A brit Financial Times című lapnak adott interjújában Linkevicius azt mondta, az EU-nak bátorítania kéne a fehérorosz demokratikus folyamatokat és ellensúlyoznia az orosz befolyást az országban, továbbá "konkrét segítséget" kellene nyújtania a fehérorosz ellenzéknek.

Linkevicius szerint a szervezet néha túl későn reagál, az intézkedéseit szétaprózza, ezért nincs hatással sem a társadalomra, sem pedig a vezetőkre. Nem szabad, hogy a fehérorosz nép elárulva érezze magát - szögezte le.

A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Litvánia, Észtország és Lettország augusztus végén büntetőintézkedéseket vezetett be harminc fehérorosz tisztségviselővel, köztük Aljakszandr Lukasenka elnökkel szemben, és a szankciók között szerepel a vízumtilalom is. Az interjúban Linkevicius kijelentette, hasonló intézkedéseket vár a többi uniós tagország részéről is.

Pénteken Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék vezetője az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) videokonferencia keretében tartott, nem hivatalos ülésén egyebek közt azt szorgalmazta, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőmissziót Fehéroroszországba. A nemrég Litvániába távozó, Vilniusból bejelentkező Cihanouszkaja egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Lukasenka tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépését, aki - mondta - csalással szerezte meg hatodik mandátumát az augusztus 9-ei elnökválasztáson.
 
Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával győzött, és így hatodszor lett államfő. A második helyre befutó Cihanouszkaja magát tartja a választás győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csupán 10,12 százalékát kapta meg. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és a nyugati országok sem ismerik el a hivatalos eredményt. Az eredmények ismertetését követően azonnal tömeges tüntetések kezdődtek országszerte, amelyek később heves összetűzésekbe csaptak át. A hatóságok brutálisan léptek fel a tiltakozókkal szemben, ezreket vettek őrizetbe. (MTI)