Három szervezet megvizsgált 23 alkotmánybírósági határozatot az utóbbi pár évből, majd arra jutott, nagyon eltolódott a hangsúly.

Markánsan látszik a határvonal: 2013 áprilisában kerültek túlsúlyba a kétharmados kormánytöbbség által lazán beszavazott bírák, akik ennek megfelelő, kormányt támogató határozatokat hoztak. De mi lesz a Fidesz-KDNP esetleges választási bukása után? Egyes elméletek szerint a Fidesszel hullhat a mélybe a jelenlegi Ab is. - írja a hir24.hu

Abból lesz ma alkotmánybíró, akire Lázár János rámutat - írja a 444 némi túlzással arról az Alkotmánybíróságot értékelő anyagról, amit kedden mutatott be az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

A cikk végigfut annak a történetén, miként alakultak át a jogszabályok alkotmányosságát vizsgáló testület és az alkotmánybírók megválasztásának szabályai. Már 2010-ben módosultak ezek a szabályok, aztán jöttek a folyamatos korrekciók: a létszám megemelése, a bírói mandátum meghosszabbítása (12 évre), az újraválasztás lehetőségének törlése és a nyugdíjazási korhatár szanálása.

Mivel az Ab tagjait kétharmados többséggel választja az Országgyűlés, 2010, azaz a kétharmados Fidesz-KDNP-győzelem óta csak a pártszövetséghez közel álló bírók kerültek be a testületbe. Jelenleg 11 olyan Ab-tag van, akik így jutottak be, és 2023-ig maradhatnak az Ab-ben. Hamarosan újabb tagot választanak, és ugyan a veszprémi választás miatt már nincs kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, az új szabályok miatt csak ők jelölhetnek, a szavazás pedig titkos lesz, így fognak találni átszavazó képviselőt.

Ki merre húz?

A 444 infografikája alapján látszik, hogy 2013 áprilisa előtt még minden, a kutatásban vizsgált Ab-döntés szembement a kormány érdekeivel, azóta csak az Ab-határozatok 23 százalékával történt ez így. Azért 2013 áprilisa volt a fordulat, mert ekkortól kerültek többségbe a kormánypárti szavazatokkal beválasztott bírák (a civilek amúgy 23 határozatot és az ezek nyomán látható trendeket vizsgálták).

Az így megválasztott bírák zömmel egy irányba, a kormányzati szándéknak megfelelően szavaznak, de akadnak kivételek. Ilyen Stumpf István, aki csak 31,9 százalékban döntött a kormányakaratnak megfelelően, Szalay Péter mutatója pedig 57 százalék. A mérleg másik oldalán Balsai István és Juhász Imre állnak, ők 100 százalékban a kormánynak kedvező döntéseket hoztak. Az egyes bírákat szövegesen is elemezték, zömük messze elrugaszkodik attól a fő szereptől, hogy az Alaptörvény szavai szerint értékeljék az eléjük kerülő jogszabályokat.

Dugovics Titusz-hatás

A civilek jelentésének bemutatásán elhangzott, egy kormányváltás magával rántaná a jelenlegi Ab-t is, mivel a Fidesz bukása esetén alkotmányos átalakulás is bekövetkezhetne. Akár az is elképzelhető, hogy egy új parlament új Ab-t állít fel, leváltva a régi tagokat. Persze megjegyezték, mindez nem lenne feltétlenül jogszerű eljárás. A TASZ-t képviselő Szabó Máté Dániel azt mondta, "ha megteremtődik erre a demokratikus felhatalmazás, akkor az alkotmányosság helyreállítása során el kell majd szakadni a 2010 után kialakított jogrendtől".

hir24.hu (Fotó: retrofm.hu)