h i r d e t é s

A kormánynak is odabökött néhányat a katolikus püspöki kar

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A kormánynak is odabökött néhányat a katolikus püspöki kar

2019. december 09. - 09:55

 

A „szélsőséges liberalizmus” elleni küzdelemre szólít fel, de a kormánynak is odabök néhányat a katolikus püspöki kar. Szegények felé forduló szeretet nélkül nincs krisztusi közösség.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek - Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Ha nem halljuk meg a szegények kiáltását, akkor halott a kereszténységünk – hangsúlyozza a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele. Feltűnő, hogy a harcias keresztényvédő kijelentések mellett a terjedelmes dokumentum milyen sokat foglalkozik a szegények és elesettek védelmével.

A Megújulás a szeretetben című körlevél létezését a püspöki kar nem verte nagy dobra. A november 13-án kiadott dokumentum, amelyet a jövő őszi budapesti eucharisztikus világkongresszus előfutáraként fogadtak el, csak néhány katolikus honlapra került ki. A püspöki kar minap tartott tájékoztatón sem került szóba a körlevél, a világi sajtóban eddig nem jelent meg arról híradás.

A szöveg nem is igyekszik titkolni, hogy a püspöki kar esetenként a kormánynak címzi bírálatait. A szövegkörnyezet alapján egyértelmű, hogy a mai Magyarországra is vonatkozik a megállapítás: „Az evangéliumból fakadó élet, ha szükséges, szembe mer szállni az igazságtalan társadalmi struktúrákkal”. Krisztus a megváltás művét szegénység és üldözés közepette vitte végbe, így az egyháznak is ezt az utat kell bejárnia, hogy az üdvösség gyümölcseit közölje az emberekkel – olvasható később. A társadalom peremére jutottak és a szegények felé forduló szolgáló szeretet nélkül egyetlen keresztény közösség sem nevezhető krisztusi közösségnek.

A hajdan életpárti magyarok száma megfogyatkozott – konstatálja a demográfiai válságról és a családról szólva a körlevél. Az újratervezés alapja a keresztény családkultúra, „a megfogant emberi élet elvétele és az abortív fogamzásgátlás eszközei erkölcsileg megengedhetetlenek”. A püspöki kar határozottan kéri a törvényalkotókat és országunk vezetőit ezen elv tiszteletben tartására.

A krízishelyzetben szülő vagy még leánykorban anyává váló kismamákat megfelelő környezetbe kell befogadnunk. Ellátásuk érdekében akár anyagi vagy egyéb áldozatot is vállalnunk kell – teszi hozzá a dokumentum. Szükséges lenne a nyugdíj összegébe beépíteni a gyermeknevelés költségeit, ezzel is bátorítva a gyermekvállalást és megbecsülve a szülők áldozatos szolgálatát.

A püspöki kar – Magyarországot nem nevesítve – úgy véli, hogy „Európa és Amerika számos országában szélsőségesen liberális eszmék nevében támadják a házasság és a család intézményét, az Istenbe vetett hitet, a kereszténységet”. Ezért aztán a „keresztény kultúrát romboló erőkkel szemben minden kulturális és szociális eszközt be kell vetnünk” a család támogatására és védelmére.

A körlevél – közvetve reagálva arra a gyakran elhangzó állításra, hogy az egyház jobbára csak elitképzéssel foglalkozik – rögzíti: a katolikus iskolák minden társadalmi réteg oktatását feladatuknak tekintik. Kiemelt figyelemmel és komplex cselekvéssel szolgálják a hátrányos helyzetűek nevelését, szüleik támogatását.

Az egyház számára is sürgető feladat a legszegényebbek, az idősek, a gyöngék mellé állni: „Keresztény hitünk csak akkor hiteles, ha a szeretet cselekedetei fakadnak belőle”. A kormánnyal szembeni követelések mellé állva a püspöki kar is szükségesnek ítéli a szociális ágazat bérrendezését, anyagi és erkölcsi megbecsültségének erősítését. Fontos lenne továbbá a hajléktalanok számára személyre szabott, egyedi megoldásokat keresni.

A magyarországi cigányság iskolázottsága az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben javult, azonban – állapítja meg a dokumentum – a cigány fiatalok 60 százaléka a végzettség megszerzése előtt hagyja el a közoktatást. Ugyanakkor a szegénység nem csak a cigányság gondja. Sok tízezer olyan nem roma család is él hazánkban, akik a legalapvetőbb szükségleteknek is híjával vannak.

A népmozgások kihívása címet viselő fejezetben a körlevél kinyilvánítja: ha valahol az emberhez méltó élet lehetősége komoly veszélybe kerül, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy segítsünk. Másrészt: az államnak mérlegelnie kell azt, hogy hány olyan bevándorlót tud befogadni, akinek biztonsága és megélhetése nincs közvetlen veszélyben. Joga van arra, hogy a menedékkérőt a határainál megállítsa, és elbírálja a kérelmét.

A bevándorlónak kötelessége, hogy „hálásan tiszteletben tartsa” a fogadó ország anyagi és szellemi javait, engedelmeskedjék törvényeinek. Ellenkező esetben a bevándorló nem várhatja el, hogy befogadják. A püspöki kar ennél a résznél a katolikus egyház tanításait (katekizmus) idézi, arra nem tér ki, nálunk tapasztalható-e ilyen probléma. A kormány permanens menekültellenes kampányainak kedvenc kifejezése – a „migráns” – egyetlen alkalommal sem szerepel a körlevélben. (nepszava.hu)


 

h i r d e t é s