Van abban valami megrázó erejű, amikor fideszes politikusaink „elvi kérdésekről” nyilatkoznak. A propagandaminiszter három alkalommal is élt a kifejezéssel indoklásában. Ami azért is érdekes, mert arra a Simicska Lajosra hivatkozott, aki hatalomra segítette Rogán egyetlennek nevezett főnökét és vele magát Rogánt is.

Hogy mára e viszony – legalábbis látszólag – megromlott tök mellékes. Tény azonban, hogy a Hír Tv stábja Simicska Lajos tulajdonába kerülve hirtelen szükségét érzi a rendszerkritikus szemléletnek. Az továbbra is megfejtetlen kérdés, hogy eddig miért nem keresték azt, és ami még fontosabb, miért tartott eddig megtalálni a sajtó etika eddig is ismert alapvetését?

Ami a kormányt illeti, nem egyszerűen arról van szó, hogy a velük szemben felhozott – és eddig kivizsgálatlan – vádakat már hetedik éve mindenfajta kreativitás nélkül okádják vissza a jelenlegi ellenzékre.

Ezt a viselkedést a kommunikáció projektálásnak nevezi. Igen jól megfigyelhető óvodáskorú gyerekek felelősségre vonása alkalmával. „Nem is én voltam, hanem ő.”

Ami pedig országos szinten jelentkezik, ennél is riasztóbb. Megdöbbenéssel kell konstatálnunk, milyen hiszékeny a magyar nép. Elég csak azokra gondolni, akiknek szent meggyőződésük, hogy Juhász Péter „Portik embere”, noha éppen Rogán volt az, aki felszívódott a Portik per idején és azt követően sem mutatkozott túl gyakran.

Elég csak arra gondolni, hogy a közhangulat hosszú ideje nem látott konfliktusoktól terhes.

A minap a Budapest-Velence zónázó vonaton történt egy tanulságos eset. Egy teljesen átlagos férfi súlyos sérüléseket okozott egy nőnek, mert az mert szólni, hogy zavarja, hogy a férfi lökdösi a táskájával, majd közkeletű kifejezéssel élve lelépett.

Az testi sértés súlyosságát minősíti, hogy Tárnokon megrekedt a vonat, mert mentőt kellett az áldozathoz hívni. Letört fog, vérző fejseb.

Ami azonban ezt az amúgy is durva helyzetet súlyosbítja, az nem más, mint a mentők kiérkezéséig veszteglő vonat egy másik utasának minősíthetetlen viselkedése. Az eset szem- és fültanúja változtatás nélkül adta közre az említett utas őrjöngését, mi is így teszünk:

„Hol van az a fasszopó kurva, aki miatt megálltunk? Nem kapott még eleget? Miattad késem le a csatlakozásomat te büdös ribanc!”

Az eset nemcsak a nőket ért bántalmazások újabb példája, napi szinten érkeznek jelentések hasonló esetekről, melyek sértettjei nők és férfiak, felnőttek, idősek és gyerekek egyaránt.

Annál is riasztóbb a teljes szociális érzékenység hiányáról tanúskodó értékítélet, jelen esetben egy lekésett csatlakozás okozta esetleges kár és egy erőszakos bűncselekmény súlyát illetően.

Miért érdekes ez a példa Rogán Antal magatartása szempontjából? Abban az országban, ahol a teljes média 80%-a a kormánypárt érdekkörét szolgálja ki és ezzel a közhangulatot maximálisan befolyásolja, okkal merül fel a kérdés, vajon ki provokál itt kit?