Tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy nyilvánvalóvá tegye, a magyar reformok működnek. 

Erre 600 millió forintot szánnak, mi most elkezdjük, ingyen is.

Jól döntött a kormány, amikor öt évvel ezelőtt hadat üzent az offshore cégeknek és megtiltotta, hogy közbeszerzési eljáráson olyan vállalkozás induljon, amely valamelyik adóparadicsomban van bejegyezve. Úgy tűnik azonban, hogy egyes nemzetközi üzletek esetében a konzervatív világlátás hagyományainak megfelelően nem szakított a múlttal. A tervezett kerítés árnyékában érdemes megemlékezni arról, hogy éppen két éve szavazta meg a parlament azt a jogszabályt, ami lehetővé tette az Európai Unión kívülről érkező külföldiek befektetési célú letelepedését.

E szerint ha valaki 300 ezer euró, körülbelül 94 millió forint értékben erre a célra kibocsátott állampapírt vásárol, gyorsított eljárással, fél év után végleges letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon. Ez gyakorlatilag felér az állampolgársággal, bár nem szavazhat és kaphat útlevelet, szabadon mozoghat az unióban, vállalkozhat, céget alapíthat vagy munkát vállalhat. Külön nemzetközi piaca van a „befektetési vízumok” értékesítésének, a legfontosabb ügyfelek a kínaiak, ott helyi ügynökségek értékesítik a konkurens országok termékeit. Míg egyes államokban komoly feltételei vannak a programnak, például drága ingatlanokat kell vásárolni, vagy olyan befektetést megvalósítani, ami munkahelyteremtéssel jár, addig hazánk esetében elég a pénzt utalni és a személyes adatokat megadni.

Miért jó ez Magyarországnak? Az állam devizához jut, így viszonylag biztonságosan finanszírozhatja az államadósság töredékét. Ám ennél súlyosabb érvnek tűnik a törvény szövegébe rejtett félmondat, amely szerint az állam nem közvetlenül értékesíti az állampapírokat a külföldinek, hanem közvetítő cégeknek adja el a kötvényt diszkontáron, amelyek egy általuk kibocsátott részvényt, elismervényt továbbítanak a befektetőknek. A közvetítő vállalkozásokat az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága jelöli ki, amelynek elnöke Rogán Antal. Jelenleg hat társaság kapott erre engedélyt, ebből egy magyar, a többi a Kajmán-szigeteken, Lichtensteinben, Cipruson, Szingapúrban és Máltán bejegyzett vállalkozás, így a hazai cégregiszterben aligha fellelhetők.

Bár a bevándorlók áradata és a befektetési letelepedés között közvetlen párhuzamot vonni erőltetett lenne, az viszont mindenképpen igaz, hogy a kufár mindkét esetben nyer. Míg az illegális migránsok esetében az embercsempészek, addig a legális bevándorlóknál a közvetítő cégek tesznek szert arcátlanul nagy összegekre. A külföldi ügyfél 300 ezer eurót fizet a közvetítő cégnek, amely közel 30 ezer euróval olcsóbban veszi meg a kötvényt az államtól. További 45 ezer eurós közvetítői díjat is leakaszt a külfölditől, vagyis a vállalkozás 70 ezer euróval, mintegy 24 millió forinttal gazdagodik papíronként. Legyünk nagyvonalúak és vonjunk le kétmillió forintot, mivel a cégnek marketingköltsége is van, hisz – a bevándorlás témakörénél maradva – ügyfeleket kell „kerítenie”. Papíronként 22 millió forint adózás előtti bevétel egy kajmán-szigeteki bankszámlán nem tűnik rossz üzletnek. Tavalyig csaknem 50 milliárd forinttal gazdagodtak a közvetítő cégek, amelyből 19 milliárd közpénz volt.

A Rogán Antal vezette bizottságot a bankokkal és energiaszolgáltatókkal ellentétben nem érdekli, hogy az adóparadicsomban bejegyzett cégek milyen haszonkulccsal dolgoznak, beszámolót ugyanis nem kért a cégek tavalyi üzleti tevékenységéről. A kivándorló forintok tekintetében tehát a 2010-es kormányváltás óta eltelt öt esztendő ugyanolyan tüneteket produkál, mint abban a bizonyos „elmúlt nyolc évben”.

mno.hu (Címlap: Forrás: Wikipedia)