h i r d e t é s

A Fidesz nyíltan megzsarolt polgármestereket, hogy támogassák az EU-t bíráló levelet

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam
a- a+

A Fidesz nyíltan megzsarolt polgármestereket, hogy támogassák az EU-t bíráló levelet

2022. november 24. - 08:47

Települések sokasága csatlakozott, a Fidesz összefogást, több polgármester „kormánypárt felől érkező pressziót” látott. Akadtak ellenzéki fricskák is.

Az elmúlt három évtizedet tekintve példátlan összefogásról beszélt Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek szeptember végén írt, az uniós szankciós politika megváltoztatását, továbbá a felzárkózási és helyreállítási alap magyaroknak járó forrásait kérő levele kapcsán. Szita azzal büszkélkedett, hogy 2551 önkormányzat, a hazai települések több, mint 80 százaléka csatlakozott aláíróként a leveléhez.

A fideszes politikus a levelében hosszan bírálja a szankciós politikát, amely drasztikusan növelte az energiaköltségeket így beláthatatlan működési zavarokat okoz a települések működésében. A polgármester – amellett, hogy elítéli Oroszország katonai agresszióját és kiáll Ukrajna területi épsége mellett – úgy látja, „a helyzetet jelentősen súlyosbítja, hogy az uniós helyreállítási és felzárkózási források sem érkeztek meg.” Figyelemre méltó az is: Szita Károly épp a szankciókról indított nemzeti konzultáció közepén érezte szükségét, hogy hírt adjon a példátlan összefogásról.

Az ügyben települések sorát kérdeztük meg a kiállásról, és sokan árnyalták a képet.

– Először Szita Károly keresett meg levélben, hogy csatlakozzunk az általa írtakhoz, de nem foglalkoztunk vele – mondta egy dunántúli falu vezetője. – Ezek után a térség kormánypárti országgyűlési képviselője következett, majd a megyei közgyűlés szintén Fidesz-KDNP-s elnöke.

Először csak annyit mondtak, jó pontokat szerezhetünk, ha aláírjuk a Szita-levelet, ám amikor ezek után sem akart foglalkozni az üggyel a testület, a képviselő megjegyezte, hogy gondoljunk a futó és a jövőbeli pályázatainkra! Értettük a célzást és jeleztem, csatlakozom a levélhez…

Egy másik, a turizmusnak köszönhetően szerencsésebb anyagi helyzetű dunántúli település vezetője megerősítette a kormánypárt felől érkező presszió létét, ám, mint elmondta, ők eddig sem rúghattak labdába érdemben a Magyar Falu Program pályázatainál, így a képviselői „unszolás” ellenére sem írta alá a levelet.

– A legnagyobb baj, hogy rettentően kevés a települési fejlesztésekre jutó pénz a vidékfejlesztésben, alig néhány millió forint jut egy-egy falura, és a polgármesterek nem tehetik meg, hogy saját önérzetük, világlátásuk miatt lemondanak erről – magyarázta. – Így sok helyen inkább nyeltek egyet és aláírták, hiszen fontosabb, hogy fel tudjon újítani 80 méter járdát vagy ki tudja festetni a művelődési házat, esetleg ravatalozót építhessen a temetőbe, mint mit gondol Szita Károlyról és az ő leveléről, vagy még inkább: a kormányról.

Nemcsak kistelepülések, de több ellenzéki vezetésű város polgármestere is csatlakozott az aláírókhoz, igaz, feltételekkel. Szombathely polgármestere, a szocialista Nemény András például válaszlevelet írt Szita Károlynak, melyben jelezte, a vasi megyeszékhely közgyűlése egyetért az EB-elnöknek írtakkal, ám csak módosításokkal. A szankciókkal kapcsolatos mondatot például csak úgy fogadták el: „Ma már világosan látszik, az Orbán Viktor Miniszterelnök által megszavazott szankciók még nem érték el céljukat, a háborúnak nem vetettek véget”.

Siófok ellenzéki polgármesterét, Lengyel Róbertet Witzmann Mihály, a térség fideszes képviselője kereste meg ez ügyben. Lengyel magyarázta a levél aláírását: sok dologban nem tud azonosulni a kormánnyal, és megérti az EU aggályait is, ám nyomós érdek, hogy a jelenlegi helyzetben az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz. 

Kiegészítésként hozzátette, elvárja, hogy a kormány tegyen további, őszinte és erőteljes lépéseket, hogy az Európai Bizottság által felvetett, és a véleménye szerint is megalapozott kifogások mielőbbi orvoslására, a kormány ne asszisztáljon a majdani uniós pénzek fondorlatos módokon való elsíbolásához.

Persze akadtak ellenzéki vezetésű városok, melyek elutasították a levél aláírását. A nagyobb településeken jellemzően fideszes előterjesztés alapján szavaztak a testületek. Vác ellenzéki többségű önkormányzata például levette napirendről a levélhez csatlakozásról szóló kormánypárti előterjesztést. Ezt a helyi kormánypárti médium úgy tálalt, hogy Szita levele az uniós források mihamarabbi elérést szorgalmazta, ám a váci baloldalnak nem fontos ez, mindent megtesznek, hogy a jogosan járó EU-s források ne kerüljenek hazánkhoz, a váciakhoz. Dunaújváros a decemberi közgyűlésén szavaz majd a csatlakozási előterjesztésről – információink szerint az ellenzéki többség vélhetően nem támogatja –, miközben a helyi fideszes médium néhány napja arról írt: Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke arra kérte a települések vezetőit, csatlakozzanak Szita Károly leveléhez, s a választókerületben már csak Dunaújváros nem tette ezt meg…

Pécsen is benyújtotta előterjesztését a Fidesz. A közgyűlési vitában az ellenzéki többség azzal érvelt, hogy a kormánypárti EP-képviselők is megszavazták a szankciókat Brüsszelben, ráadásul az infláció már a háború előtt elszállt, továbbá inkább az Európai Ügyészséghez kellene csatlakoznia az országnak, ha hozzá akar férni az elzárt uniós forrásokhoz. Le is szavazták a fideszes indítványt, amelyet politikai akciónak is minősítettek.

Az érdi közgyűlés elé T. Mészáros András korábbi fideszes polgármester terjesztette be az előterjesztést a csatlakozásról, ám ehhez Csőzik László ellenzéki polgármester módosító indítványt nyújtott be, mely szerint Szita Károly rossz helyen követeli a szankciók visszavonását, ugyanis a szankciókról nem az Európai Bizottság vagy annak elnöke, Ursula von der Leyen döntött, hanem a kormányok képviselőiből álló Tanács, s a magyar kormány eddig mindegyik szankciót megszavazta. Vagyis Szita Károlynak, ha változást akar az EU szankciós politikájában, akkor Orbán Viktorhoz kell fordulnia. S ha már ezt megteszi, akkor kérje meg, tegyen meg mindent a jelenleg immár 35,2 százalékos, tavaly ősszel elszabadult infláció megfékezésére, a forint visszaerősítésére, s hogy a hazai mediánbér ne a harmadik legalacsonyabb legyen az unióban. Ezek után T. Mészáros maga vonta vissza az előterjesztést.

Miskolcon is már-már groteszkbe hajlott a Szita Károly leveléről szóló voksolás, azt ugyanis épp a fideszes képviselők nem szavazták meg, miközben a várost vezető baloldali formáció igen. Igaz, többen kifejtették a vita során, semmi értelme egy olyan irományt támogatni, amit már másfél hónappal korábban, szeptember 27-én elküldtek, ráadásul úgy, hogy a megyei jogú városok szövetségének tagjai előzetesen nem ismerték annak konkrét tartalmát. A fideszesek kezdeményezte rendkívüli közgyűlésen a Velünk a város frakció módosító indítványt nyújtott be, amiben azt javasolták: a kért európai uniós intézkedések megtörténtéig nemzeti hatáskörben hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a települések életét. Vagyis a kormány csökkentse az energiaárakat terhelő áfát, törölje el az önkormányzatokra kivetett különadót, állítsa vissza a közösségi közlekedés támogatásának mértékét, s tegye lehetővé, hogy a települések ismét hatósági áron juthassanak energiához. Az erről szóló vita hevében végül a fideszes képviselők kivonultak a teremből, a többiek pedig a fenti módosításokkal együtt elfogadták a kormánypárti előterjesztést. Szolnokon mindez épp fordítva történt: ott az ellenzéki képviselők vonultak ki, amikor a levélről kellett volna szavazni, a bent maradók pedig támogatták azt. A DK-s polgármester vezette Polgáron be sem terjesztették a javaslatot, Tóth József a település vezetője lapunknak azt mondta: lényegtelen ügyekkel nem foglalkoznak, most minden erejükkel azon vannak, hogy kilábaljanak az energiaválságból.

– Semmi olyan nem volt a levélben, amiért ne írhattam volna alá – ezt már Csongrád polgármestere, a független Bedő Tamás mondta a Népszava kérdésére. A jelenlegi helyzetben városvezetőként minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy pénzhez jussanak – legyen ez akár hazai, akár uniós forrás. Semmilyen nyomást nem gyakorolt rá senki azzal kapcsolatban, hogy mit kezd a levéllel, szögezte le érdeklődésünkre.

Csongrád-Csanád megyében, a Lázár János alá tartozó választókerületének 15 polgármestere október közepén egy közös sajtóeseményen látta el kézjegyével a Szita-féle levelet. Aláírta a a levelet Mindszent is, erősítette meg Zsótér Károly fideszes polgármester, ami pikáns helyzet. Mint arról többször írtunk, a település a brüsszeli szankciók miatti energiakrízisre hivatkozva akarta átmenetelig bezárni a helyi idősotthont, de végül kiderült, nem ez, hanem az intézmény alacsony állami támogatása és a város rossz anyagi helyzete állt a döntés mögött.

Egyszerű politikai akció

Szita Károly Ursula von der Leyennek írt levele egy egyszerű politikai akció, mely szervesen illeszkedik a kormány erős politikai kampányába a nemzeti konzultáció vagy a bombás plakátok mellé – értékelt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. – A kormány egyértelműen politikai harcot kezdett, melynek hátterében az ország gazdasági problémái állnak, s nem elsősorban az energiaárak, hanem az elszabadult infláció, mely sokkal jobban érinti az embereket, hiszen nem havonta egyszer, a számlák fizetésekor, hanem napi szinten, a boltokban szembesülnek vele.

Virág Andrea szerint a politikai akció célja, hogy az emberek ne a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját okolják a nehézségeik miatt, hanem sikerüljön a felelősséget Brüsszelre hárítani. Szita Károly levele nem is Brüsszelnek szól, hanem a kormánykommunikáció részeként a magyar választókhoz, őket akarják meggyőzni, hogy az EU miatt került tragikus gazdasági helyzetbe az ország. A módszer, a települési vezetők presszió alá helyezése pedig pontosan olyan helyzet, mint ami miatt többek között visszatartja az EU a helyreállítási pénzeket.

– Ez az eset, vagy éppen az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslat mindenféle társadalmi vagy szakmai egyeztetés nélküli benyújtása jól mutatja, hogy a kormány nem veszi komolyan a brüsszeli elvárásokat, nem gondolja, hogy emiatt nem kapja meg a várt forrásokat – folytatta a Republikon stratégiai elemzője. – Sőt, inkább teszteli, hogyan reagál Brüsszel. Persze nem a Szita-levélre, melynek nemhogy valós, de szimbolikus jelentősége sincs az EU felé. Ez csak egy kommunikációs elem a választóknak, kihasználva, hogy az önkormányzatok is kényszerhelyzetbe kerültek, s nem szeretnék, ha az emberek őket tennék felelőssé az intézmény-bezárásokért, az elmaradt fejlesztésekért.

(Népszava)

 


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky