h i r d e t é s

A Borzsavölgyi Kisvasút napja

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A Borzsavölgyi Kisvasút napja

2019. augusztus 09. - 11:47

 

A többéves hagyományokhoz híven augusztus első szombatján idén is megrendezték az 1908-ban megnyitott Borzsavölgyi Kisvasút napját. - írja a karpatinfo.net.

Az idei rendezvény főszervezője a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács volt, amely turistacsalogató látványosságként tekint a nehézségek ellenére mind a mai napig működő ipartörténeti emlékre.

Szokatlanul népes volt a beregszászi mozdonyszín környéke, hiszen a múlt század kilencvenes éveiben elindított kezdeményezést folytatva ilyenkor különjáratot hirdetnek. A különleges esemény alkalmából még azt is megengedték, hogy a vasútbarátok – kicsik és nagyok egyaránt – megtekintsék a javítóműhelyt.

A szervezők rövid eligazítást tartottak a jelenlévők számára, majd mindenki felszállt, és elindult a szerelvény. Több mint száz kiránduló ülhetett fel a kisvonatra, de sokak jelentkezését a szervezők helyhiány miatt kénytelenek voltak visszautasítani. A fénykorában száz km-t meghaladó hosszúságú keskenynyomtávú vasúton napjainkban már csak a Nagyszőlős és Komlós közötti 20 km hosszú pályaszakaszon járnak menetrend szerint vonatok. Ez alkalommal azonban az egyébként csak üzemi célból használt Beregszász–Komlós szakaszon is közlekedett a kirándulóvonat.

Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke elmondta, hogy dr. Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos támogatásával, illetve a Magyar Turisztikai Ügynökség segítségével tudják ezt a programot megvalósítani.

– Remélhetőleg a következő évben is meg fogjuk tudni szervezni. Minden évben sok az érdeklődő, akár még a helyiek közül is, de a turisták részéről is. A nagy érdeklődés azt mutatja, hogy lenne erre igény, és gyakorlatilag kéthavonta újra lehetne indítani

– jegyezte meg.

Kárpátalját egykor a kisvas­utak királyságának nevezték. A vidéken főként a fakitermelés és a bányaipar igényeinek kielégítésére összességében több száz km hosszúságú keskenynyomtávú hálózat épült ki. A Borzsavölgyi Kisvasút létrehozását 1886-ban Beregszász és Nagybereg elöljárói kezdeményezték. A Beregszász–Dolha vonalszakaszt 1908. december 23-án nyitották meg. Az egykor személy- és teherforgalmat egyaránt lebonyolító, 120 km-es keskenynyomtávú vasút gazdasági jelentősége a múlt század 80-as éveiben lecsökkent. Mára csupán egy 70 km-es, a Beregszászi, Nagyszőlősi és Ilosvai járás településeit összekötő pályaszakasz alkalmas a közlekedésre, ahol fellelhetőek a magyar történelem jeles emlékei.

Aljohin Viktor, Salánk polgármestere fontosnak tartja a kisvasút szerepét a történelmi turizmus fellendítésében:

– Rákóczi Nagyságos Fejedelem nálunk, Salánkon tartotta az utolsó országgyűlését, ahol meghatározta azt, hogy a szabadságharcnak vége. Nekünk Rákóczi nyomdokain minden egyes lépéssel meg kell őrizni a történelmünket, és minden egyes lehetőséggel meg kell azt mutatni, ami valóban a magyarságot és a Rákóczi kurucságot tudja bennünk tartani. Ebben nagy szerepe lehet a kisvasútnak, hiszen megmutathat olyan történelmi helyeket, mint Salánkon a Mikes Kelemen-kút, a Rákóczi park.

A veszteséges üzemeltetésre hivatkozva az Ukrán Államvasút többször is megpróbálta leállítani a közlekedést az utolsó, még működő vonalszakaszon, de szerencsére az itt élő emberek és az érintett önkormányzatok ellenállásának köszönhetően ez mostanáig sem sikerült. A múlt század kilencvenes éveinek végétől számos terv született a kárpátaljai keskenynyomtávú hálózat megmentésére. A magyarországi Kisvasutak Baráti Köre is felkarolta a kezdeményezést, az egyéb külhoni vonalak mellett a Borzsavölgyi Kisvasút napját is felvette éves programjába.

Bacsinszky Tibor, a Kisvas­utak Baráti Köre Egyesület elnöke minden alkalmat megragad, és idén is ideutazott Budapestről, hogy jelenlétével is támogassa a rendezvényt:

– Az idén sokkal nagyobb a rendezvény, mint szokott lenni, máskor családiasabb. Most pedig egy nagyszabású eseményt sikerült szerveznie a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Szövetségnek.

Nagyon örülünk neki, hogy ezt felkarolták és, ahogy beszélgettem az elnökükkel, terveik vannak arra, hogy hosszú távon turisztikai céllal is – borvonatokkal és egyéb turisztikai vonatokkal – valahogy fellendítsék ezt a vas­utat – jegyezte meg optimistán.

Tarpai Józsefet, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tiszteletbeli elnökét a tervekről kérdeztük:

– Főleg gasztrofesztiválokban gondolkodunk. Ez a borzsavölgyi vasút azért fontos, mert Beregszászból indul. Régen fel lehetett menni vele egész Ilosváig, sőt, Rókamezőig. Sajnos, egyre tovább szedik fel a síneket, amelyeket még 1912-ben Diósgyőrben gyártottak.

Tehát nekünk, a mi  generációnknak az a feladatunk, hogy megmentsük ezt a kisvas­utat, és hogy felfejlesszük olyan színvonalra a mozdonyt és a vagonokat, hogy európai turistákat is vonzzon. Én azt gondolom, hogy összeköthető egy kicsit a gasztronómiával, a néphagyományunkkal megfűszerezve.

Az utasok között voltak olyanok, akik Lengyelországból, Kijevből, Lembergből, Budapestről, Szlovákiából érkeztek a meghirdetett eseményre. De olyanok is akadtak, akik bár Kárpátalján nőttek fel, még nem utaztak korábban ezzel a vonattal, most viszont megragadták a lehetőséget, s az egész családdal eljöttek. Aki akart, az egészen Nagyszőlősig utazhatott, de a többség leszállt Komlóson, ahol a Csipkés együttes húzta a talp­alávalót, a mezőgecsei lelkes háziasszonyok pedig finom babgulyással várták a friss levegőn megéhezett kirándulókat. Az állomás árnyékában a kézművesség rejtelmeibe tekinthettek be az érdeklődők, de volt vásárral egybekötött kiállítás is. Az egész napos program fantasztikusan sikerült, reméljük, a folytatásra nem kell egy egész évet várni- írta Rehó Viktória a Kárpátaljalap.net számára.

karpatinfo.net


 

h i r d e t é s