Új létesítményekre, ha minden igaz, nem lesz szükség.

Magyarország 2016-ban pályázott a 2024-es rövid pályás úszó világbajnokság rendezési jogáért. Svájc, Németország, Oroszország, Magyarország, Hongkong és az Egyesült Arab Emirátusok jelezte, hogy pályázni kíván.

A végső megmérettetésre Hongkong, Tajvan, Oroszország és Magyarország maradt versenyben.

A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) hétfőn jelentette be, hogy az eseményt Magyarország rendezheti meg. Még a hétvégén Gyárfás Tamás, a szervezet alelnöke azt mondta, beadja lemondását, ha nem hazánk nyeri el a rendezési jogot.

A csodálatos új létesítmény, a Duna Aréna nem azért épült, hogy egyszeri alkalommal adjon otthont egy vb-nek, kötelezettség, hogy a hatalmas anyagi befektetést vállaló ország, a főváros a jövőben is rangos nemzetközi eseményekkel töltse meg az új létesítményt

- nyilatkozta a FINA alelnöke az MTI-nek, így vélhetően további helyszíneket nem kell építeni.

Budapesten és Balatonfüreden jelenleg is tart a nagy pályás vizes világbajnokság. Az eddigi becslések szerint a lebonyolítás és az ahhoz kapcsolódó beruházások mintegy 140 milliárd forintba kerülhettek.

A vizes világbajnokság megvalósításért is felelős kormánybiztos, Fürjes Balázs viszont a Sport1 tévének adott interjújában azt mondta, kerülhetett volna kétszer ennyibe is a rendezés. A tényleges fordítás csak a verseny vége után lesz ismert.

napi.hu