Az augusztusi inflációs adat megjelentést a múlt héten dinamikusan gyengülő forint miatt is nagy várakozás övezi. - írja a Portfolio

Nagy meglepetést okozott júliusban a magyar infláció: a koronavírus-válságtól dezinflációs hatást vártunk, amely nagyon gyorsan kifulladt, és júliusban 3,8%-kal emelkedtek az árak. Az MNB az inflációt akkor a gazdaság újraindulása utáni bizonytalansággal és a KSH szélesebb körű árfelírásával magyarázta. A Portfolio által megkérdezett elemzők további emelkedésre számítanak.

Kuti Ákos, az MKB Bank elemzője 4% feletti áremelkedést vár augusztusra, de meglátása szerint az év hátralévő részében már csökken az inflációs nyomás. Nyeste Orsolya (Erste) és Virovácz Péter (ING) szintén a fogyasztói árindex további emelkedésére számít, mindketten 3,9%-os inflációt várnak. Suppan Gergely (Takarékbank) és Halász Ágnes (UniCredit) változatlan inflációs rátára számít. A fenti előrejelzések mediánja 3,9%.

Nyeste Orsolya Portfolio-nak küldött véleményében elmondta, hogy kisebb stabilizációt vár most az inflációban. Szerinte az előző hónaphoz képest nem változnak az árak a júliusi kiugró emelkedés után, és a 4% körüli pénzromlási ütem még szeptemberben is kitarthat.

Virovácz Péter szerint a júliusi áremelkedést a bázishatás mellett számos egyedi tényező hajtotta, ezek egy részének hiányában csak az alapfolyamatok vezérelhetik az infláció mozgását - augusztusban így további emelkedésre, de a növekedés ütemének jelentős lassulására számít. "Továbbá a koronavírus hatására a szokásos inflációs szezonalitás is felborult, de azt várjuk, hogy a korábban júliusban mutatkozott szezonális árcsökkenés áttevődött augusztusra. Összességében így nem számítunk jelentős változásra a maginflációban sem, sőt itt enyhe mérséklődéssel számolunk, de azért a 4,4 százalékos adat még mindig az inflációs célsáv felett marad" - írja az elemző.

Virovácz szerint a maginfláció 4%-ra mérséklődhetett augusztusban, mert az áremelkedésben jelentős mértékben megjelennek adóváltozással összefüggésben levő hatások.

"Az inflációs alapfolyamat ilyen irányú változása nagy segítség lenne a jegybank számára, ugyanis némiképp nyugtatóan hatna a piacra." - írja. Az elemző ennek kapcsán emlékeztetett, hogy az infláció gyors emelkedésének következtében a forint ismét látványosan gyengülni kezdett az egyre mélyülő negatív reálkamat miatt. Az inflációs trend megfordulása így talán képes lehet stabilizálni az árfolyamot, amire inflációs szempontból a jegybanknak mindenképpen szüksége lenne.

Hogyan alakulhat az infláció az év hátralévő részében?

Nyeste Orsolya szerint az év utolsó negyedévétől ismét lassulhat az infláció, a támogató bázishatásnak köszönhetően, de ekkorra sem várhatóak 3% alatti éves indexek. Az elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy a júliusi inflációs adat után megváltozott az inflációs kép is. "Hiába került ugyanis a  gazdaság recesszióba, ennek dezinflációs hatásai csak nagyon rövid ideig érvényesültek, és az újranyitást követő átárazások, a gyengébb és volatilisebb forintárfolyam, a jövedéki adó emelése, valamint a szezonális élelmiszerár-csökkenés elmaradása jelentős inflációgyorsulást hozott" - írja.

"Mivel az infláció nyári alakulása mögött tartósnak tűnő és nemcsak egyszeri hatásokat látunk - ami jól tükröződik a maginfláció alakulásában is -, várhatóan a monetáris politika vitele is óvatos lesz az év hátralévő részében." - írta az Erste elemzője.

Virovácz Péter előrejelzése szerint az adószűrt maginfláció júliusban tetőzött 4,1 százalékon. "Az elkövetkező hónapokban egy nagyon lassú, fokozatos mérséklődésre számítunk, ahogyan az első koronavírus okozta inflációs sokk helyét átveszi a mérsékelten bővülő aggregált kereslet okozta enyhülő kereslet oldali inflációs nyomás" - írja. Meglátása szerint az év végére 3,4 százalék közelébe süllyedhet a mutató, ami így jelentős terhet venne le a forintról a reálkamat javulása révén. (portfolio.hu)