Az Európai Bizottság május végén tette közzé országspecifikus ajánlásait, ennek keretében eljárást indítványozott, mivel Budapest jelentős mértékben megsérti a költségvetési hiánycéllal kapcsolatban tett vállalásait.

A deficit ugyan a 3 százalékos GDP-érték alatt van. Azt nem nézi jó szemmel a bizottság, hogy a strukturális deficit csökkentésének ütemén lassítana a kormány, a 1,5 százalékos célt 2020 helyett már csak 2022-re teljesítené - írta a portál.

Az elemzés közzététele óta a magyar kormány beadta a parlamentnek a 2019-es költségvetést, és ennek alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök szigort emlegetett. Kérdés, hogy ez kielégíti-e a tagországokat. Az ajánlásokról a tagországok vezetői jövő csütörtök-pénteki brüsszeli csúcson hozhatják meg a végső döntést.

Az ajánlások keretében a bizottság a tagállamok számára a következő 12-18 hónapra gazdaságpolitikai iránymutatást ad, hogy azok a hosszú távú fenntartható és befogadó gazdasági növekedés alapjait megerősítsék.

Magyarországgal kapcsolatban Brüsszel három pontban fogalmazott meg javaslatokat. Ezek közt figyelmeztette Budapestet amiatt, hogy tavaly az úgynevezett középtávú költségvetési célban (MTO) jelentős eltérés mutatkozott a korrekciós pályához képest. Magyarország számára a GDP-arányos strukturális hiány 1,5 százalékában van megállapítva, amelyet a jelenlegi számítások szerint 2022-re érhet el. Csakhogy az országjelentés szerint 2017-ben a strukturális hiány a GDP 3,2 százaléka volt, ami idén 3,6 százalékosra hízik, majd 2019-ben 3,5 százalékra mérséklődik.

A bizottság azt javasolta az Európai Tanácsnak, hogy a júniusi ülésén olyan ajánlásokat fogadjon el Magyarország esetében, amelyek végrehajtásával ezt a jelentős eltérést korrigálni lehet 2018-ban, azaz idén az elsődleges államháztartási kiadások növekedése nem éri el a 2,8 százalékot, ami a bizottság számításai szerint a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazításnak felel meg. Továbbá 2019-ben a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája ne érje el a 3,9 százalékot, ami 0,75 százalékos strukturális kiigazítást jelent a GDP arányában, azaz ennyivel kellene visszafogni a költségvetési költekezéseket.

Másrészt a bizottság szerint tovább kellene egyszerűsíteni az adórendszert, különösen az ágazatspecifikus adókat kellene csökkenteni. Harmadrészt pedig  javítani kellene az aktív munkaerő-piaci szabályozás minőségén, amellyel munkaerő-tartalékokat lehetne felszabadítani, az oktatási rendszerben pedig fokozni kellene a hátrányosabb csoportok - különösen a romák - részvételét, minőségi és befogadó általános oktatással. (napi.hu)