Vége a magyar málnának - bekövetkezett, amitől sokan tartottak
A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a szervezetlen értékesítés betett a magyar málnának.
Az idei termőterület már 100 hektárnál, a termés pedig 1000 tonnánál is kevesebb, a tíz évvel ezelőtti 700-900 hektárnyi területtel vagy a '90-es évek elejének 27 ezer tonnás termésével szemben. - írja a Napi.hu
Elkezdődött a málnaszezon, ami általában július közepéig tart. Ilyenkor, nyáron szokták kongatni a vészharangot mifelénk amiatt, hogy egyáltalán nem is lesz majd málna Magyarországon, legfeljebb külföldről. Már csak azért is, mert hektáronként tíz-tizenkét tonnás hozam lenne az optimális, ám általában csak kettő-négy tonna málna terem meg. Ennek oka részben a fajtákban, részben a klímában keresendő.
Korábban szakértők még úgy vélték, a málnásokban fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajtákat kellene telepíteni. Az utóbbi években azonban már alig volt új málnaültetvény-telepítés az országban, a régiek pedig már 15-20 évesek, elöregedtek.
Ráadásul nemcsak új telepítés nem történt, ember sincs, aki a nyári melegben szedje a málnát. A júniusi, júliusi, olykor 35-37 fokos hőséget persze ez a bogyós gyümölcs is nehezen bírja, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak, így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség. Nem beszélve arról, hogy a málna termőterülete a klímaváltozás miatt Európában egyre északabbra tolódik. Lassan már ott tartunk, hogy például Lengyelországban jobbak a klimatikus viszonyok a málnának, mint idehaza. A málna nagyüzemi termesztése pedig már rég a múlté, a megmaradt néhány családi és kistermelő pedig leginkább a friss gyümölcs piacát képes ellátni, ha nincs hűtőháza, de ma már málnaültetvény is alig maradt Magyarországon.