A Pest Megyei Főügyészség tavaly nyáron bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást Fót köddé vált egymilliárd forintos befektetésével kapcsolatban, pedig az Állami Számvevőszék (ÁSZ) december eleji jelentésében az állt, hogy a városban szabálytalanul kezelték a közvagyont. A helyi képviselő-testület ezt nem hagyná annyiban, ezért Vargha Nóra, az Együtt helyi önkormányzati képviselőjének javaslatára februárban újra megtárgyalják a büntetőfeljelentés, valamint a kártérítési, illetve munkaügyi perek indításának a lehetőségét. A polgármester felelőssége mellett megvizsgálnák a jegyzők és a könyvvizsgálók felelősségét is. Az erről szóló határozatot december közepén fogadták el a 11 fős képviselő-testület hat tagjának támogatásával. - írja a Magyar Nemzet.

Az ügy előzménye, hogy a fóti településvezetők az azóta csődbe ment Hungária Értékpapírra bízták a város egymilliárd forintos megtakarítását. A helyi képviselő-testület tőkevédett állampapír vásárlására adott felhatalmazást, a vezetők azonban olyan szerződéseket kötöttek a brókercéggel, amelyek sokkal kockázatosabb pénzügyi termékek megvételét is lehetővé tették. A Hungária Értékpapír végül csődbe ment, és miután nem állampapírt vettek a pénzből, a város csak futhat a pénze után. A helyi képviselők úgy becsülik, legfeljebb néhány tízmillió forintot tudnak majd visszaszerezni az egymilliárd forintos megtakarításból.

A számvevőszék az ügyészséghez fordult

Az ügyben többen is feljelentést tettek, az ÁSZ pedig az ügyészséghez fordult, de a Pest Megyei Ügyészség szerint nem történt bűncselekmény. A nyomozás során azt állapították meg, hogy „az önkormányzatnál jelentkező vagyoni hátrány nem a befektetési szerződések megkötése, hanem a brókercég megtévesztő, szerződésszegő magatartása miatt keletkezett, amit az önkormányzat tisztségviselői az elvárható gondosság mellett sem láthattak előre”. Az Állami Számvevőszék szerint viszont olyan rendszer működött a városban, amely nem garantálta a közvagyon megfelelő kezelését, a Hungária Értékpapírnak pedig joga volt az állampapíron kívül más pénzügyi termékeket is vennie. Lapunk ezért a Pest Megyei Főügyészséghez fordult, hogy megtudjuk, miért jutottak teljesen eltérő következtetésre, mint a számvevőszéki ellenőrök. Ez azért különösen fontos kérdés, mert a törvény szövege szerint az ÁSZ jelentései nem támadhatók meg a bíróság vagy más hatóság előtt. Az ügyészség válaszában azt írta, hogy megvizsgáltak minden feltárt információt, azonban „az ÁSZ megállapításai büntetőjogi szempontból bűncselekmény elkövetésére utaló, egyértelmű adatot nem tartalmaztak”.

Bartos szerint a brókercég csalt

Bartos Sándor polgármester a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy ártatlannak tartja magát, álláspontja szerint ugyanis csak állampapír-vásárlásról állapodott meg a Hungária Értékpapírral. Szerinte a brókercég csalt, amikor a szerződéstől eltérően más pénzügyi termékeket is vásárolt. A későbbiekben feltehetően nem fordulhat elő, hogy elvész a város megtakarítása, az Állami Számvevőszék ugyanis a feltárt hiányosságok miatt több javaslatot is tett a polgármester és a jegyző felé, amelyek alapján intézkedési tervet kellett készíteni.

A képviselő-testület egyébként korábban egy független igazságügyi szakértőt is felkért, hogy kiderüljön, ki hibázott, amikor elveszett a város pénze. A Quaestor-ügyön is dolgozó tekintélyes szakértő 73 oldalas jelentése szerint a fóti városvezetés nem a költségvetési rendeletnek megfelelően fektette be a város egymilliárd forintos vagyonát. Álláspontja szerint a választott portfólió kifejezetten kockázatos volt, miután csak a vagyon felének befektetési módját határozták meg (állampapír), a másik felét bármilyen eszközbe befektethették.

(Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 02. 11.)

Forrás: Magyar Nemzet 

CIVILHETES szerkesztő: K. Toók László