Az eddigi milliárdok után újabb tízmilliárd forintot költhet az állam a határvédelemre, mégpedig közbeszerzés nélkül. Habár azt nem árulják el, hogy mire szánják a pénzt, nemrég 9,3 milliárdot csoportosítottak át a kerítés melletti út kiépítésére és a határzár kivilágítására. Azt máig nem tudni, hogy a tavalyi kerítésépítéssel kapcsolatos tételes elszámolás pontosan mit tartalmaz, és hogy a kiadásoknál valóban voltak-e túlárazások, ahogyan azt az ellenzék állítja.

Újabb csaknem tízmilliárd forintot költhet el közbeszerzés nélkül a Belügyminisztérium (BM) a határzárra, tegnap ugyanis az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának többsége megszavazta az eljárás alóli felmentést. Zárt ajtók mögött tárgyalták a BM kezdeményezését, vagyis hivatalosan nem lehet tudni, hogy pontosan mire akarják ezt a pénzt költeni. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke csak annyit mondott, hogy ez egy keretösszeg, és a déli határszakaszon lévő műszaki határzár megerősítésére vonatkozik. Magyarázata szerint azért van rá szükség, mert naponta ötszázan próbálnak átjutni a kerítésen, és bár döntő többségüket a műszaki zár feltartóztatja, jelentős az amortizáció. (Az Országos Rendőr-főkapitányság összesítéséből az derül ki, hogy az elmúlt hónapban átlagosan nagyjából napi száz embert fogtak el illegális határátlépés miatt, igaz, voltak olyan napok, amikor kétszáz felett volt a határsértők száma.)

Nem voltak abban a helyzetben

Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik tartotta megfelelőnek a közbeszerzés alóli mentesítést. Mirkóczki Ádám a Magyar Nemzet kérdésére indokoltnak nevezte a terveket a határőrizet hatékonyságának érdekében. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció bizottsági tagjai ugyanakkor nem támogatták a mentességet, mert nem látták, hogy a beszerzendő eszközök valóban a határvédelmet segítik. Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke megkeresésünkre azt mondta, hogy a BM előterjesztése alapján nem voltak abban a helyzetben, hogy eldönthessék, ez a beruházás ennyi pénzért megfelelő-e.

Világosság

Habár hivatalosan nem tudni, hogy a BM pontosan milyen munkát szeretne közbeszerzés nélkül elvégeztetni, az elmúlt időszakban több kormányzati megszólaló is beszélt már a kerítés kivilágításának szükségességéről. Ráadásul nemrég egy kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben hasonló összeg – több mint 9,3 milliárd – átcsoportosításáról a magyar–szerb határon építendő út kivitelezéséhez és a „megbízható áramellátás” biztosításához.

Nagyjából egy hónappal ezelőtt egyébként egy szintén csaknem tízmilliárdos összeget érintően a BM már kapott mentesítést a közbeszerzés alól. Az a román–magyar határra telepítendő kerítéssel kapcsolatos, amelynek építését már többször felvetették.

Nem tették közzé

– Több mint 6,5 milliárd forintot költött a kormány még tavaly ősszel a magyar–szerb határon húzott kerítésre – ezt közölte érdeklődésünkre április elején a Belügyminisztérium. Azt a március végéig elkészült listát azonban, amely tételesen elszámolt az addigi kiadásokról, nem tették közzé. Ez azért lenne lényeges, mert ellenzéki állítások szerint túlárazások is vannak a tételek között, miközben a szaktárca a lapunknak küldött válaszában a közpénzek „legtakarékosabb felhasználásáról” írt, illetve arról, hogy „a beszerzéseket minden esetben piacfelmérés előzte meg”. Az átláthatóságot tovább nehezítheti, ha közben olyan kiadási tételek is feltűnnek, amelyek a déli határvédelem mostani erősítésével kapcsolatosak.

Sátrak és vagonok

Néhány részlet azért kiszivárgott a tavalyi kiadásokból. E szerint például két vonatkapura (közismert nevén Mad Max-vagonra) 9,5 milliót költöttek, száz láthatósági mellényt szereztek be 240 ezer forintért, 60 sátort majdnem 20 millióért (egy sátor e szerint több mint 330 ezer forintba került), 101 német katonai sátort 43,6 millióért (egy darab 431 ezer forint volt), szivacsmatracokra és vaságyakra 8,3 milliót költöttek, 350 darab lakatot vettek 1,25 millióért (egy darab 3500 forintba került), és nem tervezett kiadásokra is elment 500 millió. Feltűnnek olyan kiadások is, mint informatikai hálózat kialakítása 37 millió forintért, vagy figyelmeztető táblák darabonként 7500 forintért. Az oszlopverő gépek bérlése és üzemeltetése címszó alatt egészen eltérő összegek is szerepeltek, volt olyan sor, ahol hat ilyen gép bérlése szerepelt 292 millióért, egy másik cégnél viszont a lista nyolc darabot említ 155 millióért. Több sorban is szerepelt tehergépjárművek bérlése, ezek darabonként 1-1,5 millió forint körüli összegek voltak, bár azt nem tudni, hogy a számok mennyi időre vonatkoznak.

Ugyancsak április elején kezdték el újra kijelölni a magyar–román határon egy leendő kerítés helyét piros, valamint a „védelmi sáv” határát jelző zöld karókat. A munkát akkor tizenhárom településen kezdték meg, pedig tereprendezési és nyomvonal-kijelölési munkákat már tavaly is végeztek, ami persze nem azt jelenti, hogy elkezdődött volna a kerítésépítés, erről ugyanis továbbra sem döntött a kormány. Azt azonban, hogy erre a munkára mennyit költöttek, szintén nem lehet tudni.

120 milliót költhet járművekre a TEK

Mentesült a közbeszerzés alól a Terrorelhárítási Központ (TEK) is tegnap, ám itt sem egyértelmű, hogy mire akarnak költeni. Hivatalosan annyit lehet tudni, hogy az összeg 120 millió forint. Harangozó Tamás (MSZP) elárulta, hogy TEK eszközöket szeretne a migrációs válsággal összefüggésben beszerezni, de nem lehet tudni, hogy az valóban a határvédelmet szolgálná, vagy esetleg „valakinek a kényelmes luxusbusza” lenne. A honvédelmi bizottság erről tárgyaló ülésén ugyanis a TEK-től nem jelent meg senki, a minisztériumi vezetők pedig nem tudták megmondani, mi célból van szükség a beszerzésre. Vadai Ágnes (DK) szerint is inkább „egy szervezet játékszerének a beszerzéséről” van szó, semmint valós beszerzésről. (K. M.)

mno.hu