Több mint 1000 középiskolás fiatalt kérdezett meg országszerte arról, mennyire elégedettek magukkal és mit várnak a jövőtől.
A fiatalok közül minden negyedik-ötödik elégedetlen magával, a rosszabb anyagi körülmények között élők között ez gyakoribb. A magukat szegénynek valló gyerekeknél minden másodiknak, az elvált szülők gyerekeinél minden harmadiknak van ilyen problémája.

A fiatalok elsősorban a testükkel elégedetlenek. Majdnem minden második fiatal szeretne soványabb, vagy sportosabb lenni. Minden harmadik gyerek okosabb és szebb lenne, egyharmaduk pedig azt kívánja, hogy bármit megehessen anélkül, hogy meghízna. A megkérdezettek több mint 18 százaléka állítja csak, hogy nem szeretne másmilyen lenni.

A fiatalok többsége aggódik a jövőjéért. A magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadiknak vannak csak ilyen félelmei, míg a szegények között ez az arány rendkívül magas, de egy átlagosan élő magyar család esetében is a gyerekek 73 százaléka aggódik

A jövő szempontjából a fiataloknak a három legfontosabb dolog, hogy legyen jó munkájuk, párkapcsolatuk vagy házasságuk, és boldogok legyenek. Minden 10. gyerek külföldön képzeli el az életét. A legkevésbé azt tartják fontosnak, hogy legyen nagy házuk, vagy autójuk. A fiatalok majdnem fele nagyon fél attól, hogy nem veszik fel továbbtanulni, minden harmadik gyerek pedig attól is, hogy megbukik az iskolában. A középiskolások 40 százaléka attól tart, hogy nem lesz saját családja, és közel fele a munkanélküliségtől.

„A jövője miatt jobban aggódik az a kamasz, akinek családja szegénységben él. De bizonytalanok, önmagukkal elégedetlenek azok is, akik a családban, közvetlen környezetükben nem kapnak megfelelő odafigyelést, akiknek a mindennapját a családi konfliktusok jellemzik. Minden tizedik gyerek éli ezt meg Magyarországon. Köztük vannak a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek is, akik nemcsak szegénységet, családi konfliktusokat éltek meg, hanem a családjukból való kiemelést is – mondta Szilvási Léna, az SOS gyermekvédelmi programigazgatója. – Körükben érthetően még nagyobb a létbizonytalanság, sokkal jobban magukra vannak utalva mind érzelmileg, mind egzisztenciálisan. Őket még tudatosabban kell felkészíteni az önálló életre. Csak az a gyerek lehet optimista az életben, aki magabiztos, megtapasztalja a családi biztonságot és egy erős közösséghez való tartozást. A szakemberek, szülők, nevelőszülők feladata, hogy felkészítsék a gyerekeket arra, hogy a gyerekkorban megélt nehézségek ellenére megtalálják helyüket a társadalomban” – tette hozzá a szakember.

Forrás: hirado.hu