A legszegényebb településeken közel 100 százalékot ért el a Fidesz
Átlagosan a lakosság 93,5 százaléka szavazott a kormánypártra az ország tíz legszegényebb településén. - írja a nepszava.hu.
A "migránsoktól" félnek akkor is, ha sokszor nem csak munka, de vezetékes víz sincs.
A legszegényebb magyar településeken lényegében totálissá vált a Fidesz-KDNP fölénye a vasárnapi szavazás alapján, derül ki a G7 számításaiból. Húsz emberből mindössze egy nem szavazott a kormánypártokra, és ez még a tavalyi parlamenti választáshoz képest is számottevő változás,
- írja a portál.
Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alap alapján határozta meg a G7 a tíz legszegényebb, de legalább 200 lakos feletti települést - Közülük hat Borsodban, a szlovák határ közelében van, három Baranyában, egy pedig Somogyban -, és ezekben nézte meg, hogyan szerepelt vasárnap a kormánypárt.
Az tíz legszegényebb településen a részvétel egy százalékkal maradt el az országos átlagtól, és átlagosan a lakosság 93,5 százaléka szavazott a Fideszre.
Pálmajorban - ami a legszegényebb - mind a 73 szavazó a Fideszre voksolt, mellette Piskón és Csenyétén is 100 százalékot szerzett a Fidesz. Csenyéte azért is érdekes, mert 2014-ben még a legbaloldalibb település volt, a szinte kizárólag romákból álló lakosság 83 százaléka szavazott az MSZP-re.
A jelenségről írt a Népszava is: olyan településeken is meggyőződéssel állítják a lakosok, hogy a "migránsok" jelentik a legnagyobb problémát, ahol nincs szilárd burkolatú út, s a házak egy részébe a víz sincs bevezetve, és a közmunka az egyetlen munkalehetőség.