h i r d e t é s

A budavári önkormányzat garázsháborút vív a kormánnyal

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

A budavári önkormányzat garázsháborút vív a kormánnyal

2022. augusztus 19. - 08:38

Nyár eleje óta zajlik a budai vár nyugati lejtőjének oldalába tervezett Várgarázs építése, mely újabb frontvonalat nyitott az I. kerületi önkormányzat és a kiemelt kormányzati beruházást menedzselő Várkapitányság közti háborúskodásban. 

A már működő, 200 férőhelyes, Palota úti mélygarázs - Forrás: Google Streetview

A környezet- és természetvédelem, illetve élhetőségi szempontok körüli konfliktusban még abban sincs konszenzus, hogy egyáltalán van-e az ellenérdekeltek között kommunikációs kapcsolat, vagy nincs. A garázs megépítése ugyanakkor eldöntött tény, és nem látszik olyan szempont, amely megváltoztathatná a beruházói akaratot.

Vészjelzést adott le az I. kerület polgármestere, amikor jelezte, hogy a budai várban június 7-e óta zajló garázsépítés nyomán több mint félszáz fára mondták ki a halálos ítéletet a várdomb nyugati lejtőjén. A probléma azonban ennél összetettebb. V. Naszályi Márta úgy látja, számos félreértés tisztázható lenne, csakhogy a kormányzati beruházásokat koordináló Várkapitányság és a kerületi önkormányzat között alig van érdemi kommunikáció. Feltehetően ezt a kormány is érzékelhette, amikor Böröcz László személyében új, Budapest világörökségi területfejlesztésének kommunikációjáért felelős miniszteri biztost kapott a terület. Az előző ciklusban országgyűlési képviselő Böröcz 2024 nyaráig a budai Várnegyedben, a Citadellán és a visegrádi műemlék együttest érintő változásokat közvetíti majd a nyilvánosság felé. 

A KERÜLET VEZETŐJE A VÁRBAN A JELENLEGI TERVEK ALAPJÁN ZAJLÓ ÉPÍTKEZÉSEKKEL NEM ÉRT EGYET, mivel a miniszterelnökség, a külügyminisztérium pénzügyminisztérium és a honvéd főparancsnokság egykori épületének, illetve a József főherceg palotájának a visszaépítése összesen több ezer munkavállaló „hivatásforgalmát” vonzza a budai várba. Ha ehhez a jelenleg is itt lakók mellett a turisztikai forgalmat is hozzászámoljuk, Budavár Önkormányzatának számításai szerint a vár három belépési pontjánál sem autóval, sem busszal nem hozható fel reggel fél nyolc és kilenc óra között annyi ember, mint amennyi a most épülő kormányzati épületekben dolgozna majd.

A Várkapitányság megrendelésére a Mikroline Mérnöki és Szolgáltató Kft. által három éve készített forgalomtechnikai hatástanulmány szerint azonban a vár és környezete megfelelő közösségi közlekedési hálózattal rendelkezik, így a liftekkel és meglévő lépcsőkkel együtt összességében ki tudja szolgálni az újonnan létesített munkahelyek igényeit. Azt azonban hozzáteszik, hogy a buszok útvonalát és követési idejét a létesítendő új munkahelyek számának pontos ismeretében felül kell majd vizsgálni.

Garázs se épüljön!

A vár felszíni közlekedési terhelhetősége az I. kerület vezetője szerint már most is határpontján mozog, ám a föld alatt a fejlesztő még lát lehetőségeket. Ezért épül jelenleg a nyugati várlejtőn egy 300 állásos mélygarázs, de közvetlenül mellette van a már elkészült, 200 férőhelyes Palota úti, és van egy harmadik is a Várbazár alatt 300 férőhellyel, amelynek építése során török kori romokat is elbontottak. Ezek mellett a tervezőasztalon korábban egy Lovas úti bejáratú mélygarázs terve is szerepelt, ez azonban lakossági ellenállás miatt végül nem épült meg. 

A nagyvárosok modern fejlesztési szempontjai között már sehol sem szerepel a történelmi városrészekbe újabb autóforgalom bevonzása, a tendencia épp ellentétes

– hangsúlyozta lapunknak V. Naszályi Márta, hozzátéve, hogy a várhegy belseje, az ottani barlang és pincerendszer mindezeken túl kiemelt természetvédelmi terület is, az építés ezt is megbolygatja. (A beruházáshoz nem készült környezeti hatástanulmány.)

Az említett forgalomtechnikai tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy a várban a gépjárművek elhelyezése már eddig is nehézkes volt, gyakorlatilag csak közterületen lehetséges, az önkormányzat pedig a helyben élőknek lakásonként két parkolóhelyet is biztosít (évi 2000 forint ellenében) közterületen, így a parkolási gondok enyhítésének kézenfekvő eszköze a mélygarázs. 

„A várba irányuló gépjárműforgalom egy jelentős része a Palota úton halad, egy újabb hatalmas garázs ezt az útvonalat bedugítja” – véli a polgármester, aki szerint egy ilyen léptékű kormányzati negyed felépítése a budai várban alapjaiban elhibázott koncepció. 

Mivel a beruházó és a kerület között nincs érdemi információcsere (bár ezt a Várkapitányság cáfolja), azt sem tudni, hogy az új garázs mennyire lesz a fizetőképes budapestiek számára hozzáférhető. A Várkert Bazár alatti garázs példája túl sok jóval nem kecsegtet. Igaz ugyan, hogy közforgalmú, ám a polgármester úgy tudja, az üzemeltetését kiadták külső vállalkozásnak, ezért fontosabb időszakokban nem parkolhatnak oda a környéken lakók vagy az idelátogatók, mert más érdekkörök az egészet előre kibérlik. A Várkapitányság azonban azt közölte, amint a többit, úgy ezt is ők üzemeltetik majd.

Ha a most épülő garázs teljes kapacitását az új kormányzati negyed dolgozóinak kiszolgálására tartják fenn, azzal sem oldódik meg a hivatásforgalmi közlekedés

– nehezményezi a polgármester. A kiemelt kormányzati beruházás – így a kapcsolódó garázsépítés – tervei is titkosak, ezért az önkormányzat hivatalosan csak annyit tud, amennyit a Várkapitányság a honlapján megoszt, fűzte hozzá.

Az építtető lapunknak azt válaszolta: a budai vár autóforgalmának csökkentése a Nemzeti Hauszmann Program fejlesztéseinek része, ezért a beruházásokat rögtön a Szent György tér és a Színház utca autómentesítésével kezdték. Tapasztalataik szerint – a felszíni, közterületi parkolással ellentétben – a két, már meglévő garázs közel teljes kihasználtság mellett sem okozott semmilyen forgalmi problémát az elmúlt években. A Várkapitányság szerint az új várgarázs megépítésével arra is lehetőség nyílik, hogy a Dísz tér is autómentessé válhasson a közeljövőben. Azt is jelezték, hogy a várban dolgozók hivatásrendi forgalma nagyságrendekkel marad el a turistaforgalomtól, és ebben nem lesz változás akkor sem, ha majd az összes vári építkezés befejeződik.

A VÁRBAN DOLGOZÓK JELENTŐS HÁNYADA TÖMEGKÖZLEKEDÉSSEL ÉRKEZIK A MUNKAHELYÉRE, MINT AHOGY A KORÁBBI ÉVEKBEN ITT DOLGOZÓK IS TETTÉK, akik a Pénzügyminisztérium egykori székhelyén, az Országház vagy a Táncsics utcai épületekben dolgoztak, hiszen azokban is irodák működtek évtizedekig. (Az új garázst és a József főhercegi palotát személy- és teherlift, valamint lépcsőház is összeköti majd.)

60 fát kivágnak

A budai vár sorsáért aggódók attól tartanak, hogy ha az új mélygarázs is ugyanazzal a technikával épül, mint a mellette lévő, akkor a garázs területe feletti részt megbontják, ami okszerűen magával hozza az itt található több mint félszáz idős fa kivágását. (Ezeket korukból adódóan nem lehet átültetni.) Az igaz, hogy a megelőző években sokkal több odafigyelést és gondozást érdemeltek volna, de jelen állapotukban is még évtizedekig, senkit nem veszélyeztetve élhettek volna itt, ha nem épülne mélygarázs. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a terület gondozása a Főkert feladata lett volna, de miután a Dísz tértől délre eső területeket az állam elvette a kerülettől, illetve a fővárostól, e területről is a Várkapitányságnak kellene gondoskodnia. Ők ezzel összefüggésben azt emelték ki, hogy az építkezés végén elvégzik a terület zöld rehabilitációját, a több tucat öreg, beteg, invazív, balesetveszélyes fák helyett legalább másfélszer annyi nemes és értékes fát ültetnek.

Az egészséges fák megtartásával, átültetésével és az új fák telepítésével együtt jelentősen növelni fogjuk a fás szárú növények számát, így a zöldfelületet is.

Lehet ugyan, hogy az építkezést követően a munkagödröt visszatemetik, felszínét pedig feltöltik földdel, de az eltávolítotthoz fogható, teljes értékű zöldfelületet – ha akarnák, sem tudnák oda visszatelepíteni – szól a polgármesteri replika. Arról is hallani, hogy e rekultivált, növényekkel beültetett területet körbekerítenék, éjszakára pedig bezárnák, azaz a helyiek kiszorulnának a korábban megszokott park használatából. 

A zárást elismerve a Várkapitányság arra emlékeztetett, hogy a népszerű kertek éjszakai zárása Magyarországon és a világ más országaiban is bevett gyakorlat, amely elősegíti, hogy a fenntartók meg tudják őrizni a terület megfelelő állapotát. A párizsi Luxembourg-kert, a bécsi Belvederegarten vagy a prágai várkertek mellett példaként említik, hogy a magyarországi Károlyi-kert, a Múzeumkert, a Szent István park, de a Várkert Bazár Neoreneszánsz kertje is zárva tart éjszaka. A Budavári Palotanegyed zöldfelületeinek túlnyomó része viszont a tervek szerint a nap 24 órájában nyitott lesz a látogatók számára.

A személy- és teherliftet, lépcsőházat és felújított közmű hálózatot is magában foglaló új Várgarázs megvalósítására 18,1 milliárd forintot szán a kormányzat, ami azt jelenti, hogy – ezekkel együtt – egy parkolóhely több mint 60 millió adófizetői forintba kerül majd. (Index)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s