h i r d e t é s

A kormányt kérdezték a képviselők

Olvasási idő
25perc
Eddig olvastam

A kormányt kérdezték a képviselők

2020. szeptember 28. - 18:11

 

A Ház előző héten kezdődött ülésének zárónapja délelőtt 11 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Az Országgyűlés honlapján elérhető információk alapján a legtöbb képviselő továbbra is a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban várt válaszokat a kormány tagjaitól.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A koronavírus-tesztelési kapacitásról, a kispesti korrupciógyanús ügyekről és a beruházások ösztönzéséről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések között.

Párbeszéd: bővítik a tesztelési kapacitást?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a koronavírus-tesztelési protokollt kritizálta, mondván az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint akkor megfelelő a tesztelés, ha az elvégzett tesztek kevesebb mint öt százaléka pozitív. Hozzátette: Magyarországon már jó pár napja 10 százalék körül van ez az arány, ez azt jelenti kevés tesztet végez az ország.
Az önkéntes, ingyenes tesztelést sürgette, illetve azt firtatta, növelik-e a tesztelési kapacitást.
A közoktatásban és az egészségügyben dolgozókat fogják-e rendszeresen tesztelni? Az iskolák működőképessége érdekében előnyt élveznek-e a gyanús tűnetekkel jelentkező pedagógusok a háziorvosnál? - sorolta kérdéseit.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a WHO vonatkozó protokollja szerint az az optimális, ha minden egyes igazolt fertőzésre tíz teszt jut. Magyarországon jóval magasabb ez az arány - mondta. Szerinte a képviselő egy másik dokumentumból idézett, amely arra vonatkozik, mikor lehet enyhíteni a korlátozásokon.
Kitért arra, hogy Magyarországon közel 700 ezer tesztet végeztek, a teszt ingyenes mindenkinek, akinek a háziorvosa rendeli azt el. Hozzátette: csütörtökön azért indul el az iskolákban a testhőmérséklet mérése, hogy minél hatékonyabban tudjanak védekezni a járvány ellen. Szerinte a háziorvossal való minél intenzívebb kapcsolat gyorsíthatja a tesztelés elrendelését.

Fidesz: hogyan biztosítható a helyi közélet tisztasága Kispesten?

Böröcz László (Fidesz) a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kispesti ellenzéki képviselő ügye kapcsán kérdezte, miként biztosítható a helyi közélet tisztasága. Hozzátette: most előállt egy szemtanú, "a helyi baloldal sofőrje", aki "igazolni tudja a kispesti baloldal alvilági üzelmeinek létezését".
Szerinte a sofőr nyíltan beszélt a sajtónak a Lackner-Kránitz-Gajda-háromszögben folyó korrupciós ügyekről; a sofőr számtalan alkalommal részt vet a Lackner-féle bulikon, amelyeknek része volt a kábítószer-fogyasztás és a visszaosztott pénzekkel történő elszámolás. Hozzátette: a baloldalon feltűnően nagy a hallgatás, Gyurcsány, Karácsony, az MSZP és a többi kis párt is félrenéz.
Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának véleménye szerint ez az ügy beárnyékolja és lejáratja a budapesti önkormányzati rendszert. Sürgette az ügy a mielőbbi lezárását, amelynek szerinte büntetőjogi következménye is lehet. Reméli, a független hatóságok teszik a dolgukat - tette hozzá.
Szerinte politikai felelősséget is felvet az eset: a baloldali ellenzéki pártok egyetemleges felelősséget viselnek, ha nem sikerül az érintetteket rávenni arra, hogy távozzanak a közéletből.

KDNP: a kormány elkötelezett a beruházások ösztönzése iránt

Juhász Hajnalka (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány gazdasági ágazatokat roppantott meg. A magyar kormány pedig ígéretet tett, hogy annyi munkahelyet teremt, amennyi a vírus következtében megszűnt - mondta, hozzátéve: ez azt is jelenti, hogy a kormány elkötelezett a beruházások ösztönzése iránt.
Fontosnak nevezte, hogy a világ csúcstechnológiájával rendelkező vállalatok bízzanak a magyar kormányban.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára beszámolt arról, hogy a külgazdasági intézményrendszeren belül 2014 óta 538 beruházásról született döntés, ez 90 ezer munkahelyet teremtett.
Most a válság idején is arra törekednek, hogy megvalósuljanak a beruházások és így megmaradjanak a munkahelyek - hangoztatta.
Hozzátette: már több mint 900 cég jelentkezett a külügyminisztérium válság miatt indított pályázataira, ők több mint 150 ezer munkahely megvédését vállalták.

Jobbik: mérlegeltek-e mezőgazdasági szempontokat is a hajdúnánási MotoGP-pályánál?

Steinmetz Ádám (Jobbik) arról beszélt, amikor a kormány úgy döntött, hogy MotoGP-pályát épít Hajdúnánáson, biztos sok szempontot mérlegeltek, de kérdés, hogy mezőgazdasági és természetvédelmi szempontok is felmerültek-e.
A beruházás miatt sok termőföldet kell kivonni a művelés alól - tette hozzá.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: három nagyváros támogatta, hogy új pályát jelöljenek ki a Hajdúságban, és ez egy újabb lehetőség a térség felzárkóztatására, az infrastruktúra fejlesztésére.
Az érintett területet valóban kivonják a termőföldalapból, de ez a töredéke annak, amelyet az elmúlt évtizedekben kivontak a mezőgazdasági művelésből - magyarázta.
Steinmetz Ádám közölte: szemrebbenés nélkül leaszfaltozzák a szóban forgó földet.
Az államtitkár úgy válaszolt, a beruházás a térség gazdasági fejlődését erősíti.

Az önkormányzatok támogatásáról, a forint gyengüléséről és az otthonápolásról is kérdeztek a képviselők az azonnali kérdések között hétfőn a Parlamentben.

MSZP: pályázhatnak-e az önkormányzatok jövőre is a közösségi közlekedés támogatására?

Szabó Sándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetésben már nem szerepel az a több mint 2 milliárd forintos forrás, amelyre a főváros kivételével eddig pályázhattak a települési önkormányzatok a helyi közösségi közlekedés támogatására. Szerinte beláthatatlan következményekkel járhat, ha jövőre már nem áll rendelkezésre ez a forrás.


Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a helyi közlekedés biztosítása az önkormányzatok önként vállalt feladata. Hozzátette: az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele az elmúlt 5 évben 50 százakkal emelkedett, és az ideihez képest a 2021-es költségvetésben is jelentősen - 16 százalékkal - nő a helyi önkormányzatok támogatása.
A baloldal kormányzása sodorta csődközeli helyzetbe az önkormányzatokat, aminek következtében 2010 után 1400 milliárd forint adósságot kellett átvállalnia az államnak - mutatott rá.
Szabó Sándor úgy reagált: az állam jelentős forrásokat von el az önkormányzatoktól, többek között a szolidaritási hozzájárulással vagy a gépjárműadó elvételével.
Schanda Tamás viszonválaszában arra hivatkozott: helyes, ha a járvány elleni védekezés költségeihez minél több szereplő hozzájárul, a bankok, a multinacionális vállalatok, az önkormányzatok, a pártok és a kormány is. Megismételte: a kormány jövőre is növeli az önkormányzatok támogatását.

DK: meddig gyengül még a forint?

Varju László (DK) azt kérdezte a jegybank alelnökétől, hogy "miért engedték el a forint kezét", meddig gyengül még a magyar fizetőeszköz. Idézte Orbán Viktor egy 2004-es nyilatkozatát, amelyben a jelenlegi kormányfő az akkori 262 forintos euróárfolyamot úgy értékelte, hogy az egyértelműen ellentétes az emberek érdekével.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybanktörvényt idézte, amely szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, emellett a jegybanknak támogatnia kell a pénzügyi stabilitást és a kormány gazdaságpolitikáját. Felhívta a figyelmet arra: a magyar jegybank négy éve képes elérni a 3 százalék körül inflációs célértéket, ami európai szinten is egyedülálló teljesítmény.
Hangsúlyozta ugyanakkor: nem akarja azt sugallni, hogy az árfolyam alakulása nem fontos, és nem kell vele foglalkozni. "Folyamatosan vizsgáljuk, folyamatosan nézzük, hogy hogyan hat az inflációra és a gazdaságra" - mondta.
Varju László úgy reagált: az alelnök nem adott magyarázatot arra, hogy miért kerül most 100 forinttal többe egy euró, mint a baloldal kormányzása alatt. Arra kérte az alelnököt, hogy "ha még nem sikerült újraalkotniuk a matematika szabályait", akkor mondja el, milyen azonnali intézkedéseket hoznak a gyenge forint megerősítésére. Szerinte ugyanis a családi pótlék megduplázására, nyugdíjkiegészítésre, az üzemanyagot terhelő adók csökkentésére lenne szükség a jelenlegi helyzetben.
Virág Barnabás viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben és idén is emelkedett a reálbérek vásárlóértéke.
Az árfolyammal kapcsolatban jelezte: sikerült az elmúlt években megszüntetni a devizaadósságokat, így az árfolyam ingadozása nem érinti a megemelkedett adósságokon keresztül a háztartásokat és a vállalkozásokat.

LMP: miért tesz különbséget a kormány a hozzátartozójukat otthon ápolók között?

Ungár Péter(LMP) a hozzátartozójukat otthon ápolók juttatásainak emelése érdekében emelt szót. A gyermekek otthonápolási díjának (gyod) bevezetését jó lépésnek nevezte, de szerinte ez messze nem elég, hiszen akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják, továbbra is csak 38 vagy 58 ezer forintot kapnak. Arra is kitért: nem kapja meg a gyod-ot az sem, aki nyugdíj mellett ápolja gyermekét.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára jelezte: a kormány közel két éve döntött a gyod bevezetéséről, amelyet az LMP és a többi baloldali párt sem szavazott meg a parlamentben. Hozzátette: a kormány döntött arról is, hogy aki 20 évig ápolja hozzátartozójét, az 50 ezer forintos nyugdíjkiegészítést kap.
Ungár Péter azt kérdezte: miért tesz különbséget a kormány azok között, akik gyermeküket vagy más hozzátartozójukat ápolják otthon.
Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet: a gyod és az otthongondozási díj tavaly, idén és jövőre is emelkedik, a gyermeküket otthon gondozó szülők juttatása pedig 2010-hez képest háromszor nagyobb lett. Akikkel szemben a baloldal érzékeltlen volt, azoknak a problémáival a mostani kormány foglalkozik - hangsúlyozta.

A gazdasági visszaesésről, a baloldal jelöltjéről és a hiteltörlesztési moratóriumról volt szó egyebek között az azonnali kérdések során hétfőn az Országgyűlésben.

Párbeszéd: van-e a kormánynak politikája a gazdasági kilábalásra?

Burány Sándor (Párbeszéd) a magyar gazdaság visszaesését "mélyrepülésnek" nevezte, amely szerinte Európa egyik legrosszabb adata. Az idei második negyedév adatát az első negyedévihez viszonyította és közölte: több mint 14 százalékos volt a csökkenés.
Eközben jelentősen gyengült a forint, amely szerinte a legsebezhetőbb régiós valuta és az inflációt is bírálta. Van-e a kormánynak valamilyen kilábalási politikája? - kérdezte.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: bármilyen negatív is a második negyedéves mutató, a visszaesés még így is az uniós átlag alatt van. Hangsúlyozta: várhatóan a teljes éves gazdasági adatok alapján Magyarország az unió országainak legjobb harmadában lesz.
Hozzátette: az egy évvel korábbi második negyedéves mutatóhoz viszonyítva a gazdasági visszaesés 13,5 százalékos volt április és június között. De mivel a világon mindenhol recesszió van, a kormány örül, ha meg tudja őrizni a munkahelyeket és az államadósság növekedésének mértéke nem lesz nagyobb az uniós átlagnál.

Fidesz: súlyos állítások a baloldal jelöltjéről

Riz Gábor (Fidesz) a tiszaújvárosi időközi választás kapcsán arra mutatott rá: a baloldal jelöltjéről súlyos dolgok derültek ki, antiszemita és cigányellenes megnyilvánulások, homályos cégügyek, kisemmizett dolgozók, fegyverrel fenyegetés.
Sajtóhírekre hivatkozva közölte: Bíró László emberek fizetését tartotta vissza, strómanok kezére játszotta át a munkahelyvédelmi támogatással "kitömött cégét".
Arra várt választ: hogyan biztosítható az állampolgárok elemi joga a fizetésükhöz, az emberi méltósághoz?
Gulyás Gergely azt mondta: a baloldal, amely a munkavállalói jogokról beszél, egy olyan jobbikos politikust jelölt, aki a varrónőket nem fizeti ki. Az állami támogatást köszönettel elfogadja, de bért a legszegényebbeknek nem fizet - fogalmazott.
A miniszter egy új jelenségnek ítélte a magyar politikában, hogy a Jobbik jelöltjét nemcsak jelöli a baloldal, de képes azonosulni annak korábbi antiszemita megnyilvánulásaival.
A budapesti főpolgármester is egy olyan politikust támogat, aki antiszemita szövegekben gúnyolódott a budapesti zsidóságon - fűzte hozzá. Szerinte így nem őszinte a baloldal aggódása, elhatárolódásuk a szélsőséges megnyilvánulásoktól pedig hiteltelen.

KDNP: hogyan segíti az embereket a hitletörlesztési moratórium meghosszabbítása?

Aradszky András (KDNP) azt kérdezte, hogyan segíti az embereket a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítása? Fontos, hogy a koronavírus járvány elleni küzdelem során az életek védelme mellett a gazdaságot és a családokat is támogassák - emelte ki. Felidézte: a kormány márciusban hiteltörlesztési moratóriumot hirdetett, és ez sok millió embernek hozott könnyebbséget. Azt kérdezte, ezt a lehetőséget hányan vették igénybe, illetve a most bejelentett hosszabbítással hányan élnek majd várhatóan?
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: első körben a kormányzati döntés 1,6 millió adóst érintett, és 2000 milliárd forintos megtakarítást jelent a vállalkozásoknak és családoknak az év végéig. Jelezte: a világjárvány további hatásait, a várható gazdasági nehézségeket és következményeket látva a kormány gazdasági operatív törzzsel együtt arról döntött, hogy 2021. június 30-ig meghosszabbítja a hiteltörlesztési moratóriumot. A döntés 752 ezer embert, és az adott vállalkozások 15-20 százalékát érinti, így 400-450 milliárd maradhat a cégeknél - ismertette.

Független: hol vannak a szakemberek a lélegeztetőgépek működtetéséhez?

Varga-Damm Andrea (független) arról beszélt, hogy 15 ezer 825 lélegeztetőgépet vásárolt tavasszal Magyarország több mint 300 milliárd forintért. Arra hívta fel a figyelmet, hogy minden egyes ilyen eszköznél további kiegészítőkre van szükség, valamint szakorvosokra, szakápolókra speciális tudással.
Az a kérdés, hogy hol vannak a szakemberek? Ezek az eszközök a szükséges feltételek nélkül csak tárgyak - fogalmazott. A képviselő a kiskunhalasi ideiglenes kórházzal összefüggésben szintén azt firtatta, minden feltétel adott-e?
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: mindenhol biztosított az egészségügyi szakszemélyzet, ahol lélegeztetőgépre van szükség. Bármilyen számú megbetegedés lesz, a lélegeztetőgépek működtetéséhez szükséges szakszemélyzet rendelkezésre fog állni - rögzítette.
A miniszter a kiskunhalasi kórházzal összefüggő felvetésre egyetlen szóval reagált: igen.

Jobbik: brutális különadót zúdít a kormány az emberek nyakába

Z. Kárpát Dániel azt kérdezte, meddig fizettetik meg az emberekkel a Fidesz különadóját. Felvetette, mennyire gyenge az a kormány, amelynek regnálása alatt a forint harmadával értéktelenedett el az euróhoz képest, ezzel brutális különadót zúdítva az emberek nyakába. Ez szerinte egyedül az exportáló multinknak jó, és azoknak akik adózatlanul viszik ki a profitot az országból. Úgy látta: Magyarország kormánya béna kacsaként tötymörög ebben a kérdésben.
Tállai András reagálásában kiemelte: az árfolyama stabilitásának védelme a Magyar Nemzeti Bank feladata, és ebbe a kormány nem kíván beavatkozni, a jegybank döntéseit nem kívánják minősíteni. A kormány nagyon sokat tett a devizakitettség csökkentése érdekében - mutatott rá, és kitért arra, hogy 70 százalékról 1 százalékra ment le az ilyen típusú lakossági hitelállomány.
Megemlítette a Moody's hitelminősítő intézet Magyarországot felminősítő döntését is, és kiemelte: ez a magyar gazdaság további erősödését jelenti.

A miskolci közéletről, a kiskunhalasi kórházról és a munkanélküliségi helyzetről, valamint a szakképzésről is kérdezték a kormányt ellenzéki képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: beférkőzött-e a miskolci közéletbe a román titkosszolgálat?

Lukács László György (Jobbik) azt firtatta, beférkőzött-e a miskolci közéletbe a román titkosszolgálat.
Emlékeztetett: a hírek szerint a borsodi kormányhivatal korábbi vezetője, Demeter Ervin egy augusztus 20-i ünnepségen elmondta: arról álmodott, hogy a román titkosszolgálat kitúrja a posztjáról, és később valóban leváltották.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: Demeter Ervin korábbi kormányhivatal-vezető nem álmodott meg olyat, amit ne tudott volna, ugyanis már korábban jelezték neki, hogy váltás lesz a posztján. De a többi az álom kategóriába tartozik - tette hozzá.
A képviselő kiemelte: nem lehet félvállról venni az ügyet, mert a miskolci városházáról előkerültek olyan eszközök, amelyek lehetőséget adtak megfigyelésre. Azt kérdezte, biztonságban vannak-e a miskolciak, van-e valamilyen befolyásolás a helyi közéletben.
Gulyás Gergely úgy válaszolt, a képviselő pártjának szövetségesei román érdekképviseletet támogatnak, ezért ha valahol ilyen befolyást kell keresni, a saját szövetségükben tegyék meg.

MSZP: miért vannak rossz körülmények a kiskunhalasi kórházban?

Harangozó Tamás (MSZP) arról érdeklődött, miért kell rossz körülmények között tartani a betegeket a kiskunhalasi kórházban.
Közölte: éppen Kiskunhalason egy új járványkórházat építettek közel az érintett intézményhez. Ha van egy teljesen üres kórház a közelben, miért kell alkalmatlan körülmények között tartani az embereket? - fogalmazott.
Gulyás Gergely elmondta: csőtörés volt az érintett épületben, ez az oka az ott kialakult helyzetnek.
Van egy vezénylési terv, amely alapján ha a koronavírusos betegek száma eléri a meghatározott számot, a járványkórházat aktivizálják, és ez hamar elkövetkezhet a jelenlegi adatok alapján - mutatott rá.
Harangozó Tamás azt kérte, hagyják a vezénylési tervet. Kifogásolta, hogy amíg nem érik el a tervben kikötött számot, addig gyógyításra alkalmatlan körülmények között tartják az embereket, miközben van egy üres, mindennel felszerelt kórház.
A miniszter megerősítette: amikor magasabb lesz a koronavírusos betegek száma, beüzemelik a járványkórházat. Az új kórház megnyitásához orvoskapacitást is kell biztosítani, és egyelőre, amíg a koronavírusos betegeket a működő kórházon belül el lehet zárni a nem koronavírusosaktól, ott oldják meg a kezelésüket - közölte.

DK: mikor tesz a kormány a munkanélküliség ellen?


Arató Gergely, a DK képviselője felszólal az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Arató Gergely (DK) azt kérdezte, mikor foglalkozik végre a kormány az érdemi problémákkal, mikor tesz a munkanélküliség ellen.
Szerinte a miniszterelnök nem látja a magyar valóságot, különben nem mondaná, hogy ma már többen dolgoznak, mint januárban. Nyakunkon a járvány második hulláma, amely a munkahelyeket is fenyegeti - mondta. Hozzátette: ráadásul a munkanélküliek több mint fele már semmilyen pénzügyi ellátást nem kap.
Gulyás Gergely szerint a KSH statisztikáit eddig mindenki elfogadta, de lehet, hogy a válság ezen is változtatott. A KSH augusztusi foglalkoztatási adatai szerint több tízezerrel többen dolgoznak, mint januárban, a koronavírus-járvány okozta válság előtt - mondta.
Úgy látja, a munkaerőpiac sok nehézséggel, de viszonylag jó állapotban élte túl az első hullámot, és a kormány sok álláshely megőrzéséhez járult hozzá.
Arató Gergely kiállt amellett, hogy a kormány nem látja a hétköznapi embereket, akik lehetetlen helyzetbe kerültek, a kormány nem néz szembe a gazdaságot fenyegető válsággal és a munkanélküliséggel.
Gulyás Gergely kijelentette: a kormány hatékony és célzott intézkedéseket hozott, és elkötelezett amellett, hogy ahány munkahely megszűnik, annyit hoznak létre. Az eddigiek alapján úgy tűnik, a kormány eleget tud tenni ennek az ígéretnek - mutatott rá.

LMP: miért kell a szakképzést is a multik szolgálatába állítani?


Demeter Márta, az LMP képviselője felszólal az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Miért kell már a magyar szakképzési rendszert is a multinacionális nagytőke szolgálatába állítani? - kérdezte Demeter Márta (LMP).
Szerinte az elmúlt tíz évben az autóipar kizárólagosságáról és a magyarok bérének alacsonyan tartásáról szólt a kormány gazdaságpolitikája. Kijelentette: az Audi ezalatt 1800 milliárd forintnyi osztalékot vitt ki az országból, míg a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak "be kell érniük propagandaszöveggel". Most a szakképzést állítják át "olcsó munkaerő-kibocsátási üzemmódra" - fogalmazott.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: a járvány előtt 3,3 százalékos volt a munkanélküliség és 900 ezerrel több embernek volt munkája, "mint az önök szövetségesei kormányzásának végén", amikor csaknem 12 százalékos volt a munkanélküliség.
Hozzátette: 2014 óta 538 beruházás érkezett az országba, ezek 92 ezer munkahelyet létesítettek. Jelenleg 86 stratégiai partnere van a kormánynak, ezeknél a magyar beszállítói arány 70 százalékos.

Az október 11-i szerencsi időközi országgyűlési választásról és a koronavírus-járvány elleni védekezésről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Jobbik: a kormánypártok már a szerencsi választókat is sértegetik


Szilágyi György, a Jobbik képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormánypártok szintet léptek az október 11-i szerencsi választás kampányában, nemcsak Bíró László ellenzéki jelöltet, hanem a választókat is sértegetik. A képviselő egy internetre felkerült videót kifogásolt, amelyen Koncz Zsófia kormánypárti jelölt testvére nyomdafestéket nem tűrő szavakat mond egy választópolgárnak telefonon.
Hozzátette: Koncz Zsófia ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, azt mondta, csak viccelődött a testvére. Az ellenzéki képviselő szerint az is vicces, hogy a korábban diplomataként dolgozó Koncz Zsófiát indítják a kormánypártok a választáson. Washingtonból biztos tudja, mi a borsodi emberek problémája - hangoztatta. Közölte azt is, nincs két Fidesz: arrogancia, közöny és lenézés a Fidesz igazi arca.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a jobbikos képviselő egy a választáson nem induló fiatal szóhasználatáról akar vitatkozni. Furcsa lenne, ha az egykori gárdás Jobbiktól vennének stílusleckéket, főleg azután, hogy most is egy nyíltan antiszemita jelöltet indítanak - közölte.
Az államtitkár agresszív emberként jellemezte a szerencsi ellenzéki jelöltet, aki a kampányban tisztességes megélhetést követelt, ezt azonban nem biztosította a szociális szövetkezetében dolgozó több varrónőnek sem. Fizessék ki a varrónőket, amíg ezt nem teszik meg, tovább építik a jobbikos képmutatás szobrát - mondta.

KDNP: az álhírek terjesztése vált a baloldal elsődleges tevékenységévé


Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Nacsa Lőrinc (KDNP) gratulált a hétvégi, a többi között az erdélyi választásokon nyertes jelölteknek, majd elvtelenséggel vádolta a teljes baloldalt, mert "egy antiszemita, cigányellenes" jelölt mellett kampányolnak Szerencsen.
Kitért a koronavírus-járvány elleni védekezésre, sikeresnek értékelve az első hullám kezelését, amelyből a baloldal kivonta magát és most ősszel ott folytatja, ahol abbahagyta. Szerinte az álhírek terjesztése - a tömeges teszteléséről, Szuperkupa-döntőről vagy a kórházak terheltségéről - vált a baloldal elsődleges politikai tevékenységévé. A baloldalra továbbra sem lehet számítani a vírus elleni védekezésben - hangoztatta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is gratulált az erdélyi választáson nyertes magyar polgármestereknek. Majd azt tette szóvá, hogy szerinte "a Gyurcsány-párt" és a Momentum a határon túli magyarok ellen kampányolt.
Beszámolt arról, hogy Magyarország arra használta fel a nyarat, hogy jobban felkészüljön a koronavírus-járvány második hullámára. Rögzítette: a Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokollja alapján tesztel Magyarország, vagyis egy igazolt fertőzésre tíz teszt jut. Szerinte a többi között Belgiumban, Svájcban, Franciaországban jóval alacsonyabb a tesztek aránya, mint Magyarországon.
Hozzátette: egymillió lakosra vetítve Magyarországon 75-en haltak meg a fertőzésben, ennél rosszabb az arány például Németországban, Kanadában, Írországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban.

Fidesz: a kormány mindent megtesz a munkahelyek megvédéséért

Böröcz László (Fidesz) a 2010 előtti baloldali kormányok és a mostani kormány válságkezelését vetette össze. Míg a baloldal a tönk szélére sodorta az országot, a mostani kormány csökkentette az államadósságot, a hiányt, segély helyett munkát adott az embereknek és kiemelten támogatja a családokat.
Szerinte a koronavírus-járvány ismét veszélybe sodorta a családokat, de a kormány vállalta, hogy annyi munkahelyet teremt, amennyit a vírus elpusztít. Megjegyezte, 2021-től meghosszabbodik a hitelmoratórium. De ha a baloldalon múlna, akkor ez sem lenne - hangoztatta. Szerinte a magyar emberek nem számíthatnak a Gyurcsány vezette baloldalra, mert az csak az akciókkal, a védekezés akadályozásával van elfoglalva.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a magyar emberek munkából tudnak és akarnak megélni. A kormány mindent megtesz, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megvédje, ezért készítette el a gazdaságvédelmi akciótervet - tette hozzá.
Ő is bírálta a szocialista kormányok válságkezelését, úgy látja, a baloldal hiteltelen, amikor a munkahelyek és a családok megvédéséről beszél, hiszen korábban megszorításokkal kezelte a válságot.
Kitért arra, hogy a törlesztési moratórium 1,6 millió családnak és 60 ezer vállalkozásnak segített, év végéig 2000 milliárd forintot hagy az érintetteknél.

A Párbeszéd képviselője az alapjövedelem bevezetése mellett érvelt, az LMP frakcióvezetője az erdélyi választások eredményét értékelte, a DK politikusa az ingyenes koronavírus-tesztekről szóló népszavazásról beszélt, az MSZP képviselője pedig a Nemzeti Választási Iroda új vezetőjének kinevezése miatt bírálta a kormányt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: elindult az alapjövedelemről szóló európai polgári kezdeményezés


Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a Párbeszéd múlt pénteken elindította az alapjövedelem bevezetéséről szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát. Ez egy ünnep az európai humanisták számára, de gyászos nap Orbán Viktor és barátai számára, akik az emberek megalázásában, alávetésében hisznek - értékelt. Szerinte a kormányoldal alapjövedelem ellenes érvei megbuktak, ezért "olcsó besúgókat, huszadrangú provokátorokat küldenek" és "Bede Zsolt szintű figurákkal próbálták széttrollkodni a Párbeszéd sajtótájékoztatóját". Arra szólította fel a kormányoldalt, hogy "hívják vissza "a Bede Zsoltokat", és álljanak le az álhírekkel az alapjövedelemmel kapcsolatban.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy reagált: Tordai Bence sokkal durvábban trollkodik, mint bárki a magyar közéletben, elég csak arra gondolni, hogyan zavarta meg tavaly a Parlament munkáját.
Az államtitkár az alapjövedelemről szólva kijelentette: annak lényege, hogy munkavégzés nélkül lehessen pénzt kapni, így ez a javaslat nem ösztönöz munkavégzésre. 2010-ben Magyarország a munkaalapú társadalomra szavazott, nem a dologtalan létre, így az alapjövedelem bevezetése teljes visszatérés lenne abba az időszakba, amikor segélyből jobban megérte élni, mint munkából - hangsúlyozta.

LMP: történelmi siker a marosvásárhelyi választás eredménye


Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője megköszönte azok munkáját, akik a koronavírus-járványban az első vonalban küzdenek, sokszor nagyon alacsony fizetéséért. Azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor tesz végre az egészségügyi és szociális dolgozók anyagi megbecsülése érdekében, és mikor teszi lehetővé, hogy a karanténba került egészségügyi dolgozók teljes táppénzt kaphassanak.
Az LMP frakcióvezetője az erdélyi választások témára rátérve történelmi sikernek nevezte, hogy ismét magyar polgármestere lesz Marosvásárhelynek, ahol egy "magyarok ellen fellépő korrupt rezsimet sikerült leváltani".
Ugyanakkor bocsánatkérésre szólította fel Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, aki szerinte nemzetárulónak nevezte azokat a magyarokat, akik az RMDSZ ellen mertek indulni. Szintén bocsánatkérést követelt a Momentum elnökétől Fekete-Győr Andrástól, aki román testvérpártja mellett kampányolt a magyarok ellenében.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a járvánnyal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: az LMP nem támogatta az Országgyűlésben, hogy a kormány tavasszal gyorsabban hozhasson döntéseket a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, az LMP szövetségeseinek képviselői pedig álhíreket terjesztettek és lebecsülték a vírus veszélyességét.
Az erdélyi választásokkal kapcsolatban gratulált a mandátumot szerzőknek, Keresztes Lászlónak viszont azon üzente, ne adjon Potápi Árpád szájába olyan szavakat, amiket nem mondott.

DK: népszavazást az ingyenes vírustesztről!

Oláh Lajos (DK) arról beszélt, hogy a DK népszavazást kezdeményezett a koronavírus-tesztek ingyenessége érdekében, mert álláspontjuk szerint a járvány a következő hónapokban súlyosbodni fog, ezért kell, hogy legyen pénz az életmentő tesztelésre, főként ha olyan dolgokra is van forrás, mint például a vadászati kiállítás.
A képviselő egy konkrét budapesti esetről számolt be, amikor a háziorvos nem látta szükségesnek a teszt előírását, azonban az érintett által saját költségen elvégeztetett teszt alapján bebizonyosodott, hogy az illető koronavírusos. Hangsúlyozta: az emberek anyagi kizsigerelése a 20 ezer forintos teszt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy értékelt: a DK újra az orvosokat támadja, és ha ők lennének kormányon, akkor a tesztekért és az egészségügyi ellátásért is fizetni kellene. Az lenne a kizsigerelés - jegyezte meg.
Úgy fogalmazott: a "Gyurcsány-párt álhírjáratán továbbra sincsen fék", a népszavazási kezdeményezés pedig egy tudatos félrevezetési kísérlet, hiszen az eddig elvégezett több mint 700 ezer teszt túlnyomú többsége ingyenes volt.

Az MSZP "demokráciaőrök" jelentkezését várja


Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 28-án. - Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szintén gratulált a marosvásárhelyi választás eredményéhez, majd a Nemzeti Választási Iroda új vezetőjének kinevezése miatt bírálta a kormányt. Szerinte a kabinet egy színjátékot játszott, amikor ugyan összehívott egy egyeztetést az ügyben, de végül saját kiszemeltjét, Nagy Attilát, az igazságügyi tárca helyettes államtitkárát jelölte a posztra.
Úgy vélte: mivel a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak többsége Fidesz-közeli, a választási rendszert pedig a "Fideszre írták", ezért döntő fontosságú, hogy 2022-es országgyűlési választások biztosítására a "köztársaságpárti erőknek" minden szavazókörben legyen delegáljuk. Közölte: ezért az MSZP várja minden olyan demokrata jelentkezését, aki "demokráciaőrként" védeni akarja a 2022-es választások tisztaságát.
Orbán Balázs, államtitkár elmondta: a mintegy 30 éve érvényben lévő jogszabályok szerint a miniszterelnök jelölésére a köztársasági elnök nevezi ki a NVI vezetőjét.
Hozzátette: a kormány valóban egyeztetést hívott össze ebben az ügyben, ahol azonban az ellenzéki pártok egy "épkézláb" javaslatot sem tudtak tenni. (MTI)


 

Kommentek

h i r d e t é s