Ráhel, a divatdiktátor
Azt hinné az ember, hogy egy olyan örökösnő, mint amilyen Orbán Ráhel is, tanul hitvány elődje hibáiból. Tévednünk kell, méghozzá sokszorosan. Azóta szállóigévé vált kifejezéssel a saját lábán álló Tiborcz család a nép tyúkszemét nyomja.
És vajon mit tud hozzátenni a divat világához az az Orbán Ráhel, aki még apját sem tudja méretre szabott öltöny viselésére rábírni. De előbb nézzük meg, hogy miről is van szó.
A nagy szintugrás a terv a divatban is: az a cél, hogy Budapest legyen Európa, sőt a világ egyik highfashion-központja, Magyarországból pedig legyen egy fiatalos, modern prémiummárka. Ahogyan a futballba, úgy erre a területre is állami pénzt irányítottak, és az Orbán család egyik tagja kapta a lehetőséget, hogy saját elgondolásai alapján alakítson át egy egész iparágat. Mára Orbán Ráhel, a magyar divat- és dizájnipar meghatározó alakja. /24.hu/
Miben lehet meghatározó Orbán Ráhel, mert abból kiindulni, hogy Magyarország olyan egyszerűen válhat a divat fővárosává, hiú ábrándnak tűnik annak tekintetében, hogy az elmúlt évtizedek során csak sémakövetéssel tudott valamelyest bevételt produkálni. Ez pedig nem a ráfordítás kérdése.
Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az esküvői divatnál immár hetedik éve tartja magát töreten népszerűséggel a vintage stílus és a nagy Gatsby világát idéző megoldások. Csakhogy a világ több éve elhagyta a stílus giccsét. Ami volt benne, azt kihozták.
De ahogy Orbán a focira, lánya a divatvilágára van ráizgulva. És ahogy Orbán focija gyatra, lánya divathoz, üzlethez való érzéke sem lehet feltétlenül különb. És lássunk csodát:
A múlt héten a HVG írta meg, hogy Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerülnek ki azok a szakmai irányítók, aki elfoglalhatták az állami divat- és dizájnépítési struktúra frissen gründolt vezetői posztjait. Az is a napokban derült ki, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,9 milliárd forintot kapott az országmárka kidolgozására.
Igen szép summa, vajon mennyivel lehet jobb helyen itt, mint a romokban heverő oktatásügyben? És bármilyen hihetetlen, van lejjebb is.
Ez az összeg azonban csak töredéke annak, amit az utóbbi években már bele is forgattak a hazai divatipar fejlesztésébe, és minden valószínűség szerint nem is ez lesz az utolsó tétel a sorban.
„A magyar márkák körül az elmúlt években annyi pénzt égettek el, hogy ha valaki komolyan vissza akarná termeltetni piaci szereplőkkel, 300 év sem lenne elég rá”
nyilatkozta a divatszakma egy ismerője. Végső soron levonhatjuk a kényszerű tanulságot, hogy amilyen az apja, olyan a lánya.