Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is volt egyben, a gyanú szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti, ezért indítványozta a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról.

Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.

"Nagyon súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják Völner Pált, ez a Btk. alapján 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény.

A magyar jogtörténetben nem volt még példa, hogy az Igazságügyi Minisztérium ilyen magas rangú hivatalnokát ilyen súlyos bűncselekménnyel vádolják.

Ez biztos, hogy egyik oldalon rossz hír, hiszen igazságügyi minisztériumi vezető került ilyen pozícióba, másik oldalról azt is lehet mondani, hogy ez az ügy mutatja, hogy nincsenek törvény felett álló személyek, hogy bármilyen magas pozícióban van valaki, az igazságszolgáltatás el tudja érni. Az ártatlanság vélelme azonban ebben a szakaszban őt is megilleti" – mondta az InfoRádióban Hack Péter, az ELTE jogi karának büntető-eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékének vezetője.

A szakember kiemelte, hogy a büntetőeljárást csak a mentelmi jog felfüggesztése után lehet elkezdeni vele szemben. Utána előfordulhat, hogy a letartóztatását is indítványozza az ügyészség, hiszen az ügyben már több gyanúsított van, és többen közülük letartóztatásban vannak, de elképzelhető, hogy csak bűnügyi felügyeletet rendelnek el.

"Az a körülmény, hogy amíg a mentelmi joga fennáll, már tudja, hogy folyik ellene eljárás és ez alatt az idő alatt nem szökött meg, nehézzé teszi a letartóztatást arra hivatkozva, hogy szökéstől kell tartani" – mondta Hack Péter, és emlékeztetett, hogy Magyarországot egyszer már Hagyó Miklós ügyében a strasbourgi bíróság elmarasztalta azért, hogy annak idején a volt főpolgármester-helyettes ügyében, aki országgyűlési képviselő is volt, a letartóztatás akkor történt meg, amikor a mentelmi jogát felfüggesztették, és az Emberi Jogok Európai Bírósága éppen arra hivatkozott, hogy már előtte a BKV-ügyekben folytak az eljárások, és ő nem szökött meg, ezért a magyar bíróság nem indokolta meg kellően, hogy miért kellett letartóztatni, miért nem volt elég más kényszerítő intézkedés.

A végrehajtói kar elnökének és feleségének ingatlanjait zár alá vették a hatóságok, a tanszékvezető szerint hasonló vagyoni kényszerítő intézkedés elképzelhető az államtitkár esetében is, mert lehet olyan személyekkel szemben is alkalmazni, akivel szemben a gyanút még nem közölték, de a személyével kapcsolatos eljárás csak akkor indulhat, amikor a mentelmi jogot felfüggesztették.

"Ez egy nagyon súlyos, de nehezen bizonyítható bűncselekmény alapesetben. A körülményekből azért arra lehet következtetni, hogy elég sok bizonyíték összegyűlt. Egészen biztos vagyok abban, hogy ilyen nagy horderejű ügyben az ügyészség megfelelő bizonyítékok nélkül nem lépett volna, bizonyítékok és megfelelő dokumentumok, adatok nélkül nem lépne az ügyészség a nyilvánosság elé és nem kezdeményezné a mentelmi jog megszüntetését" – mondta az eljárásjogász.

Még jó időbe telhet, amíg az ügy bírósági szakaszba juthat, de Hack Péter elmondta, a Büntető törvénykönyv értelmében a fő szabály az, hogy a bírónak középmértéken kell kiszabnia büntetést, ami ebben az esetben 7 és fél év, és ettől a büntetési tételtől akár felfelé, akár lefelé eltér, azt meg kell indokolnia az ítéletében.

"Ez eléggé súlyos büntetés. Mivel jogászról van szó, a büntetés többszörösen súlyos, hiszen ha elítélik, utána a jogi pályát gyakorlatilag nem tudja gyakorolni, még akkor sem, ha a bíróság nem mondja ki a foglalkozástól eltiltást, mivel a jogászi pályának a nagy részén erkölcsi bizonyítvány szükséges az állások betöltéséhez. Előreláthatóan nagyon nagy árat fizet, ha valóban megtörtént ez a bűncselekmény" – mondta az ELTE jogi kar büntető-eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékének vezetője. (Infostart)