Ők nem voltak arisztokraták, csak sikeresek a maguk idején, majd az akkori rendszerváltás kapcsán, volt akit kitelepítettek, volt olyan akit teljesen ellehetetlenítettek, volt köztük olyan is akit még Horthy tett félre, mert nem értett egyet a magyar csapatok Don-kanyarba küldésével, volt akit a Szálasi mentett fel, mert nem volt hajlandó az együttműködésre.  Tanult kulturált emberek voltak, azért idézem fel őket mert látom az eszeveszett, hatalommámort és féktelen gőgöt ami Orbánon, Kövéren, Matolcsyn, Kósán, Németh Szilárdon és Balog Zoltánon, Rogánon és másokon is láthatóvá vált.

Azt gondolom, hogy a letűnt rendszer általam ismert embereiben az érzés ugyan az lenne, mint most bennem.

A megvetés és az undor.

Ők még különbséget tudtak tenni aközött, hogy az úr öltözik cselédnek, az álarcos bálban, vagy a cseléd urizál a piacon.

A fent felsorolt magas beosztású emberekről bűzlik, hogy nem valók oda ahol vannak. Régen azt mondták, hogy nem képesek viselni a hivatalt!

Azt viszont már a mának mondom, hogy miközben hülyeségekre repülnek a milliárdok, miközben elemi dolgok nincsenek a kórházakban, elzáródnak a feltörekvő gyerekek előtt az utak és primitív hatalom gyakorlássá züllik a kormányzás.

Ma még csak szürkítik az országot, de holnapra már szürkék leszünk és nem az lesz a példa, hogy akar alaki valamit, hanem az, hogy a hatalmat milyen mértékben szolgálja ki valaki.