– A vezeték az ingatlanon belül van, de nincs bekötve a házba a gáz. Kényelmes lenne, de lehet fűteni fával, főzésre, melegítésre meg palackos gázt használok – így magyarázta a Hódmezővásárhely-Kishomokon élő Garai Lajos, hogy miért kell neki még ma is gázpalackot cipelnie. A 10,9 kilogrammos tartályért 7 ezer forintot fizetett: mivel egyedül lakik, neki egy hónapra biztos elég ennyi a tűzhelyhez.

Bár egyre kevesebben használnak tartályos gázt, még mindig jelentős ez a vásárlói kör: míg 2011-ben közel egymillió háztartásban használtak PB-palackot, ma a becslések szerint 850 ezer körüli lehet a szám. Sokan nyaralóban, grillsütőkhöz használják, de rengetegen vannak, akiknek nem kikapcsolódáshoz, hanem a létszükséglethez kell: azért kénytelenek palackos tűzhelyet, radiátort használni, mert nincs vezetékes gáz vagy nem tudják kifizetni annak tetemes bekötési költséget. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a legszegényebb jövedelmi ötöd 32 százaléka vásárol PB-gázpalackot, amiért mind többet kell fizetni.

Annak ellenére is nőttek az árak, hogy a rezsicsökkentés – legalábbis elviekben – a gázpalackokat is elérte. Csakhogy kizárólag a 11,5 kilós palack lett hatósági áras, azaz rezsicsökkentett: a KSH szerint júniusban 5700 forint a tarifa. Csakhogy az utóbbi fél évben egymást érték a hírek arról: sok helyen nem lehet kapni a rezsicsökkentett palackot, akadozik a szállítás, jobbára a 10,9 kilogrammos érhető el, aminek ára már 7000 forintnál kezdődik.

– A gázpalackos rezsicsökkentés parasztvakítás volt eddig is. A szolgáltatók veszteséget termelnek a 11,5 kilogrammos palack értékesítésével, ezért különböző okokra hivatkozva korlátozzák a mennyiséget. Hol az a kifogás, hogy nincs palack, máskor meg azt mondják, elfogyott a havi kvóta – magyarázta egy Veszprém megyei cég vezetője. Az ország másik felében látottak igazolják, hogy tényleg ma is nehéz olcsó palackot találni: több alföldi kereskedésbe is betértünk, és csak 10,9 kilós tartályt láttunk, 7 ezer forint körüli összegért, 5700-as nem akadt. Vagyis az elmúlt majd fél évben annak ellenére sem sikerült rendet tenni a piacon, hogy a fideszes rezsibiztos, Németh Szilárd már februárban ezt ígérte.

Kérdéses ráadásul az is, hogy marad-e a hatósági ár: a Miniszterelnökség és Kormányzati Tájékoztatási Központ sem válaszolt lapunknak arra a kérdésére, hogy változik-e a PB-gázpalackok rezsicsökkentett tarifája.

– Pedig ez fontos kérdés, mert például még sok szociális bérlakásban PB-gázpalackkal működő Szieszta-kályhát használnak, mert nincs gázvezeték, csak elektromos fűtés, vagy elzárták a csapot – mondta lapunknak Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity energiaszegénységi szakértője. Szavaiból kiderült, hogy a jelenlegi energiakrízis másként is elérheti a legszegényebbeket. Főleg vidéken, azok, akik még PB-gázpalackot használnak főzéshez, jobbára fával fűtenek. Csakhogy a tűzifa ára, mint arról lapunkban korábban részletesen beszámoltunk, drasztikusan drágul. Ráadásul – mivel az augusztustól várható nagyarányú gáz- és villanyáremelés miatt sokan megrohanták a fatelepeket – kétséges lesz-e mindenhol elég tüzelő.

Feldmár Nóra szerint az is előfordulhat, hogy nem marad tűzifa addigra, amikor az önkormányzatok elkezdenék beszerezni a tél közepén a szociális tüzelőt. Ha pedig találnak fát, kérdéses, lesz-e pénzük eleget venni.

– Sok éve mondjuk, hogy legyen igazságosabb az energiaár-politika, a legszegényebbek pedig kapjanak közvetlen lakhatási támogatást, de nincs változás. Így továbbra is több ezer embert fenyeget a kihűlés veszélye saját otthonában – jegyezte meg a Habitat for Humanity energiaszegénységi szakértője. (Népszava)