h i r d e t é s

A gazdasági tranzakciók nagy részét érintheti a külföldi befektetésekre és ügyletekre vonatkozó új bejelentési kötelezettség

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

A gazdasági tranzakciók nagy részét érintheti a külföldi befektetésekre és ügyletekre vonatkozó új bejelentési kötelezettség

2020. május 29. - 16:17

 

A szabályozás lényege és gyakorlati megfontolások

A kép illusztráció! - Forrás: EMLE.org

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.

Az intézkedés célja, illetve azt megalapozó indoka, hogy a COVID-19 járvány gazdasági hatásai miatt volatilissá vált piaci környezetben hatósági felügyeletet vezessen be a stratégiai fontosságú vállalatok és iparágak feletti külföldi befolyásszerzések tekintetében. A Rendelet az EU külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó kiterjedt rendszerek létrehozására és a gazdasági sérülékenység kivédésére vonatkozó iránymutatásaihoz igazodik és hasonló szabályokat fogalmaz meg, mint amelyeket más EU-s országok a közelmúltban bevezettek vagy bevezetni terveznek a helyi vállalatok és nemzetgazdasági érdekek védelme céljából. 

A Rendelet szerinti stratégiai társaság fogalma üzleti tevékenységek és iparágak kiterjedt körét fedi le, ideértve az energetikát, közlekedést, pénzügyi szektort, vagyonkezelést, vegyipart, kereskedelmet, távközlést, egészségügyet, élelmiszeripart, ill. gépipart is. Bár a jogszabály a stratégiai társaság megfogalmazást használja, azonban nem csak a legnagyobb vagy kiemelt jelentőségű társaságokra kell gondolni, hanem mérettől és árbevételtől függetlenül minden olyan cégre, amely a Rendeletben meghatározott tevékenységet akár főtevékenységként vagy melléktevékenységként végzi, függetlenül attól, hogy a vonatkozó gazdasági tevékenységet az érintett céltársaság ténylegesen gyakorolja vagy sem.

A Rendelet alapvetően az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívül bejegyzett jogi személyeket tekinti külföldi befektetőnek és az általuk megvalósított ügyletek esetén írja elő a bejelentési kötelezettséget. Azonban abban az esetben is alkalmazandó, ha Európai Uniós vagy EGT tagállamban lévő, illetve svájci cég többségi befolyást szerez egy stratégiai társaságban vagy ilyen cégen keresztül történik a tranzakció, de abban ezen országokon kívüli személy rendelkezik többségi befolyással. 

A most bevezetett bejelentési kötelezettség gyakorlatilag alkalmazandó minden olyan tranzakcióra, amely stratégiai társaságban 10% feletti részesedésszerzésre, ill. a stratégiai társaság által folytatott tevékenység feletti üzemeltetési jog megszerzésére vonatkozik. Így ide tartozik a társasági részesedés megszerzése, a tőkeemelés, átalakulás, egyesülés, szétválás és átváltozó kötvény jegyzése is; de a nélkülözhetetlen infrastruktúrák és eszközök - így például ingatlanok, jelentős berendezések, gyártósorok - átruházása és használati vagy működtetési jogának átengedése szintén. Ez alapján a bejelentési kötelezettség releváns lehet ingatlan ügyleteknél, illetve eszköz átruházás útján megvalósuló tranzakciókban is.

A Rendelet befolyásolja a hitelfelvételi és banki finanszírozási ügyleteket is, mivel bejelentés kötelesek a nélkülözhetetlen infrastruktúrák és eszközök biztosítékba adása is; így pl. az azokon történő zálogjog vagy óvadék alapítása. Ez a jogszabályi rendelkezés jelentős többlet kötelezettséget jelent a külföldi bankok által nyújtott finanszírozások kapcsán, hiszen a hitelezés elengedhetetlen feltétele, hogy a megfelelő biztosítéki csomag megalapításra kerüljön. Az új kötelezettségek kihatással lehetnek a banki gyakorlatra, mert emiatt a finanszírozó bankok módosíthatják a biztosítékul kért eszközök körét. Az eszközökön való biztosíték alapítással szemben az üzletrészen vagy részvényen alapított haszonélvezeti jog alapítása által szerzett közvetlen vagy közvetett többségi befolyás lesz csak bejelentésköteles, míg ezek biztosítékba adása vagy más módon való megterhelése már nem.

Mivel a Rendelet azonnal hatályba lépett így jelentős kihatással bír a már folyamatban lévő és aláírás előtt álló tranzakciókra és az év végéig megvalósuló ügyletekre egyaránt (beleértve azokat a tranzakciókat is, ahol az aláírás már megtörtént, de a tényleges tulajdonszerzés majd a jövőben történik, pl. opciógyakorlás). A Rendelet nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy azt a folyamatban lévő jogügyletekre (azaz ahol a tranzakciós dokumentumok már aláírásra kerültek, de a tranzakció még nem zárt) alkalmazni kell-e, így elképzelhető, hogy a zárás előtt lévő tranzakciókat is felül kell majd vizsgálni és adott esetben a Rendelethez igazítani. 

A bejelentési kötelezettséggel érintett tranzakció a miniszteri tudomásulvételig nem hajtható végre, és a jóváhagyás megadására nyitva álló jogszabályi határidő 45 nap (ami hiánypótlás esetén vagy szükség szerint meghosszabbítható). Így a bejelentés jelentősen meghosszabbíthatja a tranzakciók folyamatát, amelynek hatásaival az ügyleteknél számolni kell (pl. lejáró hitelek refinanszírozása esetén) és összetettebb előkészítést és tranzakciós folyamatot tehet szükségessé. 

Az illetékes miniszter az ügyletet akkor tilthatja meg, ha fennáll Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára. A tiltó döntést nemperes eljárásban a Fővárosi Törvényszék előtt lehet megtámadni. 

Figyelmet igényel, hogy amennyiben az adott tranzakció a Rendelet hatálya alá esik, annak egyidejű aláírása és zárása nem lesz lehetséges a bejelentési eljárás lefolytatása miatt. Az ügylet zárását, az engedélyezési eljárás ideje alatt a céltársaságnál bekövetkező esetleges pénzügyi és gazdasági változásokat és az esetleges miniszteri tilalom miatti átmeneti helyzetet kezelő feltételrendszer (vételár kialakításának mechanizmusa, lényegesen hátrányos változásra vonatkozó klauzula, esetleges elállási jog stb.) bevezetése lesz szükséges a tranzakciókat szabályozó dokumentumokban. 

A Rendelet semmisnek minősíti azokat a jogi aktusokat (szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági határozat), amelyek a rendelkezéseibe ütköznek, vagy tiltó döntése ellenére hajtottak végre. A bejelentés elmulasztása akár bűncselekménynek is minősülhet és a céltársaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó bírsággal is járhat. 

Kérdésként merül fel, hogy hogyan kezelendő a gyakorlatban közvetett részesedés szerzés esetén a Rendelet azon tiltó szabálya, hogy a bejelentés köteles részesedés szerzés esetén a szerző fél nem kérheti a stratégiai társaság tagjegyzékébe vagy részkönyvébe történő bejegyzését a tudomásul vétel hiányában vagy tiltó döntés esetén.


 

h i r d e t é s