Tizenötezren élnek hajléktalanként Magyarországon

Híres ember

Olvasási idő

3perc

Eddig olvastam

a- a+

Tizenötezren élnek hajléktalanként Magyarországon

2016. december 01. - 10:06

Belföld

0 komment

Jelenleg körülbelül tizenötezer hajléktalan ember lehet Magyarországon, közülük mintegy négyezren töltik az éjszakát az utcán – nyilatkozta Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a hajléktalanok körében évente felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja.

A kép illusztráció! - Forrás: napiaszonline.hu

A hajléktalanok közül tíz-tizenegyezer szállón keres helyet magának. Országosan egy időben az utcai szolgáltatók nyilvántartásai szerint körülbelül négyezer ember tartózkodik éjszaka az utcán, a fővárosban – ahol körülbelül hatezer-ötszáz hajléktalan él – ez a létszám jelenleg ezerkétszáz-ezerháromszáz ember – mondta el Győri Péter az MTI-nek.

Közlése szerint országosan a szállók 85-100 százalékos kihasználtsággal működnek, Budapesten még több száz férőhely áll rendelkezésre, de ezeken túl vidéken és a fővárosban is tudnak nyitni időszakos férőhelyeket.

Győri Péter elmondta, hogy a fővárosban lévő hajléktalan emberek döntő többsége ilyenkor, azaz a mostanihoz hasonló hideg időben már szálláson van. Akik ezek után is kinn maradnak, azoknak egy része nagyon rossz, „tulajdonképpen döntésképtelen állapotban” van. Ezek az emberek nem tudják saját helyzetüket megítélni, nekik mentőre lenne szükségük. Budapesten néhány száz ilyen ember lehet – jegyezte meg.

Mellettük vannak azok az emberek, akik „lemerülnek ebbe a világba”, kihasználnak hajléktalanokat, belőlük élnek. Nekik nem érdekük szállóra menni. A számuk a fővárosban száz körül lehet.

A harmadik ilyen csoport a kunyhóban lakó emberek – mondta Győri Péter, hozzátéve, hogy ők nincsenek olyan nagy veszélyben, őket is rendszeresen látogatják az utcai szolgálatok. Rámutatott arra is, hogy a kihűléses halálesetek kétharmada lakásban történik. Ez elsősorban vidéken, a kistelepüléseken élő idős, beteg embereket veszélyezteti.

Győri Péter kitért arra is, hogy a közterületen élő hajléktalan emberek kétharmada a vidéki városokban van, ezért itt fordulnak elő nagy többségében a közterületi kihűléses halálesetek. Hangsúlyozta, hogy a hideg idő beköszöntével „nagy lakossági odafigyelésre van szükség”, a hajléktalandiszpécser-telefonszámokon lehet segítséget kérni rászoruló emberek számára.

Mikor hívjuk a diszpécserszolgálatot?

Ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn (nedves ruházat, földön fekszik takaró és alatta lévő karton vagy polifoam nélkül, kihűlés, fagyás, kiszáradás veszélye),
ha az utcán lévő hajléktalan ember segítséget kér, de ön nem tudja, milyen típusú segítségre lenne szüksége,
információra, segítségre van szüksége, mert családtagja, barátja, rokona, ismerőse hajléktalanná vált, vagy ennek veszélye fenyegeti,
ha a környezetében élő fedél nélkül élő ember a szokásaitól eltérően viselkedik (nem kel fel, amikor szokott, egész nap fekszik).

Ha telefonál:

Mondja el a pontos helyszínt (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége),
mondja el, mit tapasztalt (földön fekszik, nem a megszokott módon viselkedik, erős fájdalomra panaszkodik stb.),
a bejelentett személy neme, hozzávetőleges kora, esetleg ha tudja, a neve,
ha megszólította a hajléktalan embert, kérdezze meg, milyen segítségre van szüksége,
ha a helyszínen tud maradni vagy további információkat ad munkatársaink számára, az ön neve és telefonszáma (szükség lehet visszahívására, ha a segítők nehezen vagy nem találják meg a helyszínt),
várjon a diszpécser esetleges kérdéseire (az információk pontosítása érdekében fontos), és csak ezután tegye le a telefont.