Nincs ebben semmi, az egyetlen különlegesség, ami csak a magyar tüntetések kapcsán mondható el, hogy hatása semmiképp nem lesz, sőt egyes iskolák, még kirúgásokat is kilátásba helyeztek amennyiben nebulóik bármelyik meg kíván jelenni a demonstráción. – látszat-demokráciákban ez már csak így megy.

Az Alkotmány utcában mégis többezres tömeg gyűlt össze.

A felszólalók kivételesen beletaláltak a dolog elevenébe, amikor egyikük Szent-Györgyi Albert oktatással kapcsolatos, sajnálatos módon ma is aktuális gondolatát is idézték. Borzasztó érzés, hogy 1930 óta a már akkor is végzetesen gyatra képzésünk napjainkban mit sem változott.

„Az egyik szervező, a Független Diákparlament tagja arról beszélt, hogy a 2012-es diáktüntetésekkel is sikerült meghátrálásra kényszeríteni a kormányt. Szerinte ez most is sikerülni fog. Azt követelte, hogy az első diploma mindenkinek legyen ingyenes.

A tüntetésen ugyanaz a korosztály beszélt, mint akik nézték őket, úgyhogy jól érezték a ritmust, rövid, pörgős beszédek voltak, a szónokok kérdezgették a tüntetőket, akik nagy elánnal kiabáltak vissza a szónokoknak.

Nagy ovációt kapott az a szekszárdi diáklány, aki arról beszélt, hogy minden tanár azt kéri, hogy csak egy órát foglalkozzanak az ő tárgyával, és ebből az lesz, hogy éjfélig tanulnak. Eleve fáradtan érnek haza, túlterheltek a diákok, nincs idejük az őket érdeklő dolgokkal foglalkozni, mondta.” /Index/

A jó hangulaton kívül sajnos többre nem tarthatnak számot a diákok, a változáshoz egy, csak korlátozott idejű tüntetés nem elegendő.

A kormány előzetes reakciójából, amit az egyes iskolák vezetői mintegy fenyegetésképpen közvetítettek következtethetünk a folytatásra, ha választ méltatják az esetet. Aminek lényege nyilvánvalóan az lesz, hogy a kormány kifejti, márpedig ők fejlesztették csak igazán az oktatást (a kőkorszaki szintre) és jól meg is sértődnek. Profi problémakezelés. Csak épp hatástalan.