A felháborodott cenzorok 1922-ben betiltották a XX. század regényirodalmának egyik csúcsteljesítményét, James Joyce Ulysses-ét. Most, egy évszázaddal később ez megismétlődhet, ugyanis a tudósok attól tartanak, hogy a regény túl sokkoló lehet a mai diákok számára, mivel James Joyce művét „potenciálisan sértőnek” minősítették − írta meg a The Telegraph. 

A dublini hétköznapokról, szóló 800 oldalas történetet a Glasgow-i Egyetemen külön modulban tanítják, ahol a munkatársak mostantól figyelmeztetik a hallgatókat az író művében található, esetlegesen felháborító „nyelvezetre és attitűdökre”.

A lap által látott figyelmeztetés szerint Joyce írásai „explicit” utalásokat tartalmaznak „szexuális témákra”, és ugyanarra a problémára hívják fel a figyelmet, amely miatt Nagy-Britanniában száz évvel ezelőtt betiltották a művét.

A mai diákokat arra is figyelmeztetik, hogy sértőek lehetnek a „faji, nemi és nemzeti identitásra” való utalások az ír szerző műveiben, aki híresen gúnyolta hazája nacionalizmusát.

A glasgow-i James Joyce modulra vonatkozó általános figyelmeztetés szerint: „A kurzus részeként olyan szövegeket fogunk megvizsgálni, amelyek explicit vagy szemléletes utalásokat tartalmaznak szexuális témákra.

Tudatában vagyunk annak, hogy néhány diáknak ez nehézséget okozhat, és sértőnek találhatja a Joyce művével kapcsolatban tárgyalt nyelvezetet és a faji, nemi és nemzeti identitáshoz való hozzáállást.”

A figyelmeztetés hozzáteszi, hogy biztonságos teret biztosítanak Joyce irodalmi munkásságának megvitatására, és kijelentik, hogy a tanszék „arra törekszik, hogy a szemináriumok olyan térré váljanak, ahol mindenki érzékenyen, empatikusan és tisztelettudóan vitathatja meg ezeket a gondolatokat és foglalkozhat ezzel a tartalommal”.

A dublini születésű szerzőt, aki 1941-ben, 58 éves korában halt meg, a legnagyobb modern írók között tartják számon, különösen az Ulysses című remekműve miatt, amelyet az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban kezdetben betiltottak a szexet és az önkielégítést leíró részek „obszcenitása” miatt. A Nagy-Britanniában a tilalmat 1936-ban oldották fel.

A figyelmeztetést megfogalmazók inkább olvassák a londoni telefonkönyvet

A cenzorok elsősorban Joyce hősnőjének, Molly Bloomnak a szemszögéből elhangzó passzus ellen emeltek kifogást. A műben a faji kérdések tárgyalása elsősorban a könyv hősének, Leopold Bloomnak a zsidó identitására összpontosít.

Ez az identitás ütközik a könyv más szereplőinek ír nacionalista érzelmeivel. Az ír nacionalizmussal Joyce az Ulyssesben és más írásaiban, köztük az Ifjúkori önarckép című művében gúnyolódik, és olyan kijelentéseket tesz, hogy Írország egy „vén koca”, ahol „túl sok az isten”.

Ezt a korai regényt a Finnegan's Wake című utolsó művével együtt tanítják a glasgow-i modulban, amely a kritikák által kifogásolt figyelmeztetést kapta.

Frank Furedi, a Kenti Egyetem professzora elmondta, hogy 

az ezt a figyelmeztetést író társaság is azt jelzi, hogy a cenzúrára való ösztönzés él és virul. A régi iskola cenzorainak szelleme, akik 1922-ben betiltották az Ulysses-t, újra itt van. Csak idő kérdése volt, hogy a sérelmi archeológusok kiássanak valamit Joyce nagyszerű művében, ami miatt traumatizálva érezhetik magukat. A triggervadászok semmiképpen sem adhattak szabad utat az Ulysses szerzőjének. Csak a rend kedvéért: ha Joyce-t valaki triggeresnek találja, jobb, ha az olvasást a londoni telefonkönyvre korlátozza.

A Glasgow-i Egyetem szóvivője elmondta, hogy „figyelmeztettük azokat a diákokat, akik egyes összefüggéseket zavarónak találhatnak, vagy akiket egy adott órai foglalkozás felzaklathat. Mi azonban arra törekszünk, hogy mindenki részt vegyen az órákon, és igyekszünk a szemináriumokat és előadásokat olyan térré tenni, ahol mindenki érzékenyen, empatikusan és tisztelettudóan vitathatja meg ezeket a gondolatokat és foglalkozhat ezzel a tartalommal”. (Index)