fbpx A Kúria uniós jogot sért | CIVILHETES

h i r d e t é s

A Kúria uniós jogot sért

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A Kúria uniós jogot sért

2021. november 24. - 06:11

 

Ellentétes a közösségi joggal, hogy a Kúria a legfőbb ügyész kérése alapján meg akarta akadályozni egy magyar bíróság azon lehetőségét, hogy kérdést intézzen az uniós bírói testülethez. 

Forrás: Hír TV

Összeegyeztethetetlen a közösségi joggal a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a legfelsőbb bíróság, vagyis a Kúria törvénysértőnek minősítsen egy alsóbb fokú bíróság által az EU bírói fórumához előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet azon az alapon, hogy a kérdések nem relevánsak. Ugyancsak szembemegy az uniós joggal, ha egy bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek azzal az indokkal, hogy kérdéseket intézett az uniós bírákhoz. Ezt az ítéletet hozta kedden az EU luxemburgi székhelyű Bírósága arról a beadványról, amely többek között kifogásolta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész elérte a Kúriánál, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) az Európai Unió Bíróságához forduljon a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megállapítására vonatkozó kérdésekkel.

Az ügy előzménye, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egy külföldi állampolgár büntető ügyében kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, és a keresetében a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is feltett kérdéseket. A 2019-ben született beadványban Vasvári Csaba, a PKKB csoportvezető bírája többek között arra volt kíváncsi, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlhatalma. A posztot akkor Handó Tünde töltötte be, aki törvényi felhatalmazása alapján pályázati eljárás megkerülésével, az erre felhatalmazott bírói önigazgatási testületek véleményének a figyelmen kívül hagyásával töltött be vezető bírói álláshelyeket. Vasvári azt a kérdést is feltette az uniós bíráknak, hogy egybevág-e a bírói függetlenség és a tisztességes eljárás elveivel, hogy a magyar bírák kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanannyi ideje szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek.

Polt Péter legfőbb ügyész nem sokkal a kereset benyújtása után személyesen próbálta megakadályozni, hogy a luxemburgi székhelyű bíróság vizsgálódjon, és a Kúriához fordult jogorvoslati indítvánnyal. Polt szerint a PKKB-nak nem volt joga az EU bíróságához fordulnia ezekkel a kérdésekkel. A Kúria igazat adott neki, és kimondta, hogy Vasvári törvénysértést követett el. A csoportvezető bíró ellen a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást is indított, amit később visszavont. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ezért kiegészítő beadványában azt a kérdést is feltette az uniós bíráknak, hogy a Kúria e döntése összhangban van-e az uniós joggal, és összeegyeztethető-e a bírói függetlenség elvével az, ha egy bíróval szemben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek.

A luxemburgi bírói testület mai ítéletében kimondta: kizárólag az Európai Unió Bírósága állapíthatja meg, hogy mely kérdések tartoznak a hatáskörébe, és melyek nem. Ezért mind a Kúria döntése, mind a fegyelmi eljárás elindítása ellentétes az EU joggal. A bírák ugyanakkor befogadhatatlannak nyilvánították PKKB-nak az Országos Bírósági Hivatal hatáskörére, és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdéseit, vagyis ezekről a felvetésekről nem kívántak véleményt nyilvánítani. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s