Rekordhiányt halmozott fel az Orbán-kormány
Küszöbön a kiigazítás.
Orbán Viktor és Varga Mihály - Forrás: MTI
Soha nem látott mértékű, 1585 milliárd forintos hiányt halmozott fel februrárban a kormány, ami a GDP közel 3 százalékának felel meg, és az egész idei évre tervezett hiány majdnem felét teszi ki. A képet egy hajszállal javítja, hogy januárban 151 milliárd forintos többlet keletkezett, így az első kéthavi hiány „csak” 1433 milliárd forint volt. Ez így is minden idők legrosszabb február végi egyenlege – derül ki a Pénzügyminisztérium költségvetési jelentéséből.
Ez alapján érthető, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már a hét elején arról beszélt: a választások után – ha maradnak kormányon – szükség lesz a költségvetés kiigazítására. Az ellenzék szerint a kormány egyenesen megszorításokra készül. Bárki is kerül azonban hatalomra áprilisban, nem tehet mást mint, hogy mérsékli a költségvetési kiadásokat, és növeli a bevételeket.
A kormány még a háború kitörése előtt bejelentette, hogy a tervezett 5,9 helyett 4,9 százalékos deficitet akar elérni, ami további 500 milliárd forintos kiadás-, illetve hiánycsökkentést jelentene. Az ukrajnai háború menekültügyi, gazdasági és honvédelmi kiadásai ugyanakkor többszáz milliárd forintos forrást igényelnek, nem beszélve a rezsicsökkentés finanszírozáshoz szükséges 1000-1500 milliárd forintról. Ezekre egy fillér fedezett sincs a költségvetésben, vagyis 2-3 ezer milliárd forintos kiigazításra is szükség lehet a választások után. A kormány és a Pénzügyminisztérium bőszen hallgat április utáni terveiről. A tárca a tegnap kiadott költségvetési jelentésében egy szót sem ejt az év végi várható hiány, illetve a szükséges költségvetési kiigazítás mértékéről.
Stratégiai nyugalom uralkodik a Magyar Nemzeti Bankban is: a jegybanki elemzők szerint nincs ok izgulni az államháztartási folyamatok miatt a februári rekordhiány ellenére sem. A tegnap publikált Inflációs jelentésben a jegybanki elemzők azzal számolnak, hogy a GDP 4,9 százalékára, vagyis mintegy 2500 milliárd forintra csökkenthető az államháztartás idei hiánya. Mindezt annak ellenére állítják, hogy számításaik szerint a tervezett 4,9 százalékos államháztartási hiányt a háború, illetve az ebből eredő piaci feszültségek a GDP 0,6 százalékával, mintegy 300 milliárd forinttal emelik. Az MNB azért optimista, mert érvelésük szerint ezt a hiánynövekedést a "kedvező alapfolyamatok" és a korábban meghozott kiadáscsökkentő intézkedések ellentételezik. A kedvezőbb alapfolyamatok közé sorolja az MNB a tavalyi kimagasló gazdasági bővülést, amely növeli a kormány idei adóbevételeit. Csakúgy, mint a rekord magas infláció, hiszen a magasabb árak magasabb áfa-bevételeket eredményeznek.
Az osztogatások miatt óriási a hiány
A februári hiány azért lett kiemelkedően nagy, mert a kormány a múlt hónapra időzítette a választási osztogatásokat. A legnagyobb lyukat a családosok személyi jövedelemadó visszatérítése ütötte a költségvetésen: szja-ból az első két hónapban mínusz 55 milliárdos „bevétele” származott az kincstárnak, ami példátlan – derül ki a Pénzügyminisztérium költségvetési beszámolójából. A mínusz 55 milliárd forint 538 milliárdos elmaradás a tavaly februári bevételhez képest. Az előzetes adatok szerint a családok eddig mintegy 620 milliárd forint adót kaptak vissza, de még nőni fog ez a szám. A 13. havi nyugdíj 371 milliárd forinttal növelte a hiányt, de több száz milliárd forintra rúgtak béremelések, egyszeri jutalmak kifizetései.
Megjegyzik ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint a hiány nagy része az első negyedévben keletkezik (ami a választási költekezések miatt érthető is).
A jegybank szerint az ukrajnai háború 300 milliárd forintos többlethiányt okoz, és ebbe beleszámolták a drasztikusan növekvő energiaárak ellentételezését, a menekültügyi kiadások megugrását, és a védelmi többletkiadásokat is. Ez meglehetősen megengedő érvelés. Elemzői becslések szerint ugyanis csupán a rezsicsökkentés pótlólagos forrásigénye meghaladja az ezer milliárd forintot, hiszen az állami gázszolgáltató ma négyszer-ötször magasabb áron vásárolja a földgázt, mint amennyiért a lakosságnk értékesíti. Az így keletkező veszteséget pedig az államnak, mint tulajdonosnak kell kipótolnia. És akkor még nem beszéltünk a magasabb államadósság miatti több száz milliárd forintos többletfinanszírozási igényről, vagy épp a jegybank várható százmilliárdos veszteségének fedezésről. Láthatóan azonban a választások előtt két héttel az MNB nem akarta bírálni a kormány költségvetési politikáját.
Kötelező nyugdíjkorrekció tovább növelheti a hiányt
Az idei választási kampányra időzítve vezette vissza 12 év kormányzás után a Fidesz-kormány a 13. havi nyugdíjat. Ez még két hónappal ezelőtt is jó ötletnek tűnt, hiszen az ehhez szükséges 371 milliárd forintot akkor még könnyedén finanszírozták hitelfelvétellel az államadósság növeléséből. A kormány arra számított, hogy a választások után a növekvő adóbevételek ellentételezik ezt az összeget. Nem számolhattak az ukrajnai háborúval és azzal, hogy az emiatt elszabaduló infláció olyan további kötelező kiadásokat generál, mint például a nyugdíjkorrekció. A hatályos nyugdíjtörvény szerint ugyanis minimum az infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat. Januárban az öregségi ellátások 5 százalékkal nőttek, miközben az MNB friss inflációs prognózisa szerint a fogyasztói árak 7,5-9,8 százalékkal emelkedhetnek az idén. Vagyis a nyugdíjasoknak még egyszer legalább 2,5, de inkább 5 százalék emelés jár annak érdekében, hogy a pénzüknél maradjanak. Minden plusz 1 százalékos emelés 40 milliárd forintba kerül. Vagyis egy újabb 5 százalékos, januárig visszamenőleges korrekció 200 milliárdos forrást igényel. Ezt a mindenkori kormánynak bármi áron ki kell fizetnie; ha az infláció miatt megnövekvő adóbevételek fedezik ezt, akkor abból, ha nem, akkor nem marad más, mint a hitelfelvétel, vagyis az államadósság további növelése.
