h i r d e t é s

A magyar oktatás egyre rosszabbul teljesít

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

A magyar oktatás egyre rosszabbul teljesít

2022. november 25. - 06:57

Tíz év alatt jelentősen nőtt az alapkészségek terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya Magyarországon.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Míg uniós szinten nőttek, hazánkban összességében csökkentek az oktatásra fordított kiadások – olvasható az Európai Bizottság friss, Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványának Magyarországról szóló fejezetében. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya ugyan némileg emelkedett 2011 és 2021 között, az EU átlagától azonban még mindig jócskán lemaradt az ország ezen a téren is.

A bizottság összesítése szerint az olvasási alapkészség terén a 2011-es 17,6 százalékról 25,3 százalékra emelkedett a gyengén teljesítő magyar 15 évesek aránya 2021-re, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományoknál 14,1 százalékról 24,1 százalékra. A rosszul teljesítők aránya mindhárom területen meghaladja az uniós átlagot. Az elmúlt évtized a korai iskolaelhagyás terén sem hozott javulást, 2021-ben 12 százalék volt (szemben a javuló tendenciát mutató 9,7 százalékos uniós átlaggal) azoknak a magyar fiataloknak az aránya, akik 18-24 éves koruk között sem szereztek középfokú végzettséget és nem is vettek részt oktatásban, képzésben.

A romák körében különösen magas a korai iskolaelhagyás aránya, 62,7 százalék, míg a nem romák esetében 9,9 százalék. A kiadvány szerint jelentős negatív hatást gyakorolt az iskolalátogatásra, hogy a kormány 2012/13-ban 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát. Hiába volt cél, hogy ez az intézkedés megkönnyítse a középiskolát korán elhagyni kívánó fiatalok munkavállalását, a kormány ezzel a lépéssel valójában azt érte el, hogy a 16-18 éves iskolaelhagyók sem iskolába, sem dolgozni nem járnak.

Égető probléma az egyre nagyobb tanárhiány is: az óvodákban és az alapfokú oktatásban dolgozó magyarországi pedagógusok a legmeredekebb csökkenést mutató foglalkoztatási csoporthoz tartoztak a Covid-járvány idején is, 2020 márciusa és 2021 májusa között számuk 3500 fővel, vagyis 3 százalékkal csökkent. 

Jellemző az elöregedés is, 2020-ban a tanárok 46 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt. A pedagógusok fizetése Magyarországon a legalacsonyabb az OECD-országok körében, bérük az egyéb felsőfokú végzettségűek 55-66 százalékát teszik ki végzettségi szinttől függően. A tanárok iránti keresletet a tanárképzés sem elégíti ki, a beadott jelentkezések száma jelentősen csökkent az elmúlt három évben.

Lényegében ugyanez igaz a teljes felsőoktatásra, a diplomások száma nem képes kielégíteni a magasan képzett munkaerő iránti keresletet. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 évesek aránya 2021-re 32,9 százalékra nőtt a 2011-es 28,2 százalékról, arányuk Magyarországon még mindig az egyik legalacsonyabb, szemben a 41,2 százalékos uniós átlaggal és a 45 százalékos uniós célértékkel. Az egyetemre jelentkezők száma pedig csökkent az utóbbi években (legutóbb 99,2 ezren jelentkeztek, 13 ezerrel kevesebben, mint 3 évvel ezelőtt).

Az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek 2011 és 2021 között, míg az EU-átlag 4,9 százalékról 5 százalékra emelkedett. Az állami költségvetés teljes összegén belül 10,3 százalékról 9,2 százalékra csökkentek az oktatási kiadások 2021-re. (Népszava)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky