h i r d e t é s

3 pszichológiai mítosz, ami nem igaz

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

3 pszichológiai mítosz, ami nem igaz

2022. december 08. - 06:50

A pszichológiával kapcsolatos téves hiedelmeink többségéért a média és a popkultúra hibáztatható. A filmek előszeretettel építenek ezekre a mítoszokra, mert frappánsak, hihetőek, és jól sematizálják világunkat. A legtöbb ilyen, széles körben elterjedő gondolatnak pont ez a hátulütője, egyszerű választ ad egy bonyolult kérdésre.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com/istockphoto.com

Egyáltalán nem szokatlan, ha te is bedőltél már egy-egy ilyen téves információnak. Egyszerűen képtelenség követni a tudomány szupergyors fejlődését, és a sokat hangoztatott pszichológiai frázisokat könnyen magáévá teszi bárki.

A lentiekben azonban három olyan pszichológiai mítoszt szeretnénk eloszlatni, amelynél már-már rezegni látszik a léc, de még mindig felbukkannak a gondolkodásunkban. Ezekkel csupán az a gond, hogy hibás következtetéseket, sőt hibás döntéseket is hozhatunk általuk. Ily módon újra bebizonyosodni látszik: a tudás hatalom.

1. Agyunknak csupán a 10%-át használjuk ki

Ha ez egy pszichológiai tévhit, akkor kérdés, hogy a 10%-hoz képest több vagy kevesebb a megoldás. Ez a nagyon széles körben elterjedt gondolat mindenhol felbukkant már, ahol tudott, reklámokban, show-műsorokban, kutatási kérdésekben, ezoterikus, agytágító körökben stb. Az agykutatók véleménye viszont más.

Agyunk a testtömegünk kb. 2-3%-a, viszont a felvett oxigén több mint 20%-át elfogyasztja. Valószínűtlen, hogy az evolúció megengedte volna forrásaink ily mértékű pazarlását, vagyis hagyta volna parlagon a 90%-át egy testrészünknek. A kételyeket alátámasztják a klinikai idegtudomány és a neuropszichológia eredményei is.

Agyunk területeit idegsebészi beavatkozással tesztelték, és nem találtak egyetlen olyan „csendes zónát” sem, ahol meg ne jelent volna érzelmi vagy motoros működés a gyenge áram bevezetése okán.

Honnan jött akkor mégis ez a 10%? Valószínűleg egy 20. század eleji pszichológiai úttörő, William James egyik írásának félreértelmezése, továbbgondolása lehet a forrás. Ő azt állította, KÉTLI, HOGY AZ ÁTLAGEMBER TÖBB MINT 10%-ÁT MEGVALÓSÍTANÁ INTELLEKTUÁLIS POTENCIÁLJÁNAK.

Ez valahogy átfordult az agy 10%-ává.

2. Ha dühösek vagyunk jobb, ha kiadjuk magunkból, mint ha visszafojtanánk

A legtöbb ember szentül hisz abban, hogy a benn tartott méreg az rákot és miegyebet okot, ezért egészségesebb út, ha másokra való tekintet nélkül akkor dühöngünk, amikor éppen felforr az agyvizünk. 

Ez a gondolat egészen Arisztotelészig mutat vissza, aki azt az észrevételt tette, hogy a tragikus színdarabok megtekintése lehetőséget nyújt a katarzis átélésére, vagyis a dühtől és a negatív érzelmektől való megszabadulásra, amely kielégítő pszichológiai megtisztulásélményt eredményez. Freud is csatlakozott a katarzisélmény elméletével ehhez a hitvilághoz, sőt a popkultúrában is dívik ezt hangoztatni.

Léteznek katartikus hatású ingerkezelést célzó terápiás módszerek, és szórakoztató csapatépítőként felkínált szolgáltatások. Már idehaza is lehet roncsautókat, háztartási gépeket szétcsapkodni gumikalapáccsal, ami a feldühödött irodista modern toposzhoz köthető.

Sajnos, a kutatások azt mutatják, hogy ez a katarzisélmény téves. A düh kifejezése még jobban felkorbácsolja az indulatokat. A kutatók szerint ez A KITOMBOLÁSOS MÓDSZER CSAK AKKOR KÉPES KIFEJTENI HATÁSÁT, HA KONSTRUKTÍV PROBLÉMAMEGOLDÓ STRATÉGIÁKKAL EGÉSZÜL KI.

3. Az álmoknak szimbolikus jelentése van

Az álomfejtés mágia, de az egészbe sikerült belekeverni a tudatalattit is (Sigmund Freudnak köszönhetően), amitől hirtelen tudományosnak tűnik. Az álomfejtés egészen az ókorig visszanyúlik, de a modern korban is bőven vannak hívei ennek a spirituális eszmének. Nekünk, magyaroknak is megvan a magunk álomszótára, a mindenki által ismert Krúdy-féle Álmoskönyv, ami ábécésorrendben taglalja a szimbolikus jelentéseket. Sikerét és nem múló népszerűségét a hatalmas műveltség és kultúrtörténeti tudás adja, nem foglalkozva azzal, hogy a modern tudományok és a pszichológia nem fogadja el érvényességét.

Freud fejtegetéseit azóta már szétcincálták a legújabb kutatások, de két ponton igazat adtak neki. A mindennapi gondolataink és érzéseink befolyásolják az álmainkat, valamint az is vélhetően jó megközelítés, hogy az érzelmek fontos szerepet játszanak az álmodásban. „Mindazonáltal az a tény, hogy az agy érzelmi központjai intenzív aktivitást mutatnak az álmodás közben, míg a logikus gondolkodásért felelős elülső agyi terület lekapcsol, nem jelenti azt, hogy az álmok az id vágyainak kielégítésére történt kísérletek lennének. Ahogyan azt sem, hogy az álmok szimbólumokba csomagolják valós jelentésüket”. (divany.hu)


Kommentelne? Kattintson ide!

h i r d e t é s

Clicky