De hogy állunk valójában a digitalizációval uniós szinten? Ismét a lista végén vagyunk: nyitottak vagyunk rá, de még mindig nem foglalkozunk ezzel eleget.

A vállalkozások számára nagy változást tud hozni a digitalizáció, és az intelligens megoldások, technológiák bevezetése. Abban a magyar vállalkozások is egyet értenek, hogy a fejlődéshez, és a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a digitalizáció. Ezen kívül a mesterséges intelligencia használata, valamint az Internet of Things (IoT) intelligens környezet használata is nagyban hozzájárulhat egy vállalkozás fejlődéséhez.

A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a gépek számára azt, hogy tanuljanak, és bizonyos fokú autonómiával döntéseket is hozzanak a meghatározott célok elérése érdekében, míg az Internet of Things (IoT) intelligens környezetben a gépek, eszközök, érzékelők vagy rendszerek összekapcsolódnak, és az interneten keresztül kommunikálhatnak egymással. Ez már a digitalizáció legmagasabb foka, ami az Európai Unióban sincs még annyira elterjedve, viszont a digitalizációban a többség jól teljesít - nem úgy, mint mi.

Mit tud ez a két technológia?

A legfrissebb Eurostat összesítése pont azt vizsgálja, hogy mennyire terjedtek el az intelligens technológiák az unión belül. Vannak országok, ahol jól állnak az okos megoldásokkal, azonban a régiónkban ez a szám nem annyira magas. 2021-ben az Európai Unióban megtalálható vállalkozások mintegy 8 százaléka használta a mesterséges intelligenciát a munkafolyamatok megkönnyítésére, és 29 százalékuk pedig az IoT intelligens környezetet.

A gépi tanulásra épülő, gyakran mesterséges intelligencia (MI) néven összefoglalt technológiákat egyre több területen hasznosítják az üzleti életben az ügyfelekkel való kapcsolattartástól, például chatbotoktól kezdve, a rutin munkafolyamatok automatizációján keresztül, egészen a kereslet előrejelzéséig. Az MI azonban ma már nemcsak ezeken a területeken, hanem a dokumentumok kezelésében is óriási segítséget jelenthet a vállalatoknak.

Dániában volt a legmagasabb azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek a hét mesterségesintelligencia technológia valamelyikét használta 2021-ben, itt a vállalkozások mintegy 24 százaléka használta valamelyik technológiát Portugáliában is kezd elterjedni a mesterséges intelligencia használata, a vállalkozások 17 százaléka használta valamelyik technológiát, míg Finnországban 16 százalékuk használta. A mesterséges intelligenciához hozzátartozik a képfelismerés, a mély tanulás, az adatok elemzése, a beszédfelismerés de a természetes nyelv generálása is, de a különböző munkafolyamatokat automatizáló, illetve a döntéshozatalt segítő technológiák is ide tartoznak.

Nem minden ország él ezekkel a lehetőségekkel. Romániában a vállalatok mindössze 1 százaléka használta ezeknek az eszközöknek valamelyikét, Lengyelországban, Magyarországon, Cipruson, Észtországban és Bulgáriában pedig a vállalkozások mindössze 3 százaléka használta ezt a technológiát.

Az EU-ban jobban elterjedt az IoT intelligens környezet használata, amely olyan összekapcsolt eszközöket, és rendszereket jelent, amelynek segítségével akár távolról is felügyelhetőek, vezérelhetőek a munkafolyamatok. 2021-ben a vállalkozások mintegy 29 százaléka használta ezt a rendszert különböző munkafolyamatokra.

A vállalatok túlnyomó többsége, mintegy 72 százaléka a helységek biztonságának ellenőrzésére használta ezeket az eszközöket, biztonsági - és riasztórendszerek vezérlésével. Kisebb arányban, a vállalkozások mintegy 30 százaléka használta ezt a technológiát energiagazdálkodás menedzsmentre, különböző okosórák, termosztátok vezérlésekor. További 24 százalék pedig állapotfüggő karbantartási munkálatokra is használta ezt a technológiát.

Az EU-s tagállamok közül Ausztriában a vállalkozások mintegy 51 százaléka használta az IoT rendszert. Szlovéniában 49, Finnországban és Svédországban 40 százalék alkalmazta vállalkozásában ezt a technológiát. A legalacsonyabb arányt itt is Románia hozta, mintegy 11 százalékkal, Bulgáriában 15, Észtországban pedig a vállalatok mintegy 17 százaléka jegyezte fel, hogy használná ezt a technológiát.

Magyarországon a vállalatok mintegy 22 százaléka használta az IoT rendszert, ezzel valamivel előrébb vagyunk, mint a mesterséges intelligencia technológiájának átvételében.

Nyitottak vagyunk rá, de nem alkalmazzuk

A magyar vállalkozások zöme bár belátja, hogy a fejlődéshez a digitalizáció fontos kérdés, mégsem járunk a listán elöl. A hazai kis- és középvállalatok több mint a felének (59%) nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz – többek között ez derült ki egy nemrégiben bemutatott felmérésből.

Ennek ellenére, a vállalkozások többsége, a középvállalatoknak pedig a kétharmada szerint a jövőben sokkal határozottabb lépéseket kell tenniük a digitalizáció irányába, a vállalatok harmada-negyede úgy véli, az infokommunikáció fontossága nőni fog a mindennapjaikban.

Jelenleg nagyjából 35 ezer cég tartozik a kis-és középvállalatokhoz, ebből 30 ezer kisvállalkozás, míg 5 ezer középvállalkozás. Az elmúlt 20 évben a digitális fejlődés organikusan történt, azonban nem olyan gyorsak ezek a változások, amelyet különböző nemzetközi indexek is bemutatnak.

Magyarország jelenleg az utolsó helyen áll abban, hogy hogyan fejlődnek a vállalatok az informatika terén.

Azonban a többi országban is ez a jellemző, így nagy szükség van arra, hogy ezt fejlesszék. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai kis-és középvállalatok többsége csak egy évre előre készít üzleti tervet, a ksivállalatok helyzetében ez a szám még alacsonyabb. Jó hír az, hogy sok cég ismeri fel a digitalizáció fontosságát, szerepét, hiszen a vállalatok negyede mondta azt, hogy az infokommunikáció növekedni fog a cégnél, a vállalatok közel kétharmada pedig felismerte, hogy erősen kell lépniük a digitalizáció irányába, hogy versenybe maradhassanak.

Különösen nagy jelentősége van a kérdéskörnek Magyarországon, hiszen a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai mutató (DESI) Magyarországról szóló 2020-as országjelentéséből kiderült, hogy a hazai KKV-k mindössze 12%-a vesz igénybe felhőalapú üzleti szolgáltatásokat, miközben az uniós átlag 20% felett van. Ez a lemaradás a digitalizált üzleti folyamatok terén is érezhető, a helyi hardveres megoldások, sőt sok esetben a papír még minidig uralja a munkamenetet, noha ez ma már egyáltalán nem szükségszerű.

A digitalizéció abban is segíthet, hogy folyamatosan követhessék a vállalkozók a vállalat sikerességét, és a piacot. A magyarok erre is nyitottak, az egy hónappal ezelőtt induló Brancs közösségi finanszírozási oldal ebben is segíthet a kezdő vállalkozóknak. (Pénzcentrum)