A tüdőkből, májakból, vesékből és epékből vett mintákban mutattak ki mikro- és nanoműanyagot. Mivel ezek a szervek szűrik vagy gyűjtik össze a részecskéket, ők vannak legjobban kitéve a fertőzöttségnek.

Az érintett szervekben több tucatnyi különböző típusú műanyagösszetevőt találtak, például polietilént, amelyet műanyagzacskók előállításához használnak, vagy a PET-palackokban alkalmazott polietilén-tereftalátokat. Az összes vizsgált mintában kimutatható volt a biszfenol-A (BPA), amely az élelmiszerek csomagolásában kap szerepet.

"Ha pontosabb képet kapunk arról, mi van a szövetekben, epidemiológiai vizsgálatokat végezhetünk, hogy felmérjük az emberi egészségre gyakorolt hatását." - Varun Kelkar, kutató, Arizonai Állami Egyetem

Az állatoknál a kutatások már bebizonyították, hogy a plasztikkal való szennyezettség terméketlenséget, gyulladásokat, daganatos megbetegedéseket okoz, de az, hogy az emberi egészségre milyen hatásai lehetnek, egyelőre nem ismert.

Ez a kutatás az első, amely a műanyagrészecskéket olyan donorok szerveiben vizsgálta, akikről ismert a szennyezettségnek való kitettség. (acs.org + MTI) / Euronews