Hatalmas pusztítást végeznek a vadállatok a horvátországi Eszék-Baranya megyében, mert a magyar határkerítés miatt nincs elég területük

– állítják horvát vadászok.

Zlatko Stolnik, a horvát vadász szövetség eszék-baranyai területi szervezetének vezetője a horvát Večernji list nevű újságnak azt mondta: az akadály miatt a szarvasok és a vaddisznók nem tudnak vándorolni, ami nagy károkat okoz a környékbeli földeken.

Egy helybéli gazda arról beszélt, hogy a kukoricásában több mint száz vaddisznó garázdálkodott.

Lehetetlen elkergetni őket, a saját biztonságom érdekében én már nem is merek kimenni a földjeimre

– mondta a lapnak Zoran Rajki.

Más gazdák arra panaszkodtak, hogy vetéskor két hétig éjjel-nappal őrizniük kell a termést, mert ha csak egy napot kihagynak, helyreállíthatatlan károkat okoznak a vadállatok. A megyében idén a napraforgók 10-15 százaléka ment tönkre.

A helyi vadász szövetség vezetője szerint a problémát a politikusoknak kell megoldania.

Amikor a vadállatoknak nem tudják elhagyni a területüket, mindig nagy a pusztítás.

A szarvasok természetes vándorlása napi 50-100 kilométer, de ebben a kerítés akadályozza őket

– tette hozzá.

A probléma egyébként a magyar vadászok előtt sem ismeretlen, a helyzetet azonban egyáltalán nem tartják ilyen drámainak. Gondos Gyula, a Baranya Megyei Vadászkamara titkára a Zoom.hu-nak úgy fogalmazott: ha a vadak természetes élőhelyén valamilyen akadály jelenik meg, azzal mindig előfordulhatnak problémák, hiszen

az állatok számára nincsenek határok.

Példaként hozta fel a vasútépítéseket, hiszen a síneken mai napig elő szokott fordulni, hogy vadakat üt el a vonat.

Természetszerű, hogy a határzár valamennyire hatással lehet a nagyvadak természetes migrációjára.

A mesterséges akadályok miatt az is előfordulhat, hogy egy helyen torlódnak fel az állatok, hiszen a szarvasok naponta akár 30-50 kilométert is megtehetnek

– mondta Gondos Gyula.

A kamara titkára szerint azonban mindez egyáltalán nem olyan mértékű, hogy nagyban befolyásolná a vadgazdálkodási tevékenységet.

A vad mindig megtalálja a maga élőhelyét

– tette hozzá.

Helyi vadászok szerint igazából csak a kerítés 2015-ös építésekor akadtak nagyobb problémák, de azok hamar megoldódtak.

Akkor biztonsági okokból néhány hétre leállították a vadászatot a környéken, ami alatt a vadak fokozottan károsították a földeket, de ez a feloldás után megszűnt, az állam pedig kártalanította az érintett gazdákat.

Ezen kívül az is előfordult, hogy a legelőször lefektetett drótakadályba beakadtak az állatok és elpusztultak, de ez sem volt gyakori. Az azóta eltelt két évben azonban nem volt jellemző, hogy a kerítés érintette volna az állományt.

Rezervátum a földikutyáknak

A határzár nemcsak a nagyvadakat zavarta meg a déli határon, 2015-ben természetvédők tiltakoztak, mert a kerítés fokozottan veszélyezteti a kihalás szélén álló délvidéki földikutyákat.

A faj egyedeinek száma a becslések szerint mindössze négyszázra tehető, ami kevesebb, mint például ahány hegyi gorilla példány él a világon. Az állatok védelmében tavaly még Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes is felszólalt.

A Földművelésügyi Minisztérium végül úgy oldotta meg a helyzetet, hogy rezervátummá alakított egy 114 hektáros területet Baja mellett a földikutyáknak.

Információink szerint egyébként a déli határnál a nemrég kiépített kettős határzár is problémát okoz, bár Csongrád megyében nem annyira a nagyvadak, hanem az őzek, a nyulak és a fácánok a jellemzőek.

A lapunk által megkeresett természetvédők szerint az állandó járőrözés, az emberek közelsége közvilágítás és a hanghatások folyamatosan zavarják az állatokat, ami szintén hatással van az élőhelyükre.

zoom.hu