Magyarországon mind a lakáspiaci, mind a munkaerőpiaci árak nőttek. Egyes esetekben, például a fővárosban, az ingatlanok átlagos négyzetméter árai nagyobb ütemben emelkedtek, mint az átlagos havi fizetések. Nézzük, mire volt elég az ingatlanpiacon a KSH által közzétett elemzés szerinti 2019 januárjában mutatkozó 343.500 forintos bruttó magyar átlagkereset.
Megvan az előnye annak, ha valaki jó helyen épít kapcsolatokat. Régi igazság nemde? De talán éppen ezért lehet nagyon fura az, ha valaki olyan magasra felnyalta magát, mint Bayer Zsolt, az ugyan miért szorul egy önkormányzati lakásra? Amit mindössze 32 ezer forintért bérel.
Szokatlanul nagy az érdeklődés már az év elején a lakáshitelek iránt - februárban és március elején is kitarthatott a hitelfelvételi lendület, már amennyire következtethetünk minderre a bankok újdonságai alapján.
A fiatalok otthonhoz jutását segítő kormányzati erőfeszítések a 25-45 éves magyarok véleménye szerint egyértelműen növelik az építkezési kedvet, ám furcsa módon az érintetteknek ettől sem jön meg a kedve a munkához – derül ki a Berger Házak megbízásából készített kutatásból.
A 24.hu kiderítette, hogy nem csupán az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos Fideszhez közeli fontos ember, de Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg is kedvezményes áron jutott önkormányzati bérlakáshoz a budai Várban – írja a 168ora.hu.
Az előrejelzések szerint nem áll meg a magyarországi lakáspiacon az áremelkedés, a Rock Home ingatlanközvetítő szakértői szerint a következő egy évben mintegy 4 százalékkal emelkedik a lakások átlagára.
A magyar kormányzat továbbra sem érti meg, hogy a kiszámíthatóság, jogbiztonság, tervezhetőség az egyik legnagyobb érték bármelyik gazdaságban, és ha ezt hetente szembeköpik, az nem segíti a gazdasági fejlődést - állapította meg blogján Zsiday Viktor befektetési szakember. - írja a napi.hu.
Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendkívül nagy lendületet adtak az amúgy is növekvő építőanyag-kereskedelmi ágazatnak. Az újHÁZ Centrum forgalmi adataiból jól nyomon követhető, hogy 2015-ben és 2016-ban a növekedés üteme minden korábbinál magasabb volt Budapesten és környékén, az északkeleti régióban, valamint Északnyugat-Magyarországon. Ez derül ki az újHÁZ Centrum őszi trendriportjából, amely elsősorban az építőipari energiahatékonyságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyire építkezünk okosan.
Átlagosan minden harmadik magyar háztartásnak okoz nehézséget kifizetni a lakhatási költségeit a jövedelmek és a lakáskiadások közötti egyensúly felborulás miatt - állapítják meg a Városkutatás Kft. szakértői, Hegedűs József és Somogyi Eszter a KSH Miben élünk? című friss kiadványában megjelent publikációjukban.
Miközben az inflációs adatok már nem tükrözik a lakhatással kapcsolatos költségeket, a KSH honlapján megjelent tanulmányban megállapítják: a háztartások mintegy harmada küzd a magas lakhatási költségek miatt anyagi problémával.