Életünk tele van kihívásokkal: naponta kerülünk stresszes helyzetekbe, melyek gyakran szorongást váltanak ki belőlünk. Ez – egészséges mértékben – természetes érzelmi reakció: sokan félünk egy repülőút, egy vizsga vagy éppen egy fontos találkozó előtt. De mikortól kóros ez az állapot? Hogyan ismerhetjük fel a jeleit, mit tehetünk a szorongás ellen? Az alábbiakban ezt vizsgáljuk meg.
Az antidepresszánsok megvonási tüneteitől rengetegen szenvednek hazánkban is – nem ritka, hogy egy életen át képtelenek megszabadulni a tablettáktól a tünetek miatt. Kutatók most megjósolhatóvá tették, milyen súlyos tünetekkel nézhet szembe az ember, ha leszokna róluk.
A családnak és a közeli hozzátartozóknak rendkívül nagy szerepük lehet a gyógyulásban. Főként türelemmel és érzelmi támogatással tudnak segíteni, valamint azzal, hogy fizikailag sem hanyagolják el, gyógyszeres terápia esetén figyelnek arra, hogy megfelelően szedje a felírt szereket, nem hagyják egyedül. Éreztetik vele, hogy szükségük van rá (pl. megkérik mondjon el egy ételreceptet, meghívják, hogy mutassa meg, hogy hogyan kell csinálni).
Számos pszichiáter véleménye szerint az emberi lélek – s így gondolataink, érzelmeink is – nem mások, mint a fejünkben lévő kocsonyás anyag működésének termékei. Vajon jó ötlet-e, különösen most, a pandémia idején, olyan emberekre bízni mentális egészségünket, akik az ember lelki működését puszta kémiai reakciók végtermékének tartják? Segít-e ez a hozzáállás a társadalomnak talpra állni, vagy csak a süllyesztő felé viszi?
A középiskolások nagy része szorong a jövőtől és problémája van a testével. A szegényebb családok gyerekei pesszimistábban néznek előre és elégedetlenebbek magukkal. Többek között erre jutott az SOS Gyermekfalvak legfrissebb kutatása.