A bölcsészettudományok munkaerő-piaci hasznáról tartottak országos konferenciát az ELTE-n

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

A bölcsészettudományok munkaerő-piaci hasznáról tartottak országos konferenciát az ELTE-n

2015. március 17. - 16:56
0 komment

A bölcsészek helyzete mindig is problematikus volt a munkalehetőségeket tekintve, hiszen aki nem lesz tanár, vagy kutató, az előtt viszontagságos, rögös út áll.

Ma, a 21. századba így van ez még inkább. Vagy mégsem? A kérdéskör kapcsán tartott kétnapos konferenciát az ELTE a múlt hét végén.

Vajon a rossz marketing, vagy az értetlenül mutogató társadalom rosszmájúságának retorikája hozza-e létre azt a képet, hogy mára az egyetemeken végzett bölcsészek alig tudnak elhelyezkedni, s nagy részük kénytelen elhagyni a pályát? A kétnapos konferencia előadásainak jelentős hányada arra igyekezett rámutatni, hogy a mának igen is szüksége van a bölcsészekre, akik gyakran sikerrel helyezkednek el a munkaerőpiac különféle szektoraiban, kamatoztatva munkájuk során szaktudásokat, csak éppen kevés szó esik minderről a hétköznapokban.

Úgy tűnik, egyszerűbb az unalomig hajtogatott viccel traktálni a bölcsészhallgatókat, melyben arra derül fény, hogy mit kérdez a végzett bölcsész a bölcsészhallgatótól, ugyanis a következőt: „Mehet nagyobb krumplival és kólával?”

A politikai élet retorikája is nagyjából ebben merül ki, hiszen nem túl régen illette hazánk egyik legnevesebb, élő történelmi személyisége a bölcsészeket romkocsmákban álmodozó léhűtőknek.
A konferencia mindennek dacára igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy felhasználható-e ma a munkaerőpiacon a bölcsészek tudása. Még annak ellenére is, hogy az előadók között akadt matematikus professzor és gazdaságtudománnyal foglalkozó egyetemi tanár is.

Az informatika, illetve a média megannyi lehetőséget kínál a bölcsészek számára, de egyre nagyobb hangsúlyt kap annak ténye is, hogy a bölcsészettudomány eredményei remekül alkalmazhatóak a gyakorlati életben is, így például a különféle rekonstrukciós munkálatokból adódó fejlesztésekben, de még a matematikaoktatásban is.
A hazánkat finom eszközökkel népszerűsítő hungarológia, de a történettudomány is legalább annyira fontosak lehetnek az irodalomtörténet és a filozófia mellett, mint azon képzettségeket biztosító tudományok, melyek klasszikusan a sikerszakmákhoz vezetik a fiatalokat.

A Dialógus Konferencia a szervezők reményei szerint sikerrel indítványozta a köd és a hamis illúziók eloszlatását a bölcsészek körül. Ha lesz folytatása, azzal igazolódhat megszervezésének valódi haszna.

 

(Fotó: anyanyelv-pedagogia.hu)