Noé bárkája mérnöki szemmel – meglepően modern méretek egy ősi történetben
Ha valaki a világ legrégibb építészeti leírásai között keresgél, előbb-utóbb találkozik egy furcsa instrukcióval: építs egy hatalmas hajót, három fedélközzel, pontos méretekkel, gondosan kátrányozva. A Szentírás Noé bárkáját nem költői képekkel mutatja be – hanem olyan konkrét adatokkal, amelyeket egy modern mérnök is értelmezni tud.
A kérdés már csak az: vajon hogyan nézne ki Noé bárkája, ha mai építőmérnökök szemével vizsgálnánk meg? Meglepő választ kapunk.
A könyök titka – mekkora is volt valójában a bárka?
A Biblia három számot ad meg:
- 300 könyök hossz,
- 50 könyök szélesség,
- 30 könyök magasság.
A „könyök” olyan mértékegység, amelynek pontos hossza korok és kultúrák szerint változott, de általában 45–51 centiméter közé tehető. Ezzel mindjárt három lehetséges változatunk lesz:
A bárka méretei (átlagos könyökkel):
- Hossz: 135–155 méter
- Szélesség: 22–26 méter
- Magasság: 13–16 méter
Ez döbbenetesen nagy. Egy 150 méteres faépítmény ma is ritkaság lenne – a történelem legnagyobb fa hajói is küzdöttek szerkezeti gondokkal, és általában kisebbek voltak.
Más szóval a bárka méretben felveszi a versenyt olyan modern hajókkal, mint a kétezres évek Handy vagy Handymax típusú ömlesztettáru-szállítói.
Nem rossz teljesítmény egy bronzkor előtti tervtől.
A bárka térfogata – egy úszó raktárház
Ha a bárkát egyszerű téglatestnek vesszük (nagyjából annak írja a Biblia is: hosszú, széles, háromszintes fa doboz), az alábbi térfogatot kapjuk:
- Külső térfogat: kb. 41 000 – 60 000 m³
- Hasznos belső tér: kb. 35 000 – 50 000 m³
Mit jelent ez?
Körülbelül 450–600 vasúti tehervagonnyi helyet képzelj el egymás mellé zsúfolva, egy faépítményben.
A bibliai szövegben szereplő „három szint” tehát nem romantikus részlet: ekkora tér kiépítése különben sem lenne értelmezhető.
A bárka mai szemmel tehát inkább volt úszó raktárház, mint hajó.
A vízkiszorítás – a bárka tonnában mérve
Ha azt vizsgáljuk, mekkora tömeget hordozhatott a bárka anélkül, hogy veszélyesen mélyre merült volna, akkor a modern hajóépítésben használt módszerhez nyúlunk:
Víz alatti térfogat (merülés × hossz × szélesség) → vízkiszorítás tonnában.
A 10–12 méteres merülés életszerű a megadott méretek mellett. Ezzel a bárka 34 000–41 000 tonna vizet szorít ki – ennyi lehet a súlya teljes terheléssel együtt.
Ez annyi, mint egy modern közepes rakományhajó (Handy/Hmax kategória).
Meglepő tény:
A bárka méretben és vízkiszorításban tényleg egy 20–30.000 tonnás, mai kereskedelmi hajóval áll egy kategóriában.
Ez pedig azt jelenti, hogy a bibliai szerző jó érzékkel írt le egy olyan szerkezetet, amely méreteiben és arányaiban nem mond ellent a modern mérnöki realitásnak.
Forrás: Wikimedia Commons
Az alak és stabilitás – miért volt ilyen "doboz forma"?
A legtöbb ábrázolás szép ívelt hajótestet rajzol Noé bárkájának, de a Biblia szerint a bárka inkább egy arányosan hosszú, széles, lapos tetős fa doboz volt, nem pedig egy karcsú ősi gálya.
Ennek hatalmas előnye volt:
- Rendkívüli stabilitás. Egy széles, hosszú, dobozszerű testnek óriási metacentrikus magassága van. Magyarul: szinte lehetetlen felborítani.
- Kiváló hullámállóság. A cél nem az volt, hogy gyorsan menjen, hanem hogy ne süllyedjen el.
Hátránya is volt:
- manőverezhetősége nagyon gyenge lehetett,
- a sebessége – ha egyáltalán haladt – minimális,
- a hatalmas hossza miatt nagy szerkezeti nyíró- és hajlító igénybevételek léphettek fel.
A bárka a funkciójának megfelelően úgy volt kialakítva, mint egy ponton, amely kibír akár heteken át tartó viharokat is.
Faanyag és szerkezet – lehetett-e ekkora hajót fából építeni?
Igen, de nagy kihívás lett volna.
A 19. század legnagyobb fa vitorláshajói (pl. Wyoming, Great Republic) hasonló méretűek voltak, de komoly szerkezeti gondokkal küzdöttek: csavarodás, repedés, a bordázat rugózása miatt folyamatos szivárgás.
A bárka sikeres megépítéséhez szükség lett volna:
- vastag főgerendákra,
- sűrű belső bordázatra és merevítő oszlopokra,
- jó minőségű gyantás fenyőfára/ciprusfélékre,
- kívül-belül kátrányos vízszigetelésre.
Más szóval: a faépítés határán mozgott, de nem a lehetetlenség tartományában.
Forrás: Wikimedia Commons
Hogyan helyezkedik el Noé bárkája a mai hajók között?
Ha ma kikötne egy ilyen hajó, a tengerészek valószínűleg így kategorizálnák:
- méretben: Handysize–Handymax bulker
- szélességben: egy közepes Ro-Ro komppal vetekszik
- belső térfogatban: kisebb konténerszállítók szintjén
- szerkezetileg: mint egy uszály vagy ponton
Nézzük röviden táblázatban:
| Jellemző | Noé bárkája | Modern Handymax | Ro-Ro komp |
|---|---|---|---|
| Hossz | 135–155 m | 150–200 m | 120–200 m |
| Szélesség | 22–26 m | 24–32 m | 20–30 m |
| Vízszorítás | 34–41 ezer t | 30–60 ezer t | 10–40 ezer t |
| Anyag | fa | acél | acél |
| Funkció | „mentőművelet” / raktár | tömegáru | járműszállítás |
A látszat ellenére tehát Noé bárkája a maga kategóriájában nagyon is „modern”: dimenziói alig különböznek a mai kereskedelmi hajókétól.
Mit mond nekünk ez a különös egyezés?
A történet vallási szöveg, nem hajóépítési kézikönyv. Mégis, amikor a bibliai adatokat mérnöki szemmel vizsgáljuk, kiderül:
- A bárka arányai logikusak,
- a méretei nem túlzók,
- a felépítése valószerű,
- a stabilitása kifejezetten jó,
- és vízkiszorítást tekintve a modern tengeri teherhajókkal egy ligában játszik.
Vajon honnan ez a mérnöki pontosság? A kérdés nyitva marad – ahogy sok ősi építmény esetében is.
Egy dolog azonban biztos: Noé bárkája nem mesebeli csónak volt, hanem egy olyan faépítmény, amely méretében és logikájában bármelyik modern mérnököt elgondolkoztatná.
Címlapkép forrása: Wikimedia Commons
