h i r d e t é s

A birodalmi demokrácia

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A birodalmi demokrácia

2018. december 04. - 09:06

 

"Könyvtáraink bombatölcsérek lettek..."
*

Az Egyesült Államok ,,terrorizmus elleni" harcát kritizáló (szélsőségesnek tűnő) tanulmányok között találjuk az id. George Bush egy - a 2001. szeptember 11-ét jóval megelőzött - kijelentését, amely már akkor sejtetni engedte az USA ún. birodalmi politikáját és a ,,terrorizmus elleni" harc jellegét. 1988. július 3-án, harminc esztendővel ezelőtt, az amerikai haditengerészet Vincennes romboló cirkálója "véletlenül" lelőtt egy iráni utasszállító repülőgépet és megölt 290 ártatlan polgári személyt. - Amikor az éppen választási küzdelemre készülő idősebb Busht kérdezték az esetről, meglehetősen flegmán vágta oda az újságíróknak: ,,Uraim, én soha nem fogok mentegetőzni az Egyesült Államok nevében. Engem a tények nem érdekelnek!" - Ki kell hangsúlyozni: a terrorizmus elleni világméretű háborút - merthogy a ,,terroristák" visszalőttek! - a US Army több mint egy évtized múltán hirdette meg.

Egy másik tanulmány ismerős mondatokat tartalmazott: ,,Mindig el lehet érni, hogy az emberek engedelmeskedjenek vezetőiknek... Csak azt kell mondjuk nekik, hogy támadják őket, a pacifistákat meg ki kell kiáltani hazafiatlannak, olyannak, akik a hazát veszélybe sodorják. Ez működik mindenütt..." - A preventív beavatkozás eme doktrínáját mindazonáltal nem az idősebb Bush, még csak nem is fia, George W. Bush, a magyar nép nagy barátja találta ki, hanem Hermann Göring légimarsall, a Luftwaffe egykori parancsnoka.

"Könyvtáraink bombatölcsérek lettek..."

Arundhati Roy (Mana Arundhati), az indiai írónő - az újkori imperializmus, az USA világpolitikája elleni szellemi harc aktivistája - így kezdte el előadását Washinghton-ban az elmúlt évben: ,,Könyvtáraink bombatölcsérek lettek... Ahogy válságról válságra sodródunk, melyeket a szatellit tévéállomások közvetlenül az agyunkba sugároznak, lábon állva, menet közben kell gondolkoznunk. A történetek háborúk romjain nyílnak meg. Lerombolt városok, felszaggatott földek, az elfogyó erdő és a haldokló folyók az archívumaink... Talán vannak, akik majd úgy vélik, udvariatlanság valakitől, aki úgy került be a Modern Nemzetek Nagykönyvébe, mint 'indiai állampolgár' hogy idejön és az Egyesült Államok kormányát kritizálja. Ami engem illet, nem vagyok nagy zászlólengető, nem tartom magam hazafinak, és tökéletesen tudatában vagyok, hogy minden állami eszmében ott van a gonoszság, az álszentség és a brutalitás. De mikor egy ország már nem egyszerűen ország többé, hanem birodalommá válik, akkor a dolgok méretaránya drámai módon megváltozik. Tegyem tehát világossá, hogy ma úgy szólok Önökhöz, mint az Amerikai Birodalom alattvalója?... Úgy szólok Önökhöz, mint egy rabszolga, aki veszi a bátorságot, hogy a királyát kritikával illesse." 

Az Egyesült Államok a hirosimai és nagaszaki atomtámadás, a polgári lakosság ellen bevetett tömegpusztító fegyverek alkalmazás után napjainkig 22 állam ellen indított háborút. 1945 után Kina ellen viseltek háborút, majd 1950-ben Koreát, 1954-ben Guatemalát, 1958-ban Indonéziát, 1960-ban Kubát, 1961-ben Vietnamot, 1964-ben Kongót, 1964-ben Laoszt, 1965-ben Perut, 1969-ben Kambodzsát, 1980-ban Salvadort, 1983-ban Grenadát, 1986-ban Líbiát, 1989-ben Panamát, 1991-ben és 2001-ben Irakot, 1995-ben Boszniát, 1998-ban Szudánt, 1999-ben Jugoszláviát, 2001-ben Afganisztánt támadták meg a világ csendőrei. A nevezett országok egyike sem üzent hadat az Egyesült Államoknak - a ,,terroristák" minden esetben honvédő háborút voltak kénytelenek vívni természeti és nemzeti kincseik védelmében.

 

©Kollár Erzsébet 2018.
Szemenyei-Kiss Tamás: „Amnesty International vs. USA” 
című kézirata alapján, Bibliotheca Nationalis Hungariae - 
Kézirattár, Budavári Palota „F” épület

Címkék: 

 

h i r d e t é s