A leggyakrabban az építőiparban találkozhatunk vele, ahol kedvelt anyag előtetők, teraszok, autóbeállók, medencék, télikertek befedésére, sőt, már üvegházak is készülnek polikarbonát felhasználásával. De elég csak a buszmegállók reklámtábláira gondolnunk, amelyek szintén polikarbonátból készülnek. A polikarbonát mindenhol ott van, és nem véletlenül, hiszen erős, tartós, mégis könnyű és rugalmas anyag, amely ráadásul olcsóbb a fánál és az üvegnél. Nézzük bővebben, mit érdemes tudni a polikarbonátról!

1. Tetőfedésben verhetetlen

Itt ne a lakóépületek tetőfedésére gondoljunk, (bár a hullámos polikarbonát lemezeket használják tetőfedések kiegészítőjeként) hanem például az előtetőkre, terasztetőkre, autóbeállókra és üvegházakra. Előbbieknél fontos szempont lehet a fényáteresztés, míg a cserép, fa, pala, zsindely és lemez fedéseknek a hátránya, hogy teljesen leárnyékolják a teraszt, így nagyon kevés természetes fény jut be a belsőbb helyiségekbe. Emellett a fából készült előtetők, terasztető szerkezetek, vagy tulajdonképpen bármilyen fa építmény rendkívül gondos karbantartást igényelnek. A fát az idő múlása még a legjobb karbantartás mellett is megviseli, és vetemedés vagy repedés nyomai jelentkezhetnek – és mivel természetes anyagról van szó – megjelenhetnek kártevők is. Néhány évente csiszolásra, lazúrozásra, festésre, tömítésre és egyéb kezelésekre lesz szükség ahhoz, hogy jó állapotban maradjon. Nem ez a helyzet a polikarbonáttal, amelynek várható élettartama 5-20 év is lehet különösebb karbantartás nélkül. Ezért tökéletes választás olyan épületeknél, ahol fontos a természetes fény, de azt a lehető legkönnyebb építőanyaggal kell megoldani. A polikarbonát lemezek legnagyobb előnyei tehát a strapabíróság, könnyű súly és a fényáteresztés, aminek köszönhetően világos marad a belső tér is. Nyáron szükséges lehet árnyékolásról gondoskodni a színtelen polikarbonát fedésnél a terasztetők esetében, de ez könnyedén megoldható sötétítő ponyvákkal, amiket aztán ősszel és télen leszerelhetünk, amikor a nap sugarai gyengébbek.

2. Hőt is szigetel

A polikarbonát lemezek lehetnek tömörek vagy üregkamrás (más néven cellás)  kialakításúak – ez utóbbi alkalmas hőszigetelésre is. Minél több réteg van a polikarbonáton, annál jobb szigetelést nyújt. Üvegház építésénél kimondottan jó helyettesítése lehet az üvegnek, pontosan a hőszigetelő tulajdonsága miatt. Emellett a polikarbonát olcsóbb az üvegnél, és szinte törhetetlen. Ha mégis sérülés keletkezik rajta, akkor egyszerűbben és olcsóbban cserélhető a lemez, mint az üveg. A légkamrás polikarbonátok kimondottan jó védelmet nyújtanak az UV-sugárzás ellen is, emellett egyenletesen oszlatják el a beáramló fényt és hőt, ami üvegházi használat esetén nagyon kedvező. Az üvegházak esetében ugyanis kimutatták, hogy az egyenletesen elosztott fény javíthatja a terméshozamot, valamint megakadályozhatja a növényi sérüléseket, például a levelek égését.

3. Többféle kialakítással, számtalan színben kapható

A polikarbonát lemezeket felhasználástól függően színezik is, így például a füst színűeket alkalmazzák a kocsibeállók fedésénél, hogy minél több fényt szűrjön ki. A leginkább tetőfedés kiegészítő elemeiként használt üregkamrás vagy hullámos kialakításúak estében a hullámzás ismétlődése közötti távolság is lehet eltérő. Ahogy arról az előző bekezdésben is szó volt, a cellás megoldás abban az esetben bír nagy jelentőséggel, ha egy adott épületnél fontos a hőszigetelés is, és nem csupán az esztétika. A hullámok esetében pedig minél többször ismétlődnek annál ellenállóbak, szilárdabbak. Színben is válogathatunk, a víztisztától (amely nem átlátszó, csak fényáteresztő) az opáloson át (amely jóval kevesebb fényt és meleget enged át) a meleg színű bronzig, valamint a hővisszaverő gyöngyházig. Gondoljuk végig azt is, mielőtt választunk, hogy ha előtetőnek használjuk a polikarbonátot, a mögötte lévő helyiségeket mennyire sötétíti be télen, ha nem teljesen víztisztát választunk.  A polikarbonát felhasználhatóságának tehát szinte csak a képzelet szab határt, olyannyira sokoldalú anyagról van szó, amellyel lakossági felhasználástól kezdve ipari építkezésekig mindenhol találkozhatunk.

4. És végül két hátránya a polikarbonátnak

A polikarbonát karcolódik és kopog. Bármennyire is „tökéletes anyag”, sajnos nem örök életű és idővel veszíthet régi fényéből, illetve fényáteresztő képességéből, és akár be is sárgulhat az idő folyamán (bár már létezik olyan gyártó, amelyik garanciát ad a besárgulásra, elszíneződésre!). Emellett könnyen karcolódik, így, ha például a beszerelés során megsérült a polikarbonát tetőnk, akkor ahhoz a sérüléshez bizony hozzá kell szoknunk hosszú távon.

De mi tud sérülést okozni a polikarbonáton például tetőfedés esetén? A jég – ezzel sajnos nem lehet mit tenni, jégeső ellen nincs védekezési mód, csak remélhetjük, hogy elkerül minket egy nagyobb kárt okozó csapadék. Viszont, ha gondoskodunk biztosításról, a jégkárt a biztosító megtérti. Lehulló ágak – ez ellen úgy védekezhetünk, ha lehetőség szerint nem fák közelébe helyezzük a polikarbonát tetőt, amelyekről viharban, szélben ágak hullhatnak. Ezeket persze nem mindig lehet elkerülni, ezért nagyon fontos megválasztani honnan vásárolunk, mert minél jobb minőségű a termék, annál kevésbé jönnek elő a problémák és hosszú ideig szép marad a polikarbonát lemez. A polikarbonát anyagából adódóan – különösen a légkamrás polikarbonát – kopog az esőben. Ez nem mindenkinél zavaró tényező, van, aki kimondottan szereti ezt a hangot hallani, de előfordulhat, hogy valakinél emiatt kizáró tényező lesz a polikarbonát használata.

A polikarbonát ezzel együtt nagyszerű építőelem, amely kiszolgálja a mai modern építőipari igényeket, és széleskörűen felhasználható a lakossági- és ipari szektorban.