cserélgetése kísérte. - írja a Rakéta

Ennek a nagyszabású tranzakciónak egyik utórezgése, hogy azok a magyar háztartások, cégek, amelyek korábban az RWE-érdekeltség ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfelei voltak, átkerülnek vagy az E.ON-hoz vagy a magyar állam tulajdonában lévő MVM Csoport leányvállalatához, az MVM Next-hez. Az átmenet most zárul le: szeptember elsejétől az MVM Next ügyfelei lesznek azok, akik eddig még az ELMŰ-ÉMÁSZ fogyasztói voltak. A kényszerű szolgáltatóváltással viszont együtt jár egy csúnya kellemetlenség a napelemes rendszerrel rendelkező fogyasztók egy része számára.

A háztartási napelemes rendszerek úgy működnek, hogy a napenergiából termelt elektromos áram egy része "elfogyasztódik" a napközben épp aktív házi elektromos eszközökön, a többlet pedig egy úgynevezett oda-vissza mérő órán keresztül "feltöltődik" a hálózatra. Amikor pedig nem süt a nap, a fogyasztás a hálózatról történik, a mérőóra pedig ugyanúgy jegyzi a hálózatról "letöltött" energiamennyiséget is. A fogyasztó és a szolgáltató időről időre, jellemzően évente egyszer, a napelemes rendszer valamikori hivatalos átadásának évfordulóján számol el egymással. Technikailag ez úgy néz ki, hogy ha a napelemmel felszerelt háztartás az adott 365 napban többet fogyasztott a hálózatról mint amennyit rátermelt, normál lakossági tarifán befizeti a többlet díját, ha viszont többet termelt, mint amennyit fogyasztott, a szolgáltató fizeti ki a különbözetet.

Ezt a rendszert borítja meg most a szolgáltatóváltás, melynek gazdasági hatása nagyon egyenlőtlen az egyes fogyasztókra nézve. Augusztus 31-én ugyanis az ELMŰ-ÉMÁSZ (pontosabban mivel az E.ON még 2019. év végén megvette az ELMŰ-ÉMÁSZ-t, valójában az E.ON) csinál egy végelszámolást. Az órákat leolvassa illetve leolvastatja a fogyasztókkal és rendezik a különbséget. Ha a fogyasztónak többletfogyasztása van, be kell fizetnie a díjat - ezzel nincs is gond.

A napelemek nyári és a megelőző tavaszi időszakban termelnek a legtöbbet, majd októbertől a napsütéses órák számával együtt drasztikusan visszaesik a rendszerből kinyert energia mennyisége is. Vagyis a napelemet üzemeltetők a váltáskor erős éves többletben lesznek.

Grafikon: Széchenyi István Egyetem

Ezzel pedig az a baj, hogy a hazai törvényi szabályozás szerint az elszámolás csak akkor 1:1 arányú a megtermelt és az elfogyasztott kilowattórák között, ha "természetben" nézzük az egyenleget. Pénzügyileg viszont, ha kifizetésre kerül a sor, egy kilowattóra nem ugyanannyit ér, ha a fogyasztó adja el a szolgáltatónak vagy ha a szolgáltató a fogyasztónak! Az ELMŰ-ÉMÁSZ tarifatáblája szerint egy normál tarifás lakossági fogyasztó egy kWh energiáért összesen 13,17 + 16,387 + 7,98 forintot, összesen 37,537 forintot fizet. Ez a "bruttó áramdíj", ami az energia nettó árából, a rendszerhasználati díjból és az ÁFÁ-ból tevődik össze.

Ha viszont a szolgáltató veszi meg a fogyasztótól az energiát, nem fizeti meg neki érte sem a rendszerhasználati díjat, sem az ÁFÁ-t. Vagyis ha a fogyasztó nem "lefogyasztja" hanem "eladja" a megtermelt energiát, csak 13,17 forintot kap kWh-nként. Ezért van az, hogy a háztartási napelemes rendszereket úgy méretezik, hogy éves teljesítményük nagyjából megegyezzen a ház éves fogyasztásával. Így lehet kinullázni a villanyszámlát, így lehet elérni a napelemes rendszer körülbelül 8-9 évre tehető megtérülési idejét.

A mostani váltással viszont a pechesebb ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfelek számára egy kicsit kitolódik ez a megtérülési is. Hiszen ők most kényszerből a nyomott alapáron eladják az eddigi évi termelésüket, vagyis kWh-nként több mint 24 forintot veszítenek, hiszen az őszi-téli többletfogyasztásukat a teljes rendszerhasználati díjas- ÁFÁ-s áron kell majd megvenniük. Ez a különbség egy átlagos, 8 kW-os rendszernél könnyen százezer forint feletti extra terhet okozhat a napelemeseknek, csak mert egy nem várt változás állt be az áramszolgáltatói piacon.

A biztonság kedvéért rá is kérdeztük az E.ON-nál, hogy jól értjük-e és az átmenettel tényleg anyagi veszteséget szenved az a körülbelül 14-15 ezer magyar fogyasztó, aki beleesik ebbe a váratlan szolgáltatóváltásba és az elszámolás évfordulója az őszi-tavaszi időszakra esik. A válasz: a vonatkozó szabályok, kötöttségek egyértelműek, a végelszámolásnál a régi szolgáltató csak a nettó energiatarifát fizetheti és fizeti ki. Ahogy mondani szokás: ők most így jártak, az ő napelemes rendszerük beruházási költsége majd egy kicsit később térül meg, mint a többieké. Pech. (Rakéta)