Mi, európaiak két vírussal kell, hogy megküzdjünk egyidejűleg és egyforma erőbedobással. Az egyik a COVID-19, amely a testünket támadja meg, de van egy másik fertőzés is, amely a gondolatainkat és a demokratikus rendszereinket veszi célba.

2020. március 30-án a magyar parlament elfogadott egy szöveget, amely megengedi a kormánynak bizonyos törvények végrehajtásának felfüggesztését, a törvényi rendelkezésektől való eltérést, és további rendkívüli intézkedések bevezetését rendeleti úton, gyakorlatilag meghatározatlanul hosszú időszakra, új korlátozásokkal a médiára és a tájékoztatásra vonatkozóan.

Ez a hatalmi koncentráció példátlan az Európai Unióban. Nem szolgálja a COVID-19 – vagy annak gazdasági következményei – elleni harcot. Ehelyett megnyitja az utat mindenféle visszaélések előtt. Köz- és magánjavak fölött a végrehajtó hatalom kénye-kedve szerint, nagyrészt elszámoltathatatlan módon rendelkezhet. Ez a végkifejlete Magyarország évtizedes sodródásának az autokrácia irányába, ami veszélyes.

Valóban nagy aggodalommal figyeltük, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt évtized során elindította országát egy olyan vágányon, amely eltávolodik az európai normáktól és értékektől. Hatalmának további kiterjesztése a COVID-19-re adott válaszként csak egy újabb fejezete ennek a hosszú folyamatnak, amit a demokrácia visszafejlődésének nevezünk. A politikai ellenzék, a szociális párbeszéd, a szólásszabadság folyamatosan háttérbe szorult, miközben különböző egyetemek, kulturális központok, üzleti csoportok és civil szervezetek szenvedik el Orbán tekintélyelvű kormányzásának terhét.

Az Európai Parlament kétszer is megvizsgálta és elítélte ezt az antidemokratikus sodródást, előbb az ún. Tavares-jelentésben (2013), majd pedig a Sargentini-jelentésben (2018). Azoknak, akik hisznek a jogállam és a demokratikus kormányzás értékeiben, a tétlenség nem vállalható. Az EU azt kockáztatja, hogy a demokratikus folyamatok, a jogállam, átláthatóság, szolidaritás és szociális párbeszéd erősítését célzó törekvései hiteltelenné válnak nemcsak a tagországok előtt, hanem a tagjelölt országok körében is. 

A generációnk életét meghatározó világjárvány elleni küzdelemben az EU tagországainak nehéz döntéseket kell meghozniuk, és bizonyos értelemben korlátozzák is állampolgáraik polgári jogait. Ugyanakkor ezeknek az intézkedéseknek arányosnak és igazoltnak kell maradniuk, és természetüknél fogva ideiglenesnek is.

Egy gyakorlatilag meghatározatlan időtartamra felruházni a kormányt, hogy rendeletekkel kormányozzon, súlyos megsértése az EU szerződéseinek, az Alapjogi Chartának, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének. Ez az oka annak, hogy Orbán demokrácia elleni támadását el kell ítélni és szankcionálni kell, s ez most minden korábbi esetnél fontosabb. Ezért felhívunk minden érintett felet (európai és nemzeti intézményeket, állampolgárokat, civil társadalmat és a médiát), hogy tegye meg a tőle telhetőt. Eljött az ideje a széles körű mozgósításnak és kollektív cselekvésnek. Felhívjuk a tagországok médiáját, hogy szenteljen híreket a magyar helyzet bemutatásának, akár napi rendszerességgel. Kérjük őket, tegyék lehetővé a magyar és más európai állampolgárok számára az ingyenes hozzáférést tartalmaikhoz a plurális és független tájékoztatás érdekében. 

Felhívjuk az Európai Bizottságot, amely a szerződések őre, hogy sürgősen reagáljon és alkalmazzon szankciókat, arányban az európai szabályok és normák elfogadhatatlan megsértésével. Az Európai Parlament és a Tanács késedelem nélkül fogadja el ezeket a szankciókat.

A COVID-19-et le kell, és le fogjuk győzni, demokratikus folyamatokkal, átlátható cselekvéssel, sokszínű tájékoztatással. Ezen értékek védelme érdekében fogjuk mozgósítani az európaiakat, biztosítva, hogy a fellendüléshez vezető közös út széles körű támogatást kapjon. 

Végül felhívunk minden európai állampolgárt, hogy ami Magyarországon történik, azt ne valamilyen külső tényezőnek tekintse, hanem a közös érdekeink elleni alapvető fenyegetésnek.

Eljött az ideje, hogy mindannyian, együtt folytassuk ezt a küzdelmet. A tét nemcsak az egészségünk, hanem a közös eszményeink, valamint az Unió és a demokráciáink túlélése. 

A kezdeményezők: a CIVICO két társelnöke, Guillaume Klossa (Franciaország) és Francesca Ratti (Olaszország), továbbá Guy Verhofstadt, volt belga miniszterelnök és Andor László volt EU-biztos.

Az aláírók között van Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke, Uffe Ellemann-Jensen volt dán külügyminiszter, Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök, Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő, Bernard-Henri Lévy francia filozófus, Vesna Pusic volt horvát miniszterelnök-helyettes, Petre Roman volt román, Taavi Röivas volt észt és Vladimir Spidla volt cseh kormányfő. A teljes lista a www.civico.eu oldalon tekinthető meg.

nepszava.hu