Egy tanulmányban már korábban is rámutatott a közoktatás túlzott központosításának hátrányaira, a Klik átszervezésével mégis szinte lehetetlen feladatra vállalkozik.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) élére került vezető Áder János húga – emelte ki a sajtó, ezzel azt sugallva, hogy nem saját érdemei, munkássága miatt került ebbe a pozícióba. (A családban egyébként van más ismert ember is: férje Pölöskei Gábor, egykori válogatott futballista.)

A HVG utánanézett, a politikai szál mellett mi (más) determinálta Pölöskeinét arra, hogy a mai oktatási rendszer egyik legneuralgikusabban működő szervezetének átalakítását bízzák rá.

Ambiciózus, intrikus

A HVG forrásai szorgalmas és rendkívül ambiciózus szakemberként írták le, akinek azonban a szándékait nehéz követni, és akinek nincsenek nagy oktatáspolitikai víziói.

„Inkább apparátusi középvezető, mint akár középszerű oktatáspolitikus, de – függetlenül a testvérétől is – abszolút lojális a politikai vezetéshez”

– jellemezte egykori munkatársa. Többen használták vele kapcsolatban az intrikus, megbízhatatlan, sőt hazug kifejezéseket is.

Mindenesetre elég ellentmondásos az eddigi vezetői megítélése, többen azt rótták fel neki, hogy állandóan másra hárítja a felelősséget. Az biztos, hogy sok konfliktusa volt korábbi munkahelyén, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban (OKÉV), és az Oktatási Hivatalban (OH), valamint később az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is a kollégáival és a többi vezetővel egyaránt.

Pokorni alatt tűnt fel

Az 56 éves, új Klik-elnök biológia–földrajz szakos tanárként kezdte a pályáját a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában, később humánökológus, közoktatás-vezetői szakvizsgát, és közoktatási szakértői képesítést is szerzett.

Jelentős pozícióba az első Orbán-kormány idején került, amikor 1999-ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának vezetője lett. Ekkor Hoffmann Rózsa volt az OKÉV igazgatója. Kettejük, és a Klik majdani első vezetője, Marekné Pintér Aranka feladata lett volna ezt a – Kliknél mindenképp nagyságrendileg egyszerűbb és kisebb – háttérintézményt megszervezni. Ez kevéssé sikerült, egy év múlva Hoffmann lemondott, a szervezet később beolvadt az Oktatási Hivatalba (OH).

Pölöskeiné neve 2010-ben felmerült oktatási államtitkári pozícióban is, de azt végül Hoffmann kapta meg. Mivel elég sok konfliktusa volt még az OKÉV-es időkből az új államtitkárral, az Emmi kapui egy ideig bezárultak előtte.

Így 2011-ig maradt az Oktatási Hivatalban főosztályvezetőként, majd elnök-helyettesként, innen a Főpolgármesteri Hivatalhoz igazolt: ő lett az oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztály vezetője.

Ebben az időben többek között a szakképzés szerkezeti és tartalmi megújítását felügyelte a fővárosban. Konkrétan az úgynevezett Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) racionalizálását, amelynek részeként elvették ezektől az intézményektől a gazdasági önállóságukat. Az átszervezés azonban elég döcögősen indult. Kicsiben a Klik beindításához hasonló problémák merültek fel: a centralizálás során több pedagógus nem kapott időben bérpótlékot, sem bérpapírt, egyes óraadó tanárok még alapbért sem.

Az emmis évek

2013-ban végül Pölöskeiné is bekerült az Emmibe, az Intézményfejlesztési Főosztály vezetését bízták rá. E minőségében – miután egy átvilágító miniszteri biztos tanulmánya már megjelent – ő is kijött egy kemény kritikákat tartalmazó dokumentummal az akkor még hivatalosan „sikertörténetnek” aposztrofált Klik működéséről.

Ebben tarthatatlannak ítélte a túlközpontosított formát. Megállapította, hogy nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök. A tanulmány(ok) megjelenése után néhány hónap múlva lemondott a Klik elnöki pozíciójáról a régi harcostárs, Marekné Pintér Aranka.

Pölöskeinének a többi háttérintézmény átszervezése sem sikerült igazán, azon kívül, hogy forrásaink szerint mindenkit magára haragított. Az Oktatási Hivatal hamarosan beolvad az Emmibe, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), az Educatio Nonprofit Kft. megszűnik. De nem sikerült a megyei pedagógiai intézetek tervezett államosítása sem: ezek gyakorlatilag már megszűntek.

Így szabadul meg tőle Palkovics?

A Hoffmann Rózsát váltó államtitkárral, Czunyiné Bertalan Judittal forrásaink szerint egy ideig sokkal jobb viszonyt ápolt, mint elődjével, főnöke bízott benne, ám később ez a viszony is megromlott, a bizalom elmúlt. Egyfajta riválist látott benne a most menesztett államtitkár.

Ráadásul állítólag köze volt néhány kétes informatikai projekthez is. Így például szerepe volt abban a közel milliárdos projektben, amelynek keretében egy létező szoftvert, a Neptunt vezethetik be az iskolákban. A Népszabadság szerint a tavaly októberben lezajlott az eljárás a nyilvánosság kizárásával zajlott, a közbeszerzést a kormány nem hirdette meg, nem volt verseny, egyetlen céggel, a Neptun fejlesztőjével, az SDA Zrt.-vel tárgyaltak.

Az oktatási tárcát jól ismerő forrásunk szerint amellett, hogy Hanesz József menesztése egy újabb vezéráldozat a szitokszóvá változott Klik éléről, egyben egy jó alkalom volt arra is, hogy az új államtitkár, Palkovics László megszabaduljon Pölöskeinétől. Ez egyébként állítólag Balog Zoltánnak sem volt ellenére.

„Azt látom a háttérben, hogy Pölöskeinét ki akarta rúgni Palkovics, de ezt nem engedték neki – vagy mert Áder húga, vagy mert még túl kevés ideje volt a minisztériumban. Így kapóra jött a dolog Palkovicsnak: odarakta a Klik élére, hogy bukjon meg és tűnjön el a színről”

– mondja a HVG egy forrása, mások azonban nem látnak ebben ilyen kremlinológiai aspektusokat, és arra emlékeztettek, hogy a korábban még vitatott tanulmányában leírtak mára a hivatalos oktatáspolitika fókuszába kerültek. A sikertörténet átalakult hibás koncepcióvá, a túlzott centralizáció után újra kicsit visszaleng az inga. Az Emmi részéről eddig csak Pölöskeiné mutatott erre rá ilyen határozottan.

hvg.hu