Szívesen fizetnénk többet az EU-büdzsébe
Magyarország kész arra, hogy 2021-től a bruttó nemzeti termékének 1,2 százalékára növelje befizetéseit az Európai Unió költségvetésébe — jelentette be Lázár János az Unió következő hosszútávú büdzséjéről rendezett brüsszeli konferencián. - írja a nepszava.hu.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az uniónak elsősorban a polgárok biztonságának a garantálására és a versenyképesség megerősítésére kell többet költenie.
A megnövekedett feladatok indokolják a tagállami hozzájárulások emelését
— mondta a politikus, megemlítve, hogy több régióbéli ország osztja a véleményt. Lázár “jó befektetéseknek” nevezte a Brüsszelből érkező kohéziós és agrártámogatásokat, amelyekkel mindenki jól jár, beleértve a nettó befizető országokat is. Hasonlóan vélekedett néhány gazdag tagállam képviselője, köztük Sigmar Gabriel német külügyminiszter.
Az Európai Bizottság nem csökkentené számottevően a felzárkóztatási és agrártámogatások összegét a 2021-ben kezdődő hosszútávú uniós költségvetésben
— derült ki Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Günther Oettinger költségvetési biztos felszólalásaiból.
Mindketten letették a garast a fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt EU-alapok és a gazdáknak járó kifizetések további bőkezű folyósítása mellett annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság 2019-re tervezett kiválásával becslések szetint évi 13-15 milliárd euróval csökken az Európai Unió büdzséje.
Ugyanakkor világossá tették, hogy a regionális támogatásokban részesülő tagországoknak további erőfeszítéseket kell tenniük arra, hogy gyorsabban és hatékonyabban fel tudják használni a rendelkezésükre álló közösségi pénzt.
A tanácskozáson több felszólaló is kétségbe vonta a bizottsági elképzelést, köztük a német külügyminiszter, aki szerint a felzárkóztatási és mezőgazdasági támogatások túl nagy szeleteket hasítanak ki a közös költségvetésből.
A büdzsének a XXI. század kihívásaira kell válaszolnia, és több pénzt fordítania a kutatásra és a fejlesztésre, a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, a környezetvédelemre, határokon átnyúló közös európai projektekre. Sigmar Gabriel úgy vélte: a regionális alapok folyósítását attól is függővé kell tenni, hogy az egyes tagállamok végrehajtják-e a közösen megszabott gazdaságpolitikai ajánlásokat.
Nathalie Loiseau francia EU-ügyi miniszter szerint a közösségi támogatásokat a jogállamiság tiszteletben tartásától is függővé kellene tenni. A politikus hozzászólásában ugyanakkor kiállt a közösség mezőgazdasági kiadásainak a szinten tartása mellett, szerinte az agrártámogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa élelmiszerekből önellátó legyen.